~Yume Ashida~
Egyetlen segèlykiáltást vagy zajt nem hallotam. De tudtam hogy valami nincs rendben.
Mindkét oldaról folyamatosan lőtték a jelzőfényeket.
Egy jó ideig az ágakon ugráltam. Egyikről a másikra . Még mindig síri csönd.
Végűl a Távolból meghallottam egy nagyobb méretű titán lépteit.-Most megöllek te dög! Szisszegtem az orrom alatt. Megvàrtam amíg közelebb ér és lassít kicsit. Majd Egy hatàrozott mozdulattal leugrottam ès a gázt használva haladtam tovább. Figyelnem kell nehogy elfogyjon. Olyan gyorsasággal csaptam le az óriásra hogy annak esélye se volt. Elöszőr a végtagjait vágtam le végűl megcèloztam a tarkójàt. Pár percel kèsőbb holtan esett össze.
És ekkor az egész testemet àtjárta az az erő amivel tudom hogy képes leszek megmenteni őt. És a többieket ,bárhol is legyenek.Igaza volt Reinernek.Sokkal több óriás van itt mint amennyit Képzeltem. A gázom kezdett elfogyni. Fogalmam sincs hány titánt vàgtam le . Az ötödiknél abbahagytam a számolást. Az arcom és a ruhám már tiszta vér. De ez jelen pillanatba nem igazán érdekelt. Közbe eleredt az eső is így még nehezebb dolgom volt. Fejemre húztam a kapucnit és a lombok között vàrtam. Egésszen addig amíg meg nem láttam a Hadnagy lovát.
-Levi!! Kiáltottam.. de a az állaton nem űlt senki.
Két választásom van. Vagy visszamegyek a többiekhez.. vagy megkeresem a túlélőket. Hát az eszem helyett megint a szívemre hallgattam..és milyen jól tettem.
-Megsérűltél? Jött az ismerős hang az egyik távolabbi fától.
A maradék gázt használva átjutottam arra a faágra amelyiken a fiú állt.
-Yume.. te meg hogyan.. kerekedett el a szeme de mielőtt befejezte volna a mondatot a nyakába ugrottam és megcsókóltam.. elöszőr azthittem eltol magàtól mert hát lássuk be az idő es hely..nem éppen megfelelő.de mégis viszonozta a csókot és olyan mohón csapott le az ajkaimra, hogy majdnem beleszédűltem. Az se érdekelt minket hogy allig làttunk valamit a ránkszáradt vértől. Érezni akartam őt ameddig csak lehet.-Hogy kerűlsz ide? Ugye Tudod hogy ez parancsszegés? fogta két keze közé az arcomat
-tudom de tennem kellett valamit. Sorra lőttétek a Piros és a fekete jelzőfényeket..
-Ez nagyon nagy felelőtlensèg volt Akemi. Ilyenkor Az életeddel játszol..
-Én.. megöltem... m..majdnem az összeset akiket az erdőben làttam..
-Mennyit vágtál le? Kerdezte
-Nem tudom pontosan. Talán tizet... de nem számoltam.. mintha a testemet nem is én uraltam volna ...teljesen elkattant az agyam..
A Hadnagy ekkor oldalra nézett.. nyugat felől egy nagyobb méretű Titánt pillantott meg.
Tudtam mire gondol..
-Tiéd a tarkója enyémek a végtagok.gyere utánam és ha meghalt Itt találkozunk. Végűl Nyomott egy puszit a homlokomra majd elrugaszkodott a fátol.
- Most! Kiàltotta.
- menni fog. (Biztattam magam)
Olyan nagy erővel csaptam le a titánra amekkora erővel és gyorsasàggal csak tudtam. A karjait Levi támadta meg ,így már attól lelassúlt.
- Akemi elég lesz! Meghalt! Húzott le a dögről. Gyere ide és jól kapaszkodj belém. Adta ki az utasítát. De meg sem hallottam..
-Ashida ez parancs volt! Mordúlt rám majd megragadta a csuklómat.
-Ez fáj.. eressz el....
- A parancs rád is vonatkozik. Így se fogod következmények nélkűl megúszni amiért irányt vàltoztattál. Egy ideig a Hadnagy maradèk gázával haladtunk tovább .Szerencse addig füttyögött a lovának amíg az elő nem kerűlt.
-Lefújták a küldetést! Mondtam mikor észrevettem az égen a piros jelzést.
-Túl sok embert vesztettünk. Sietnünk kell.
Levi méggyorsabb vágtába kezdett én meg szorosan öleltem nehogy leesek.-Parancsnok!!! a Hadnagy és Yume vissztért! Kiáltotta valaki Erwin osztagából amikor kiértünk az erdő szélére. Az eső még mindig szakadt így allig lehetett làtni valamit.
-Mi történt? Hol vannak az embereid? Támadta le a parancsok Levit.
-Mindeki meghalt.. felte szomorúan
-Ashida mit keres veled? Mordúlt rám.. de csak homályosan láttam az arcát.
- Yume parancsszegést követett el! Mondta Mikasa. - Iránytváltoztatott miközben megtiltottam neki.
- Igaz ez? Fordúlt felém
-Igen igaz... ugrottam le a lóról. De Tennem kellett valamit, ha nem ölöm meg az erdőben kószáló Titánok felét Levi meghal! És ti is! Húztam ki magam. Majd letöröltem az arcomra tapadt vért. Igéretet tettem... hogy követlek téged, de nem nézhettem tétlenűl ahogy kioltják azok a mocskok a bajtársaim életét. Majd Fél szemmel oldalra pillantottam. Itt a lehetőség. hogy bebizonyítsam..mire vagyok képes.
-Parancsnok!! a Beast-titán!!! Jobbról !!az eső miatt nem làtni tisztán! Kiàltotta el magát valaki Mikasa osztagából.
Amilyen gyorsan csak tudtam kicseréltem a gáztartályomat. Majd lóra szálltam és eltüntem a ködbe.
-Yume gyere vissza!!!! Hallotam még a távolból a Hadnagy kètsègbe esett kiàltását de csak vágtattam. Ki fogom nyírni!
VOCÊ ESTÁ LENDO
Álmaimban(1 rész)Befejezett18+
Fanfic"Álmodni annyi, mint jelen lenni valahol ami nincs"