Barnes lánya

Szeld az eget Angyal!

Sokkal jobban aludtam. Jó az álmok még ott vannak de legalább, már nem fáj semmim. El tudom dönteni melyik oldalamon alszok, amit már igen hiányoltam. A háton fekvés nem az én műfajom. Olyankor úgy érzem magam mint egy hulla a koporsóban.  Mondjuk az szerencsésebb lenne. 6 láb mélyen a föld alatt. De most nézzünk át a depressziós gondolataimon, és nézzük jó oldalát, a hajam már nem lesz fehérebb. Mert már úgy nézek ki mint aki belefejelt egy kád hipóba. 

Felkaptam egy pulcsit és egy melegítőnadrágot. Egy szedett-vetett kontyot varázsoltam kusza fehér hajamból a fejem tetejére. Nem is néztem a tükörbe, nem éreztem szükségét, hiszen senkit se szokott zavarni, hogy úgy nézek ki mint a hajléktalanok gyöngye. Felvettem egy unikornisos zoknit is, hogy meglegyen a teljes összkép. Majd kimentem a konyhába. Senki se volt ott. Célirányosan mentem a pulthoz. Töltöttem egy kávét és leültem meginni azt. Baromi korán volt így nem is vártam, hogy bárki is legyen idekint.  De meglepetésemre lépéseket halottam a folyosóról, határozottan ebbe az irányba tartott az illető. Az ajtóban megláttam egy világosbarna hajú, nyúzott kinézetű pizsamás személyt. Clint csatlakozott először hozzám.

-Jó reggelt!-köszöntött reggeli rekedtes hangján. Beletúrt a hajába, majd ő is a koffein után nyúlt.

-Neked is!-mosolyogtam.

-Kontaktlencséd van?-kérdezte, mikor leült velem szembe és rám nézett. A kérdésén meglepődtem és mielőtt válaszolhattam volna megjelent Tony Pepperrel.

-Jó reggelt!-pillantottam a párral.

Tony holt fehér lett és elakadt a szava. Na ezt már nem tudtam hova tenni.

-Mi van?

-Ava a szemed aranysárga.-mondta Pepper. Ezen elnevettem magam, ezek korán reggel hallucinálnak. Egy szél fuvallat zavarta meg kellemetlen kommunikációnkat. 

-Jó reggelt Princesa!-Pietro mellettem termet és még mielőtt bármit is tehettem volna, kivette a kezemből a kávémat és beleivott.

-Neked is szép reggelt Pi!-néztem fel rá mérgesen.

-Wowwww Princesa! Mindig is mondtam, hogy gyönyörű szemed van, ne de most?!?-Most, hogy már a 4. ember jegyzi meg, hogy más a szemem, kezdett gyanússá válni, hogy nem haluznak. Látnom kellett mit látnak, egy szó nélkül felálltam az asztaltól és a lehető legközelebbi tükörhöz indultam.-Enyém lehet a kávéd hercegnő?-Pietro kiabálását még pont halottam-Ezek szerint igeeeen!- Csak megforgattam a szemem Pietro viselkedése miatt. Mindig ezt csinálja, néha már két kávét főzök egyszerre, egyet neki, egyet nekem. Mikor elértem egy tükörhöz félve pillantottam fel, hogy meglássam amit a többiek.

-BANNER!!!!!-üvöltöttem, majd elindultam a szobája felé. Akkor úgy voltam, hogyha kell rárúgom még az ajtót is. Kómásan nyitott ajtót. Majd hirtelen igen eleven lett mikor meglátta a szemem és a dühös tekintetem.

-Vörös a szemed.-mondta

-Nem, Pepper azt mondta, hogy sárga.-gondolkodtam el

-Most meg óceán kék.

-Mi a nyavalyát műveltél velem?!?!?-a pólójánál foga emeltem meg a fickót.

-Fogalmam sincs....-még szorítottam a pólóján egyet, majd ledobtam a földre Bannert. Mérgembe belevertem egyet a falba. Egy picit megrepedt, Tony nem lesz ezért odáig. Tönkre tettem a drága falát. Majd kiviharoztam a konyhába. Már majdnem mindenki ott volt. Kicsit lehet hangos voltam, mindenkit felkeltettem. 

-Most milyen a szemem színe?-kérdeztem. Ujjaimat a tarkóm mögött összekulcsoltam. Már komolyan elengedtem. Ha épp nem a fájdalom miatt fetrengek akkor a szemem színe változik. ,Következő a szárnyak növesztése, vagy szarvak.