Huszonharmadik fejezet

331 21 2
                                    

Amy egy hete nem aludt jól. Frusztrált volt. Ha ez nem lenne elég, nem is látta azóta Dracot, hogy elhagyta akkor a termet.

Hiányzott neki. Ezen a hiányon sem a nyaklánc, sem a férfi távolból jövő ölelése nem tudott segíteni. Szenvedett. Azt akarta, hogy ott feküdjön mellette meztelenül, és olyan dolgokat tegyenek meg, mint mikor még Mary volt. Kegyetlenségnek érezte, hogy egy olyan dologtól van eltiltva, amit egyszer már megízlelt.

Minden este órákig forgolódott, majd egy-két órát tudott pihenni, míg megszólalt az ébresztője, és el kellett kezdenie a napját.

Egyszer vette csak rá magát, hogy átmenjen Oz lakására. Draco szobájába érve megrökönyödve látta, hogy nincs már semmi cucca ott. Kipakolt. Elköltözött. Búcsú nélkül elment. Még egy pólót sem hagyott hátra, amit eltulajdoníthatna. A többi ruháiból, melyeket elzsákmányolt tőle,  már elveszett az illatuk. Most is egy olyan hatalmas polóban volt, amit tőle csórt.

Sokáig maradt a férfi volt szobájában, és csöndben hulltak a könnyei. A hangulatán az sem segített, hogy meghallotta a résnyire nyitott ajtón keresztül egy beszélgetés foszlányt, ami Oz egyik telefonbeszélgetéséből beszűrődött.

- ... igen, megmondtam neki. Azt is, hogy csak akkor jöhet vissza, ha megdönget valakit – hallgatás következett, majd folytatta. – Szerinted én nem tudom? De te nem voltál ott, és nem láttad azt, amit én! Ha nem állítom le őket, akkor a végén még képes lett volna ott, mindenki előtt magának követelni... Nem hagyhatom, hogy ez megtörténjen. Ezen a helyzeten csak az segít, ha lefekszik valakivel... nem... biztosan nem lehet a lány... igen... ezer százalék... TUDOM! – fújtatott tehetetlenül, majd bontotta a vonalat.

Mindez tegnap történt.

Amy szemére egyszerűen nem jött álom, így kikelt az ágyból, és kiment a modern konyhájukba, amin Meggel osztozott. Kicsoszogott, és csokit olvasztott magának egy lábasban, majd öntött hozzá egy kis tejet, de nem sokat, és ízesítette még egy kis fahéjjal. Kiöntötte magának egy bögrébe, amit még Dracotól kapott házavató ajándéknak, és telenyomta tejszínhabbal, megszórta egy kis kakaóporral, és reszelt rá egy kis tejcsokoládét. After Eight mentolos csokival pedig kikanalazta a tejszínt.

- Rossz éjszaka? – lépett be a konyhába Meg. Kicsit zilált volt, kicsit részeg, és a cipője a kezében lógott.

- Rossz hónap! – nevetett fel keserűen, majd bekapott egy csokit. – Veled? – vonta fel a szemöldökét Amy. Válaszul eleinte csak egy gyenge félmosolyt kapott, majd egy fejcsóválást.

- Szörnyű év! Akarsz róla beszélni? – öntött magának egy pohár hideg tejet a boszi, és leült Amy mellé a konyhában található reggeliző sarokba. Csórt magának egy csokit, és elkezdte belemártogatni a poharába, de egy darabig nem ette meg.

- Mint megtudtam, a sárkány bébik is lehetnek szexuálisan frusztráltak, és más bébikkel, vagy emberekkel le is vezethetik ezt. De a helyzet az, hogy én csak egy személlyel lennék képes megtenni, de ő tilos. Az egyik órán, amit kihagytál, egymásnak estünk. Durván. Ha Oz nem állít le bennünket, akkor lehet, hogy ott mindenki előtt megtesszük. Azóta azonban nem láttam Dracot, és ki is költözött Oz lakásából. Hiányzik! Nagyon hiányzik – mondta panaszosan, és lehajtotta a fejét az asztalra.

- Basszus! Ez durva. Az én apám pedig hozzá akar adni a világ legnagyobb barmához. Egy személyhez mennék csak hozzá önként és dalolva, de ő el van jegyezve valakivel, és nem lenne hajlandó semmi pénzért felbontani azt. Hogy lázadjak a helyzet ellen, mindenkivel megkeféltetem magam, és minden este segg részegre iszom magam – emelte tósztra a kezében már félig megolvadt csokit, majd a szájába vette, és komótosan elkezdte leszopogatni az ujjára olvadt részt.

Amy csodája (Összefonódott lelkek 1.) [Befejezett]Место, где живут истории. Откройте их для себя