- Oh, Baby..- a stúdió előtt parkoló fekete Impala mellett állok.- Beülhetek?
- Csak tessék- adja meg az engedélyt Jensen. A férfi, Jared, Misha és én újra egymáshoz verődtünk, és sétálgattunk a stúdióban.
Beülök a fekete csoda autóba, és a kormányon végighúzva kezem vizsgálom az autót.
- Kulcsot nem is adsz hozzá?- nézek rá az autóból.
- De, persze, Bocsi.- zsebébe nyúl, majd felém dobja a kulcsot, amit sikeresen elkapok. Visszacsukom a kocsiajtót, majd beindítom a motort. Ahogy felbúg a motor, egy jól eső bizsergés szalad át testem összes porcikáján. Újra kinyitom az ajtót, és egy lábammal az autó mellett támaszkodva hátranézek a férfiakra.
- Imádom!- erre mind a hárman elnevetik magukat. Nem csukom vissza az ajtót, csak visszafordulok. Kezemet végig húzom a fekete bőr ülésen, majd hátrafordulok. Az a híres hátsóülés.
Hirtelen ötlettől vezérelve álltam négykézláb, és az ülésen keresztül hátramásztam. Mikor elhelyezkedtem, jutott eszembe, hogy szoknyában vagyok, és 3 férfi nézte végig ezt a jelenetet. Na mindegy..
- Nekem kell egy ilyen. Vagy nem, inkább egy '68-as Camaro. Chevy Camaro Ss. Kék.
- Ha megszerezted, versenyzünk egyet. Impala a Camaro ellen.
- Áll az alku, Ackles- kezet rázok a férfival. Idő közben én kiszálltam az autóból, leállítottam, majd bezártam.- Nos, én szerintem megyek. Még keresnem kell egy hotelt, és éhes is kezdek lenni. Holnap találkozunk?
- Ahha, de ha szeretnéd, elvihetünk egy étterembe. Úgyis szabadok vagyunk már- mondja Jared.
- Írd le a címet, és ott találkozzunk.
- Rendben..Tessék- ebben a pillanatban csipegett a mobilom. A férfi SMS-ben elküldte a címet.
- Köszi- Misha elé lépek, és visszaveszem tőle a táskám. Ja igen, mielőtt beszálltam volna az Impalába, a kezébe nyomtam szegénynek- Neked is köszi angyalka. Akkor, fél hét?
- Jó lesz- ad választ Jensen.
- Rendben. Akkor majd ott találkozunk, sziasztok!- lehúzom fejemről a szemem elé a napszemüvegem, majd sarkon fordulva a parkolóba indulok.
Viszonylag hamar találtam hotelt, majd felvittem a táskáimat. A szoba nem túl nagy, nem túl kicsi, és szép tiszta. Egy picit ledőltem az ágyra. Az utóbbi napjaim túl sietősek, stresszesek, és fárasztóak voltak.
Rákerestem a telefonommal az étteremre. A város másik végén van, de jó. Na mindegy.
Lassan elérkezett az ideje, hogy elinduljak. Összeszedtem magam, kicsit igazítottam ajkaimon lévő vörös rúzson, majd felkapva mobilomat és a kis táskámat, beültem az autómba. Út közben felhívott Patty.
- Hogy állsz a könyvvel?
- Egész jól.. Jó, kicsit el vagyok maradva, de igyekszem.
- Veronika, a kiadó már tűkön ül, és még előtte ott a szerkesztőség.
- Patricia, tudom. Engem is hívogatnak. De nem fogok egy időkorlát miatt olyan művet kiadni a kezeim közül, amit nem ítélek jónak.
- Én ezt értem. De fel akarják bontani a szerződést, ha nem kapják meg a már szerkesztett könyvet, augusztus 25-ig.
- Július 13 van Patty. Figyelj, sietek. Holnap lesz egy kis megbeszélésem Roberttel, és itt vagyok Vancouverben. Holnap megyek haza, és esküszöm neked, hogy reggeltől reggelig írni fogok- magyarázom, közben megérkeztem az étteremhez.
