Álom pasi /szünetel/

19. Fejezet {Olyan Mint Én}

-Köszi, hogy haza hoztál -pillantok Blakere.

-Nincs mit -áll meg a házunk előtt mire gyors kippatanok.

-Szia -csukom be az ajtót és indulok el be a házba.

Az udvarra belépve majdnem hanyatt esek úgy nekem ugrik a kis csöpp kutyám. Megvakargatom és megszeretgetem, majd egy nagy sóhajjal benyitok a házba. Elvileg Katenel aludtam az este. Ehhez a tervhez tartom magam, addig amég apát meg nem pillantom a pultnál ülve.

-Katenel aludtál? -pillant végig rajtam. Blake pulcsija baszki.

-Igen -veszem le a cipőm.

-Ő meg nálunk aludt elvileg -elég sokatmondó a pillanatása.

-Biztos félre írta -legyintek, de már érzem a lebukás ízét.

-Túl jól ismerlek. Látom mikor hazudsz -dől hátra a széken és keresztbe teszi maga előtt a kezét.

-Ezzel nem tudok vitatkozni -sóhajtok.

-Hol voltál? -néz a szemembe.

-Egy barátomnál aludtam -igazából ez az igazság.

-Nem tudom, hogy Katen kívül és azon a fiún kívül vannak barátaid -tűnődik el, antiszociális lényem hátránya, kevés barát.

-Hát, mert Blakenél aludtam -igazából úgyis tudja, csak szereti megvárni amég én mondom ki.

-Tudtam -a mosolya egy pillanatra amolyan "engem aztán senki nem ver át" féle majd vissza vált a szigorúra. -Mért aludtál nála?

-Mert rosszul lettem és Kate nem volt sehol és haza vitt -nem árt a szépítés.

-Nem szimpatikus az a fiú -néz végig rajtam fürkésző tekintettel.

-Apa neked senki -forgatom a szemem.

-Nem igaz -tiltakozik, majd egy kicsit elgondolkodik. -Jó, egy kicsit.

-Amúgy meg nem a barátom -vonom meg a vállam.

-Addig jó -bólint.

-Miért nem szimpatikus? -húzom fel az egyik szemöldököm.

-Mert olyan mint én -válaszolja egyszerűen.

-És még a nők bonyolultak -forgatom a szemem és elindulok fel a szobámba.

-Jól áll a pulcsija amúgy -szól utánam. Igaza van, én se gondolhattam komolyan, hogy ebben a pulcsiban sikerül más szituációt bemagyaráznom.

A szobámba átöltözök valami kényelmesbe, lemosom a maradék sminket és elhelyezkedek tanulni, néha kell, sajnos. Gyors írok egy üzit Katenek, mert tényleg nem tudok róla semmit és kezdek kicsit aggódni. Volt már olyan, hogy elhagyta a telefonját meg igazából nála sosem lehet tudni ezeket. Épp a matematika sötét bugyrait tanulmányozom kisebb, nagyobb sikerekkel mikor végre meghallom a szokásos értesítés hangot. Gyorsan meg is nézem, de nem Kate.

Seggfej: Megvan a kabátod.

Én: Szupi, tartsd meg emlékbe nyugodtan.

Seggfej: Amúgy is az én méretem. Szerintem jobban is áll mint neked.

Én: Rajtad minden jól áll. Legalábbis szerinted.

Seggfej: Szerinted is, különben nem8o jutott volna ez eszedbe.

Én: Nem fárasztó ekkora egót cipelni?

Seggfej: Hozzászoktam az évek alatt.
Micsinálsz?

Én: Tanulok, nem mindenki akar megbukni.

Seggfej: Szombat van

Én: Ha nem mondod nem jövök rá. De nekem meg ma lenne időm ha nem tartanál fennt.

Seggfej: Békésebb természet vagy elájulva.

Én: Igyekszem.

°°°

Már este van, lezuhanyoztam és készülök kialudni a tegnapi dolgokat mikor elkezd csörögni a telóm egy ismeretlen számról. Egy pillanatra elgondolkodom, majd felveszem.

-Ah azt hittem nem veszed fel -hallom Kate hangját a készülékből.

-Miről hívsz? -húzom fel a szemöldököm.

-Hudson mobilja -gondolhattam volna.

-És hova tűntél tegnap meg ma? -teszem fel a következő kérdést mert nem igazán hallom, hogy szeretné megmagyarázni. -Hudson?

-Tegnap írt Blake, hogy ugye elvitt de válaszolni már nem tudtam, mert a kettő között eltűnt a mobilom szóval igen. Hudsonnel átmentünk még egy másik buliba aztán most itt vagyok nála -vázolja röviden.

-Hu, szerintem ne gyere haza mert tudják, hogy nem nálunk alszol -figyelmeztetem.

-Mi? -hallom ahogy felpattan.

-Hát igen, te aludtál nálam én meg nálad csak, hogy egyikünk sem volt sehol -ismertetem a helyzetet.

-Baszki -sóhajt. -Várjunk akkor Blakenél aludtál? -hallom a kíváncsi hangját.

-Megragadtad a lényeget -forgatom a szemem. -De amúgy igen -válaszolok a kérdésre.

-Történt valami? -kíváncsiskodik.

-Mi történt volna? -kérdezem hitetlenkedve.

-Ah tényleg, rólad beszéltünk -sóhajt.

-Hát igen, nem rólad, aki mindenkire rámászik -mondom mosolyogva és elhelyezkedek az ágyamba.

-Kikell tapasztalni a jót. Te most mész aludni? -kérdezi.

-Igen -ásítok.

-Puhány vagy -azt hiszi ezzel kizökkent.

-Szeretek puhány lenni. A puha ágyamba -kontrázok.

-Alszol? -kérdezi.

-Igen -válaszolom félálomba.

Sziasztook!

Itt is a következő rész.
Bocsánat, hogy a suli miatt így elvesztem :((
Igyekszek a következővel.
Ha tetszett ne maradjon el a vote és a komment se, mindig feldobják a napom ❤️
Ja és természetesen köszönöm a türelmet. 🥺

Puszi A Pocitokra és Kitartást a sulira