Egy másik világban

Untitled Part 1

Miotta az eszemet tudom láttok furcsa dolgokat. Olyanokat amiket más emberek valószínűleg nem...
Amikor a szüleim halloták hogy magamal beszélek, annak állitoták be hogy egyke vagyok és van egy képzelet beli barátom. Normálisnak találták ezt a dolgot. De amikor már tízen éves koromban is ugyan igy tetem és nem szoktam le rola, akkor elkezdtek agodni az agyam épsége miatt.10 éves koromra 30 pszihologusnál jártam, hát ha le tudnak soktatni erről a szokásomról. Egyiknek sem ment. Mindegyik azt kérdezte hogy hívják?, hányan vannak?, mit mondanak?, stb. A végére már meg se szólaltam. Csak néztem a plafont és hallgatam amit a profeszor mond. Mikor meg unta hogy nem mondok semmit az orvos kiment beszélt a szüleimel és szólt hogy ki mehetek.
Mivel semmit sem tudnak ki szedni már belőlem az őseim ugy gondolták hogy rám hagyák. Nagyon zavarta őket hogy nem hagytam még mindig abba ezt a dolgot; és meg beszéltem Gilával hogy csak akkor beszélgesünk amikor a szüleim nem láttnak.
Amikor közép sulis letem mindenki piszkált azért amilyen vagyok. Csak nagyon kevesen értetek meg. Összesen négy ember. Négy fiú Edie,Tay,Chris és Blaze. Edie és Tay két petéjú ikrek akik nem teljesen normálisak. Chris egy 10.-es menő srác akit mindenki szeret. Blaze pedig pirszinges,tetovált srác aki biszexuális.
Christ már kis korom otta ismerem. Mindig is meg értet engem és a furcsa dolgaimat. Ő is más mint én. Mindig a válaszokat kereste hogy ő miért más. Tudja hogy azok amiket vagy akiket láttok azok valahol át jönek a mi világunkba. Hogy ök más hol élnek és van egy átjáró amin akár mi is át jutthatunk.



*********



A mai napon át léptem 16. élet évem utolsó napját. Juhú!... Vagy még sem egy ujabb förtelmes nap. Még okuk is van ma piszkálni.
A suliba érve megvető pilantások fogadtak. Hallk susogást hallotam ahogy végig sétáltam az udvaron. A fiúk a meg sokot helyen vártak rám.
-Sziasztok! - köszöntötem öket. A fiúk mosolyogva köszöntek vissza. - Szia! - Blaze nem volt annyira fel lelkesülve a látványomra mint a többiek. Kérdön néztem rá.
-Neked "osztan" mi bajod van?? - mondtam és beledugtam az ujamat a fültágitojába. Blaze nagyon csunán nézet és rácsapot a kezemre. - Semmi bajom! És ne nyuljkálj a fültágitomba! - mondta és zsebre vágta a telefonját. - Amugy meg boldog szüli napot! - mondta és a többiek is egy ember ként ismételték el.
-Ohh! Köszönöm! - mondtam és rá néztem Blazere. - Mitcsináltál? Tán barátot keresel magadnak? - kérdeztem és gunyos mosolyra huztam a szám. Blaze meg forgata a szemeit. - Nem! Csak.... Mást csináltam! - mondta és össze kulcsolta a kézét. Az ikrekből nem sok kellet volna hogy ki fakadjon a nevetés. Chris és Blaze két oldalról egy-egy fülest osztot le a két fiúnak.
- Jött egy uj csaj a suliba. - mondta Chris. Elképedve néztem rá.
- Tényleg? - kérdeztem Chris pedig csak bologatott. - És hogy hívják?
- Lena. Azt hiszem - mondta Edie. Tay egyet értöen bolintot egyet. - A mi osztálytársunk lesz. - fejeztebe Tay a mondatot .
- Amugy elég furcsa hogy valaki évközben megy át másik suliba. - mondta Blaze.
- Igazad van. - mondtam. Chris rá nézet a telojára. - Ha azt szeretnétek hogy be menyek még egy kicsit a termetekbe akor most menjünk. - mondta.
- Menjünk! - mondták a fiúk egyszere.
A termünk ötünktől zenget. Hangosan zenét hallgatunk, nevetünk, énekeltünk, és beszélgetünk. Chris vicceket olvasot és az ikrek felebtébb jól érezték magukat. Blaze-ből is kilehetet egy pár mosolyt, és kacajt csalni.
Az egyik ilyen viccen nevetünk amikor kinyilt az ajtó, és egy középtermetü hoszú barnahajú lány jött be rajta. Lány meg lepeten nézet minket. Föleg engem. Valoszínüleg roszra gondolt velem kacsoltaban😥.
- Hali.- köszönt magabiztosan a lány és elmosolyodot. Szép lány volt. De valami nem stimelt vele. Oda hajoltam Edie-hez és oda sugtam neki. - Edie ennek a lánynak milyen színű a szeme? - Edie hülyén nézet rám és annyit mondot. - Barna. Miért?
- Mert nekem piros a szeme.- sugtam neki. A lány nem értete ezt a kis eszme cserét de felbátorodva közelebb sétált és le tete a táskáját, hosszú haját át dobta az egyik vála felet, és egy apró tincset a füle mögé türt. Amikor meg láttam a fülét furcsán néztem a lányra. A lány fülle hegyes volt mint egy vámpiré vagy egy manó- é. Rám pillantot számomra élénk vörös szemeivel és a tekintetemből rájöt hogy én tudom mi ő. Mikor beszédre nyitota ajkait láttam hegyes fogait.
- A nevem Lena.- mondta és rám nézet hallotam a hangját a fejemben. - "A te neved Lia igaz? Már nagyon vártam hogy találkozunk."- mondta a fejemben el mosolyodtam amikor már nem hallotam a hangját. Bolintotam. A fiúk egy szót sem értetek. Csak legyintetem egyet. Chris kérdön nézet és a fülemhez hajolt.
- Ö egy olyan? - kérdezte. Én bologatam és felcsilanta szeme.- ,ha Lena át tudot jutni akkor mi is! -mondta izgatotan. Én is a füléhez hajoltam. -Chris drága először ismerjük meg aztán lehet rola szó. Rendben? - sutyorogtam ö vadul bologatot és elmosolyodot. Ahogy Lena is mindent hallott valoszinúleg az én fejemen keresztül.
Az első orát végig ülve nagyon össze kalapálodtam a csajszival. Mert ugy döntöt az év végéig az én padtársam szeretne lenni. A fiúkal is jól ki jött. Igy ő lett a mi szerény csapatunk újdonsült tagja.
A nap tök jól ment ebéd szünetig; ami nálunk annyit tesz ki hogy van egy órád azt csinálni amit akarsz. Ezt nem szeretem a napban amikor eljön ez az idő mert ilyenkor szoktam találkozni Sindye -vel és a háremével. Róla annyit kell tudni hogy nagyon beképzelt mert gazdagok a szülei és mindent meg engednek neki (csak a gáz csapot nem..😒) és ezért aki nem menő vagy nem nyal neki azt piszkálja és cseszegeti. Ahogy engem is.
Az étkezést befejezve a szekrényemhez igyekeztem ne hogy telibe kapjam öket de el késtem.
- Hova,hova ilyen sietősen? - kérdezte le becsmérlő hangnemben. - Higy nekem a kis barátaid meg várnak!- mondta és ki nevetet ö is meg a háreme. Ilyenkor veszem be a le se szarom tabletát mert annyira nem érdekel. Ez által olyan vélemény kinyilvánitás ülki az arcomra amit ha láttnék békén hagynám saját magam. De ez a fej nem hatja meg öket és csak beszél és beszél mig abba nem hagya egyszer. De miközben meg ajándékozot szülinapom alkalmából aközben észrevetem egy valamit a hátérben. Nem emberi más. Első rá nézésre embernek tünt aki nézte ahogyan engem aláznak csak mikor meg látta hogy észrevetem kilyebb lépet. Egy srác volt az baseball sapkában a fülle hegyes és szörös volt szemei barnák íriszei citrom sárgák. Haja szintén barna volt a szája nyitva volt és látszitak a hatalmas szemfogai. A fiú körül belül egy nyolcvan lehetett. De ahogy meg jelent ugy el is tünt. Egy pillanat volt az egész. Sidnye még mindig beszélt és én ugy döntötem ott hagyom.
Boldog voltam mikor azt kérdezgete hogy " Hová mész még nem fejeztem be?!". De amit látam az meg ihletet. Igy le ültem az udvara rajzolni. A fiúk szerint egy müvész vagyok én az elenkezöjét álitom. Kint megint láttam a srácot aki közvetlen velem szemezet. Mosolygot söt incselkedet. Mászkált Á-ból B-be kicsit idegesitő volt de ki használtam mert amig ő jól szorakozot én minél pontosabb és személy leiró rajzot készitetem. A legvégére már egész közel volt hozám. Le tetem a füzetem és a felszerelésem. Aztán meredten bámultam a fiút. Aki szintén igy tet. Olyan ismerős volt számomra. Csak nem tudom honnan. Mosolygot és melém pilantott a fiúk kerekre evet kocka hasal jöttek ki. A velem szemben ülö meg se mocant amikor Tay keresztül sétált rajta. Mosolyogva kámforá változot. Furcsán néztem a történteket.
- Mizu pocak - mondta Edie és rátete a kezét a lábamra.
- Semmi. Csak új dolgokat láttok.-mondtam és a szemgödreimbe mélyesztetem térdeim.
- Mégis mit? - kérdezte Lena.
- Most az elöbb egy srácal tartotam erös szem kontaktust.-mondtam és fel néztem.
- Milyen volt? - fagatot tovább.
- Hát hegyes szörös füll, barna haj, barna szemek sárga írisz, nagy szemfogak...
- Milyen volt a szája?- kérdezte gondolkodva új csapat társunk.
- Hát ilyen csokosszája volt.
- Chris. - mondta.
- Mond.
- Nem te egy másik. - mondta és legyentet egyet. - Christopher az északiaktól. De mit akarhat itt? -mondta és kérdezte saját magát egyszere.
- Honnan ismered? - kérdezték egy emberként az ikrek.
- Chris egy őr, északról. - mondta Lena. Mindanyian kérdőn néztünk rá. - Haj! Az őrők védik az átjárokat. Mindegyik égtájnak van külön átjárója és egy külön csapata akik védik azokat. - magyarázta.
- Mi van?? - kérdezte Edie és semmit nem értöen szét tárta a kezeit. Lena ki nevetete. Meg mi is.☺ Lena megint elmagyarázta hogy ő is meg értse. Ezel együtt mi is több informáciohoz jutotunk.
Mire végzet az el magyarázásal Edie gondolkodo ülésben ütemesen bologatot.
- Értem most már.- mondta. Négyen szakadtunk a nevetéstől. Tay-nak már kicsordult a könye öcse értetlenségétől meg a röhögéstől. Két nevetés közben rálestem a tabomra és meg néztem az időt.
- Fiúk, lányok menni kéne. - mondtam és fel álltam. A többiek követek és beültünk a tanuló szobára.
A meg örzésünkből már csak egy és fél óra volt hátra. Mindenki nagyon unatkozot de én nem. A legujjabb "képzeletbeli" barátomat rajzoltam aki közvetlen az előtem lévő székre ült le. Nagyon tetszet neki ahogy egyik pilanatról a másikra alakult a róla készülö rajz. Mindenki pusmogot hogy fél pillanatonként alaposan meg néztem a "semmit" (számukra semmit). A srácnak nagyon tetszit a kis művem. Mosolyogva nézegete a végeredményt. Miközben gyönyörködöt le írtam kérdéseim. Például:Teszik?,vagy Mit szeretnél tölem?. Amikor letetem a lapot az asztalra és felé forditotam akkor mosolyogva kérdőn nézet rám. Aztán a kérdéseimre. Nem sok kellet volna hogy halálra röhögje magát rajtam. Én pedig "ez igy nem ér!" fejet vágtam és elmosolyodtam.
Ezt a "beszélgetést" vigyorogva nézték a csapatunk tagjai. A többiek meg nem értetek semmit. Ilyen mondat részekte hallotam "Ez bolond!" meg " Te jó ég! Ez kivel beszélget?!". A fiú is hallotta és nevetését vissza folytva nézet engem aztán a körülötem lévő társaságot.
- Szerintem te vagy itt a legnormálisabb.- mondta.
- Ez beszél! -kiáltotam fel mikor hallotam a fiú hangját. A srác fel vont szemöldökökel nézet rám és a reakciómat. A csapatunk csak nevetet. A többi meg nem érdekelt mit gondolt rólam. A srác mosolygot.
- A nevem Chris.-mondta és folytata. - És a tiéd?- a kérdést hallva meg fogtam a lapot és leírtam a nevem. Felé forditotam hogy el tutdja olvasni.
- Szép neved van.- mondta udvarló hangnemben, majd széles mosolyra huzta száját. A szemeit beleméjesztete az enyémbe. Sárga íríszei csilogtak a fényben. Nagyot nyelt és meg nyalta a felső ajkát. Én mondjuk "megszepenve" néztem végig rajta. Aztán hallkan ki röhögtem. Benne sem maradt benn a nevetés. Ott nevetünk egymáson. Fejemet lehejtva nevetem. Amikor sirerült abbahagyni akkor fel néztem. Bele néztem Chris szemeibe és megint kitört belölünk a nevetés.
- Lia csendesebben! - mondta a fizika tanárnő. Én bologatam, de Chris még mindig nevetet. Én már csak vigyorogtam rajta mert nem akartam hogy még egyszer le szidjanak.



**********

A nap végén mindanyian elköszöntünk egy mástól. Mindeki más irányba indut haza de ma Blaze ugy döntöt hogy a hosszabbik utat választja. Igy elkisért engem egy darabig.
Blaze furcsa srác. Hatodikban ismertem meg. Már akkor volt fülbevaloja mind a kétt fülében három pár. Deprecios volt, vérzékeny és emelet vágdosta és kinozta magát. Egyszer láttam hogy elvágta a kezét. Ömlöt belőle vér. Mielött megint meg vágta volna magát ismét oda léptem, ki vertem a kezéből a pengét és arcon csaptam. Véres kezét az arcához kapta. Vörösen látsot a kezem nyoma. Aztán a szám elé kaptam a kezem és meg őleltem. Sírtam nagyon. Blaze vissza ölelt és szintén sírni kezdet. Miután meg nyugodtunk elmondot mindent, nekem. Igy meg értetem miért ilyen.
Chris jól fogdta Blaze társaságát igy neki is elmondtunk mindent amire én és ő jőttünk rá. Értete a dolgokat. Meg igérte hogy nem mondja el senkinek és igy neki is meg csomoztuk karkötöt, benne a nevünk kell. Ez mind a hármunknak meg van még most is. Lena elött Edie és Tay voltak a legujjabb tagjai a csoportunknak. Nekik is van ilyen.
Haza felé csak néztem a társam. Aki kérdön nézet rám.
- Mit akarsz? - kérdezte mosolyogva. Elnevetem magam.
- Most mit nevetsz? Nem mondtam semmi vicceset! - mondta nevetve. Csak legyintetem, és ránéztem.
- Amugy, te melyiket szeretnéd? - kérdeztem és fancsali fejet vágtom. Furán néztem rá.
- Mire gondolsz? - kérdezte.
- A.... Szexre. Azt szereted ha be tesziiiik.... Vagy azt hogy ha te teszed be? - mondtam elnyujtva és gunyosan. Blaze perverz fejet vágot, és közeleb hajolt.
- Nem mondom meg - mondta és ki egyenesedet. Én tágra nyilt szemekel néztem a fiút aztán el nevetem magam. Ő is el nevete magát. Mire ki fujtuk magunkat haza értem és itt el váltak utjaink.
- Szia majd holnap találkozunk.- mondtam.
- Ja majd holnap. - mondta és elindult. Közben integetet. De köcsög! Akarom mondani... Népművészeti cserépedény!




Folyt.köv.