Egy másik világban

Untitled Part 4

 A mia reggel kétt gyönyörü szempárra ébredtem (nem fére érteni😑). A szemek nem másé voltak mint Chris - é. Pupilája teljesen kivolt tágulva. Így hatamas bociszemei lettek. Enyhe mosoly terült el arcán. Meg simitota az arcom.
- Jó reggelt! - mondta. Elpirulva néztem rá.
- Neked is... - mondtam. Chris elnevete megát. - most mit röhögsz? - kérdeztem és fel ültem. Chris ki mászot az ágyamból és fel állva kinyujtozot. A félmeztelen srác rám nézet. Deltás vonlak huzodtak végig az alhasán, végeg az ágyékáig. Alsó gagyája ki láttszot a nadrágja allól. Perverz pillantásikot vettet rám. Én meg lepeten néztem a fiúra. Tul jól nézet ki hogy azt mondjam neki "Tak!!". Bele turt a hajába és le huzta a takarot rólam. Ki keltem az ágyból és tarkonvágtam. Nevetve kapot a nyakához és meg fogta a derekam. Elkezdet csikizni ami kivételes mód meg tudot nevetetni (mert nem vagyok csikis). Fél lábamon állva neveten. Ö pedig mosolyogva folytata.
- Hagyd abba elég!! - kiáltotam. El engedet és levegőért kapkodva elszaladtam az ágyam másik végéhez. - Na mivel nekem van dolgom a mai nap igy arra kérlek huzál ki a szobámból! - mondtam és elkezdtem ki tólni a helyiségből. - De hozzám ne érj! - mondtam utólag.
- Ezt most nem értem. Miért ne nyulhak hozád? - kérdezte és neki támaskodot az ajtó fél fának.
- Húzál ki. Húzál! Most már vágod? - kérdeztem. Chris gondolkodot egy kicsit aztán elmosolyodot. - Értem. - mondta.
- Na de menj innen! - mondtam és kijebb lőktem. Chris vigyrogva hátrált egy kicsit. - Meg nézzhetem a cicid? - kérdezte és be dugta a fejét a kis résen.
- Nem! Takarodj! - mondtam és meg dobbtam a pizsama nadrágomal. Vissza húzta a fejét. - De... Ad már ki a pólóm.... - bújt elő ismét, de félbe szakitotam és most az izadásgátlomat vágtam hozzá - NEM!!! Nézd meg hogy a konyhában vagyok-e!!!! - üvöltötem neki mire röhöve ki ment. Fel vetem a földröl a sötét felsőt és oda vittem a nyilászárohoz. Kivete akezemből. Miután meg gyözödtem hogy nincs az ajtóban neki állhatam öltözni. Felvetem egy lenge polót, és egy fekete farmert. Be fujtam magam parfümel és elmentem fogat mosni. Lefelé menet a konyhában ültek a szomszédok (😒) meg Chris. Vigyorogva beszélgetek egymásal. Amikor meg láttak minden amiről eddig beszélgetek befejezetnek lett tekintve. Kérdő pillantásokat vettetem rájuk.
- Mivan? Tán én voltam a téma? - kérdeztem és az öt srác egy emberként elneveték magukat. Én is elmosolyodtam. - De tényleg! Miről volt szó? Én is tudni akarom! - mondtam durcizó hangnemben. Az ikrek megprobálták magukban tartani a nevetést, de nem sikerült nekik. Hangosan elkezdtek hahotázni és Edie le eset a székről. Aztán Tay követe és szintén igy tett. Mi igyis nevetünk azon hogy az egyiköjük le esett de hogy a másik is.
- Na elég! - mondta Blaze és elkomorodot. A kétt srác fel tápászkodot az ülő helyeikre. - Anyád azt üzeni hogy készöbb érhaza! - mondta és elmosolyodot.
- A te anyád. - mondta neki. Nemvete zokon helyete még jobban mosolygot. Rá pillantotam Edie- re aki meg probált kétt irányba nézni mind kétt szemével. Magamba folytotam nevetésem.
- Edie! Tudod mire gondolok? - kérdeztem. A fiú egyből kapcsolt, és neki látunk énekelni.
- Pókmalac, pókmalac, nicsjobb állat a pókmalacnál! Hálótsző, sosesző nembizony mert malac. Vigyáz! Mert jön a pókmalac! - daloltuk. A többiek halálra röhöték magukat amikor befejeztük.
- Ezt honnan szedtétek? - kérdezte Chris nevetve.
- Ez a hülye - mutatam rá Ediere - tegnap délután elküldte ezt a pókmalacos izétt. - momdtam. A fiúk fejcsovalva nevetek tovább.
- "Testvírem!" - mondta Tay - ezt honnan szedted? - a srác válát vont és elmosolyodot.
- Na jó hagyuk. - mondtam és legyintetem egyet.
Körbe néztem mit lehet enni. Meg ettem egy szelet kenyeret és rajta egy szelet szalámit. Jobban szem ügyre vettem a társaságot aki körülötem volt. Blaze - en sokal nagyobb pólo volt mint szokot.
- Blaze - mondtam a fiú levete szemeit a telefonjáról és rám nézet. - van egy barátod? - kérdeztem és felvontam a szemöldököm. A srác érdeklödően nézet rám.
- Why? - kérdezte angolul.
- Mert kábé három méretel nagyobb poló van rajtad és a multkor mondtad hogy mindig egy méretel nagyobb felsőt veszel. - mondtam. Elmosolyodot.
- Most meg fogtal - mondta. Chrisből kitört a nevetés.
- Baszod! Ez most komoly? - kérdezte hittet lenkedve. Az emlegetet bolintott.
- Nem a pasim - mondta és valat vont - csak nála lakom. Mert a nevelő anyám ki tiltot a házból! - mondta. Két Chris elöször Blazere, azán egymásra nézetek.
- Miért tiltot ki a házból a nevelő anyád? - kédrezték egy ember ként.
- Mert gyülől. Eddig is csak azért hagyta hogy ott lakjak mert kapta értem a gyerektartást. Mivel betőltötem a tízenmyolcat igy nem kap semmijen pénzt igy azt tehet amit akar velem. - mondta.
- De hogy kerültél nevelőszülökhöz? - kérdezte Chris.
- Hát... Anyukám meghalt amikor hét voltam. Apám leszart és egy évik laktam vele. Azota se láttam. Aztán a nagybátyámhoz kerültem. Aki nagy élvezetel hejezte belém egyes testrészeit. - mondta. Chris lehuzót füllekel és tágranyilt szemekel figyelt. - Ezért vagyok feles. Na mindegy. - legyintet és folytata.- a szomszéd néni hivta ki a zsarukat rá. Azota is börtönben van. És igy kerültem nevelőszülökhőz. - momdta és a végén elmosolyodot mint egy pszihopata, és oldarahajtota a fejét. Aztán elvete a vajenő kést és szem magaságbe felemelte. Nagyokat pislogot a szemei pedig tágra voltak nyilva. Az előte ülö kétt srácba belefolytva ezekel a mozdulatokal a levegőtt. Letete a kést és elnevete magát.
- Be szartatok mi? - kérdezte mosolyogva.
- Én tudtam hogy ez lesz a vége. - mondtam és le ökölpacsiztam vele. - Csak onnan hogy nekem is csinálta már.
- Jó hagyuk.... - mondta Chris és átkarolta névrokonának válát.
- Na gyermekeim! Neked valami becenevet kel ki találni mert ez igy nem lesz jó! - mutatam a srácra. Felvonta az egy szemöldőkét és ezel együt az egyik fülét is.
- Mirre gondolsz? - mondta és álát az egyik kezére támastota.
- Nem tudom. - mondtam és mintha bajúszom lenne elkezdtem pödörni. A többiek el mosolyodtak. - Áhh!!! Todom már te leszel az én Bro - m! - kiálltotam mirre elnevete magát.
- De akkor te leszel az én Sis - em! - mondta nevetve. - Naná hogy leszek! - mondtam vigyorogva.
Ki mentünk a konyhából és felvetem a cipőm. Az iskolábba menet nagyon sokat nevetünk. Edie és Tay vicceket olvastak fel és Bro nagyonsokat nevetet. Meg Chris is. Egymásba karólva röhögtek a másik két fiún. A kaput át lépve meg pillantotuk Time - ot. Akit még a tegnapinál is több lányvett körül. Letört arcán láttszot hogy ne igazán érdeklik a körülöte nyüzsgő személyek. Meg pillantot minket. Elszált a rossz kedv és odajöt hozánk.
- Edie meg ne probálj ugy köszöni mint tegnap. - mondta. A srác széles vigyoral az arcán bolintot. Amikor meg pillantota a kétt Christ elkerekedet a szeme. Hozzájuk lépett. - Hát maga? - kérdezte Bro - tól. A fíú a tarkojához nyúlt és össze görnyedt. Time mosolygot.
- Szia.... Hát az ugy volt... - mondta elnyujtva. Time félbe szakitóta.- Már rosszul kezdődik. - mondta - de higy nekem nem lesz jó vége ha a Caser megtudja. - ezen szavak hallatán Chris arcára a hülyeség helyet a félelem ült ki.
- Be vagy csipelve. - kérdezte a srác. Time volintot. Chris a homlokára csapot. - Bazdmeg! Nekem anyi!
- Why? - kérdezte Blaze semmit nem értően.
- Mivel Time - nak müködik a csipje igy nekem is mert a közelébe mentem. És igy be mérhtő vagyok én is. - momdta. Mimdanyian kérdőn néztünk a srácra.
- Három napja nem voltam otthon. - mondta hátha igy jobban megértük. Edie a válláravert - Igy jártál! - mondta. Chris gyilkos pillantásokat vettetrá. As rác csak mosolygot.




*********


Az elkövetkezendő napban Chris a lelki, testi épségéért aggodot. Nem lehetet magnyugtatni. Álandoan ide oda kapkodta a fejét bármilyen nesszt is hallott. Féllt! Nagyon...
De az a féllelem be is igazolodott. Amikor délután furcsa lények lepték el az iskola udvart. Ezen lények meg probáltak le támadni engem. Egy magas férfi oda lépt hozám.
- Hol van Chris? - mondta rezenéstelen arcal. Hangja mély volt és ilyesztő. Nem mertem meg szólalni. Chris mint egy kocsonya ugy remeget. Félelem nem csak őt járta körbe hanem engem is. A szótlanságom felfedte hogy tudom hol van. - Hol van a szörösfüllű? - kérdezte másképp. A többi lény ugy mond készenlétben volt, ha netántán ellezdenék futni. De nem hattot meg. El futotam. Meg markoltam az emlegetet srác kezét és elfutotam vele. Pont jókor mert jött az ebédszünet és minden diák egyszere özönlötki a termekből. Igy nyertem egy kis időt magamnak. Be szaladtam a fiúval a termünkbe amely már üres volt. Becsuktam és rátámaszkodtam az ajtóra.
- Itt egy darabig biztonságban vagyunk. - mondtam. Chris meg csoválta a fejét és oda lépet hozzám. Meg fogta a kilincset.
- Köszönöm hogy vigyázol rám de válalnom kell a teteimért a felelőséget! - mondta komolyan, és lenyomta a fogantyut. De be csuktam vissza a nyilászárot.
- Nem! Egész nap halálra aggódtad magad mert féltél! Nem! Nem engedlek ki! - üvöltötem a fiúnak. Mérgemben még a könnyem is kicsordult. Chris elképedve nézzte mitörténik velem. Lehajtotam a fejem ne lássa könyiem. Államnál fogva fel hajtota a kobakom. Mosolyogva nézet rám és le törölte a sós váladékot. A másik kezével is meg fogta az orcám. Tudtam mire készül igy a homlokomat tartotam neki oda. De nem ez történt. Meg csókólt. Ahogy meg történt ugy fejezödöt be. De a figyelem el terelés sikerült neki. Kinyitota az ajtót és ködévált. Én pedig ott áltam, tudtam miért tete de... Miért igy?...
A nap további részében aggodtam Chris ért és azon a csókon gondolkodtam. Még a fiúkal semmi beszélgetem. Nem vették zokon mert nem akartak bele folyni a dolgaimba.
Otthon át öltözve bele feküdtem az ágyamba. Összegyürt takarom magamhoz öleltem. Éreztem az ilatátt. Csak egy este és igy bele itta magát az ágy neműmbe? Ezel az átható illatal betakarózot az egész fekvő alkalmatoság. Elvörösödve szöritotam a palant, míg el nem nyomot az álom.


Folyt.köv.