Egy másik világban

Untitled Part 14

Reggel halk nevetésre ébredtem. Amikor kinnyitotam a a szemeim egy nagy piros haj pamacsot pillantotam meg. Aztán kétt szempárt. Hirtelen a vidámság kiszállt belőlük, és a félelem vettete bele magát. Richard tudta hogy ennek nagyon rossz vége lesz. Fel emeltem a fejem. Zabdiel is el szörnyedt.
- Nem szégyelitek magatokat?! - üvöltötem suttogva és végig másztam ágy társamon. Szó szerint ki repültem a függöágyból. Mire mindenkiből aki a helyiségben volt elröhögte magát. Amikor fel álltam elhalgatak.
- Muszáj minden áldótt reggel arra kelnem hogy ti vagy fotoztok, vagy nevetek rajtam meg Chris-en? - érdeklödtem ingerülten. A négy srác azt se tudta mit mondjon. Aztán belépet Hardin. Ö is el szörnyedten nézzet rám.
- Engedélyt kérek meg húnyászkodni! Az én kurva anyámat! - mondta és le hajtota a fejét. Elmosolyodtam és a hátérben Chris fel nevetet. Oda kaptam a fejem. A srác nevetve mászot ki az ágyból megölelgetet adott egy puszit és ki ment. Mindenki követe. A konyhában találam meg. Éppen a hütőben matatott valamit. Aztán mögé lépet Hardin.
- Úh! Baker! - mondta. Kérdön nézetem rá. - Mi a baj?
- Be kell vásárólni! - jelentete ki. Arcán látszot hogy semmi kedve sincs az egészhez. Chris-nek fel csillant a szeme. - Mehetek én is? - patogot mint egy ovis. Hardin megrémült tekinte mindent el árúlt. -Nem! - mondta egyszerüen és ott hagyta. A srác bityesztet és hatalmas bocsi szemei lettek. - Légyszí! - könyörgött. Ismét nemleges választ kapot. A fiú más tehnikát vettet be. Elkezdet nyüsziteni. Hardinak el kerekedet a szeme.
- Na ne! Ezt ne! - mondta. - De igen! - mondta és folytata. A srác el vörödöt egy kicsit és engedet. - Menyünk! - mondta unotan. Chris ujongva viharzot a cipős kosár fellé.
- De akkor mindenkit visszek! - mondta. A srác az elő szobából üvöltöt. - Oké! - kiálltota. Mi is fel vettük a cipőt. Ki vétel én mert nekem nem volt. Chris meg fogot egy papucsot és a kezebe nyomta. Fel vontam a szemöldököm. - Vedd fel! - mondta. - De ez vagy négy méretel nagyobb mint az én lábam! - méltatlenkodtam. Legyintet egyet a srác. Richard rácsapot a válamra. - Mert az övé. - jelentete ki. Meg csováltam a fejem és fel vetetem.
Gyalog mentünk vásárólni nyolc szatyoral. Kapásból kétt be vásárló kocsival, és külön. A három bolond, és a négy épp elméjű. Chris bel ült a kocsiba, én toltam, Zabdiel pedig egy kötél darabal húzzta. A srác kényelembe helyezte magat új jár művében és elő vett egy papir fecnit.
- Mivel ma filmet nézzűnk igy kell „nasi", és „ücsi"! Szóval.... Roham! - kiáltota. Az egész árúház tölünk zenget. Minden féle édes, és sós rágcsálni valót vetünk. Négy üveg innivalót, hét zacskó csipszet, négy tábla deszka csokit, sós mogyorót, drazsét, stb. Minden volt abban a kocsiban. A nagy szágúldás közepete neki mentünk a többieknek. Hardin, és Joel képesek lettek volna megölni a szememikel. Richard és Erick meg probálták magukba folytani nevetésüket. Meg ijedve tolató modba kapcsoltunk és ehúztuk a csíkot. A kaszába menekültünk és Chris még ugyan ugy benne ült a kocsiban. Gyanakvó tekintetel nézztünk. Mindenki rajtunk nevetett. A szörös füllü kezébe is pakoltunk igy ugy fogta mintha az élete múlna rajta. Amikor mi követ keztünk a fizetésnél ki tóltuk a jármüvet és bele dobáltunk mindent. A kaszás hölgy mosolyogva nézzet ránk. Chris fizetet mindent.
- Csókolom! Szabad nekünk haza vinni a kocsit ugy hogy vissza hozzuk miután ki pakoltunk? - kérdezte Chris és majd nem kiborult. A nő bólintot. Mi egyből utcu neki mentünk mint a golyó. Fél uton meg álltunk mert Z ki köpte a tudejét. Aztán átt változtot szarvasá és a nyakába kötötük a kötelet. Ugy már bírta az iramot. Hazáig meg se álltunk. Otthon mindent ki pakoltunk és el is rejtetük. Olyan helyen volt a cuc hogy senki nem találja meg rajtunk kivül. Körül belül fél órával késöbb érkeztek meg a többiek. Amikor ök be nyitotak a házba mi már a tévé elött ültünk, és kerestünk valami nézhetőt. Aztán el gondolkodtam. Hol van Aaliyah ilyen kor? Ez a kérdés fogalmazodot meg bennem, amitt fel is tetem.
- Hol van Aaliyah? - kérdeztem. Chris fejel lefelé nézte a televízíot, és fel hajtota a fejét. - Oviba. - mondta egyszrűen. - De itt vagy a földön?
- A földön - mindta és le tete a fejét vissza. - azért van csak kétt naponta itthon. - fejtete ki. Hardin kérdön nézet minket és neki támaszkodot az ajtó felfának.
- A bevásárló kocsit ki fogja vissza vinni? - kérdezte mind a hárman a szánk elé kaptuk a kezünk. Röhögve tapászkodot fel Chrisha és ment a kocsiért. Nem sokkal késsöbb vissza is ért és le ült ugyan oda. Csak most a telóját nyomkodta. Oda húzodtam hozzá, mire ö a mellkasához szorítota a készülékünket.
- Nem! Ez az én magánszférám! Én se nézem a te tabodat! - szídót le. Arcára ki ült a mérgeség. Még soha nem láttam ilyenek. El képedve mentem ki a konyhába. Hardin szintén a kis ketyeréjét nyomta. Oda ültem mellé.
- Te. Hardin. - mondtam, felvonta a szemöldökét és rám nézet. -Hmm?
- Miért pirultál el amikor Chris nyüszitett? - sugtam oda neki. Most is el vörösödöt. Ki kapcsolta a telefont és felém fordult.
- Azért mert én és Gila neveltük fel Christ. - mondta hallkan. El kerekedet a szemem.-Tényleg?
- Igen. Ö volt a legkisebb az alómból, és magára hagyták az erdőben. Meg találtuk és egy ideig kis farkasként neveltük. - mesélte. Annyira kiváncsi voltam mint egy kis gyerek. - Aztán egyszer csak át változot, és elvitük a földre hogy ott tanuljon, a földön is vannak szülei. Ö a legidősebb. - mondta majd a szoba felé nézzet. Elmosolyodot.
- Mert hány éves? - kérdeztem izgatotan.
- Chris? Húszonnégy, novemberben lesz húszonőt. - mondta boldogan. Elképedtem, és elnevetem magam. - Azt hitte hogy csak tízennyolc! - mondtam nevetve. Hardin is elnevete magát, és megcsoválta a fejét. - Nem. Amugy nem néz ki tényleg többnek annyiná amenyit mondtál. - jelentete ki.
- Várjunk akkor te hány éves vagy? - értelenkedtem. A srác válat vont. - Találd ki. - mondta. Elgondolkodtam és kitaláltam egy összeget. - Harmincöt, és negyven. - tippelgetem. Hangosan felnevetet és meg rázta a fejét. - Örülnék ha annyi lennék. - mondta mosolyogva. Teljesen elképedtem. Nem tünik többnek annál amenyit mondtam akkor mennyi? - Százharminckettő vagyok. - mondta dicsekvően. - De csak száz évet tévedtél. - nyugtatot. Felvontam a szemödököm. Elnevete magát.
- Akkor halhatalan vagy? - érdeklödtem tovább. Bicentet - Igen mert voltam őrző. - jelentete ki. - De nem csak én vagyok halhatatlan hanem most mért a szörös füllü is. - mondta majd a szoba felé bicentet. Oda aztán vissza néztem rá.
- Miért? - kérdeztem. - Miatad. - mondta és az az arc amit vágot leirhatalan volt. Perverz, gonosz, még is kedves ( Lehet hogy még is?😅). -Te teded azá. Amikor meg kapta a nyakláncot. - fejtete ki. Teljesen össze zavarodtam. Megcsováltam a fejem.
- Na jó hagyuk mert már egy szót sem értek! - mondtam. Fel álttam és be mentem a napaliba. Chris még mindig a telfont nyomkodta. Nagyon bele volt bújva ahelyet hogy fel vette volna a szemüvegét. Meg nyomtam a kikapcsologombot kivettem a kezéből, és mellé tetem a ketyerét. Méltetlenkodva nézzte engem és a készülékünket. Aztán bele ültem az ölébe. Mint egy kis majom ugy ültem a srácon. A melkasára feküdtem és hallgatam a szíveréstét. Elképedve nézet rám.
- Öööhm? Te? - érdeklödöt és le tete a kezeit a csipőmre. Nem kapot választ tölem csak bugtam. De nem csak neki mindenkinek. Bárki bármit kérdezet én csak annyit mondat „ Mmmm". Kicsit idegesitő voltam, de engem nem zavart. Chris elkezdet CNCO - ot dudoglni. Én pedig azonnal rá vágtam a szöveget.
- Honey Boo! - kiálltotam el magam és érthetelenül elkezdtem spanyolul énekelni. A srác hangosan felnevetet és a többiek is.
- Játszunk ilyet? - kérdeztem a tesóm. Vállat vont és bolintott. Most egy másikkat dudolt. Elöször nem tudtam aztán elkezdtem találgatni. - Bad Guy? - kérdeztem. Megcsoválta a fejét. - Akkor Mamita. - mondtam. Hevesen bologatot.
- Honnan jöttél rá? - érdeklödöt. - Onnan hogy Chris kezd. - jelentetem ki büszkén. Elmosolyodot és meg csoválta a fejét.
- Ez a csávó! - mondta elégedetlenül. A többiek halára röhögték magukat. -Hogy nem tudom ki elcsavarni a fejedből. Vízpumpa fogoval ki lehet szedni? - kérdezte.
- Nem! Mert ő egy fél Isten! Egy igati adonisz! - mondtam és fel ültem, közben magam előtt keresztbe raktam a kezeim. Srác már kinjában nevetet rajtam ahogy a többiek is. - Na de jöhett a kövi! - kiáltotam és közben lőkdöstem a srácot.
- Jó! Jó, elég! - mondta, majd egy kis gondolkodás után megint dudolt egy dalamot.
- Abraham Mateo plusz CNCO egyenlő Me Vuelvo Loco. - mondtam vidáman. Chris elszörnyedve nézet rám. - Nem! Egyáltalán nem! - mondta. El kerekedet a szemem.
- Mivan Lia kijöttél a formádból? - kérdezte Richard. Halálos pillantásokat vettetem rá.
- Nem! Mert nem vagyok sütemény! - vágtam vissza frapánsan. Előszőr nem értete aztán Chris - nek leeset és fel nyerítet. Olyan vicesen nevet hogy én se bírtam ki. A végére mindenki meg értete amitt mondtam csak Rich nem. Zabdiel verte a padlót a röhögéstől. Erick hangosan hahotázot, Joel pedig erőteljesen mosolyogot. Hardin az asztalra borúlva nevetet. Amikor mindenki meg nyugodot még akkor is az elgondolkodás láttszot Richard arcán. Nagyon nem akkart neki leesni.
- Richard, le lökjem vagy lezuhan az magától? - kérdezte Zab. Nem sokkal útána a fejére csapot és elnevetet.
- Na végre! - mondta Erick. - Le eset neki!
- Mit le eset föld körüli pályára állt! - kiálltota Hardin. Én bösszen bologatam. Aztán megint meg lökdöstem Christ. - Folytasuk! - mondtam mint egy ovis. Ismét dudolásra fanyalodot.
- Para Enamorate! - kiáltotam majd tapsoltam egyet és balra jobbra kalinpáltam a fejemel. Bolintott egyet. Megint el hűmögöt egy sort. Gondolkodtam, ott volt a nyelvem hegyén de nem juttot eszembe.
- Beso? Talán de nem bíztos. - mondtam és elhúztam a szám.
- De! Ja az. - jelentete ki felcsilant a szemem. Örömömben neki áltam a „Beso-os táncnak", amiben van egy olyan rész hogy a cipönket kell balra jobbra mozgatni. Annál Chris elvörösödöt. - Nem már te eszement nő személy! Még a végén be gerjedek! - kiálltota el magát mire elnevetem magam, és le fordultam a srácról. A kanapén hahotáztam tovább mire Zabdiel hangosan fel nyerített. Mindenki nevetet rajtunk. Aztán össze szedtem magam. Eszembe jutott hogy ki találtam beceneveket neki igy elmondtam.
- Amugy kitaláltam nektek bece neveket. - mondtam. A többiek fel lelkesültek.
- Na! - kiáltota Hardin.
- Neked az a neved hogy Cesar, - mondtam. Elkerekedet a szeme. - Rich-nek Csoki, Erick-nek Smari, Chris-nek Chrisha, Joel-nek Fürti, és Zabdiel-nek Z. - sorroltam. Mindenki mosolygot az új nevén. -Nekem be jönn! - mondta Zabdiel. A többiek is bologatak. Megnyugodtam. Ezek szerint teszik nekik.

*************

A délutánt azal töltötük, hogy esze veszet mennyiségű hülyeségel ismertük meg egymást még jobban. Olyanok voltunk mintha halál részegek lennénk. Vagy inkább be lettünk volna tépve. Ezt szóvá is tetem de még azon is nevetünk. A végére lettek ilyen hatás szünetek és akkor mindenki le nyugodot. De utána ha valaki hangosabban vette a levegőt a kelleténél, egyből meg törtük a csendet. A legeslegvégén már azt se tudtuk min nevetünk. Amikor mindenki teljesen meg nyugodot oda bújtam Chris-hez. Aki át karolt és a fejemre hajtota az ővét.
- Mi ez a nagy bújás? - érdeklődöt. Vállat vontam. - Nem tudom. De jól esik. - mondtam és mély levegőt vettem. Csoki fogjukrá meghatott pillantásokat vettet ránk.
- Ez olyan cuki! - mondta és el játszota hogy sír. Kérdön nézztünk a srácra.
- Olyan meg ható amikor ki repülnek a gyerekek! Sanyi szed már le!- mondta Hardin. Eközben tetete hogy sírt és letörölte a könnyeit, és utána rázta kezét. De nem a könnyeit törölte le hanem mást 😆... Azt. Nekem le eset de vissza folytotam a nevetésem. Chris is igy tett. A többiek hangosan nevetek. Hardin is jól szorakozot a saját hülyeségén. Magcsováltam a fejem.
- Bolond. - mondtam. Chrisha megsimogata a fejem. - Hagyd rá. - mondta. Elmosolyodtam és mélyen a mellkasába nyomtam a fejem.
Esete már tejesen összen nöttem a srácal. A lábaim az ölében voltak, kezeimel át karoltam, eközben a felső testén pihentetem a fejem. Zabdiel reménytelenúl nézzet ránk.
- Hát nem nézzünk filmet? - kédezte és elénk állt. Chris vállat vont. - Ki tudja. - jelentete ki majd nyomot egy puszit a fejemre. Srác elmosolyodot és magunkra hagyot.
Mindenki el ment fürdeni csak mi ültünk pont ugyan ott, és ugyan ugy. Jól eset hogy igy torödnek velem. Kicsit ugy éreztem magam mintha barátnője lennék. A tobbiek már szőték az össze esküvés elméleteket. Hallkan pusmogtak a hátunk mögöt kint a konyhába. Néha hátra néztünk akkor tök másról beszéltek. Amint nem velük foglakoztunk azon vissza az elöző témára. Csak mosolyogtunk rajtuk és hallgatuk a félhengos beszélgetét.
- Tuti hogy nem sokára lesz köztük valami! - mondta Richard.
- Áhh! Még nem. Majd egy hét múlva. - nevetet Hardin. Ezen a többiek is nevetek.
- De hogy! Kétt nap. - mondta Joel.
- Pfff! Még ma este lesz belülök már valami. - álitota Zabdiel maga bíztosan.
- Persze! Hogy ne! Már most bevetésen vannak! - suttogta Erick. Hardin majd nem fel nevetet. Hallkan kuncogtak.
- Nézzük meg figyelnek-e. - mondta Cesar. - Héj! Kértek fagyit? -kiáltota. Azona fel patantunk és ki rohantunk a konyhába.
- Naná! - mondtuk egy ember ként. A többiek arcán látszot hogy nem ezt a reakciot vártak tölünk.
- Hol a fagyi?! - kérdeztük fel háborodva. Bedurcázva elmentünk fürdeni (külön😜). Amikor Chris végzet bementem, és én is megmosokodtam. Nagyon jól eset a meleg víz. Nem sokal az után hogy ki jöttem a túss kopgtak az ajton, majd résnyire kinyilt.
- Ki jöttél már? - kérdezte Chrisha. - Igen már kint vagyok. - mondta és kinéztem. A srác egy csapot ruhával állt a nyilászáró elött. Elképedtem.
- Hát ezek? - kérdeztem mosolyogva. A fiú vállat vont és a kezembe nyomta. A kupac tartalma, egy nagy felső, rövid nadrág, és egy alsó nemű. Ki néztem, a szörös füllü ott állt az ajtóban.
- Ugye nincs benne alsó gatya? - kérdeztem. Mosolyogva rám nézzet, és meg csoválta a fejét. A szemei szikráztak, és eröteljesen láttszotak az iríszei. Gyorsan fel öltöztem és kimentem. A srác ott ült a kanapén és nyomkodta a televiziótt. Az arca letörtnek és szomorúnak láttszot. Oda léptem hozzá és meg símogatam a vállát. Felém kapta a fejét. Elmosolyodot.
- Gyere aludni. - mondta majd fel állt és a kézen fogva bementünk a szobába. A keze meleg volt, és puha. Mint egy farkas mancsa, vagy egy kutyá-é. A tenyere jóval nagyobb mint az enyém. A helyiségben már mindenki aludt. Nem tudtam hogy a mai este a helyemen, vagy Chris mellet alszom. A srác felrakot az ágyába, és ő is bele ugrot. Ismét nagyon össze bujtunk. Melegítetük egymást. Nagy szörös farkával „be takart".
- Jó éjt. - sugta. - Neked is.- mondtam mosolyogva. Elhelyezkedtem és be hunytam a szemem. Még éreztem ahogyan ad egy puszit majd ő is álomra hajtja a fejét. El aludtam.

Folyt.köv.