Egy másik világban

Untitled Part 2

  A mai reggel furcsa dologra ébretem. Spanyol zenére. Még hozzá nem is akár milyenre. CNCO szólt a konyhában. Fel tápászkodtam az ágyból és pizsamában lementem meg nézni ki énekel.
Le érve a fiúkat láttam (át jöttek a szomszédok😒). Edie énekelt hangosan és nagyon hamisan. Az ajtónak támaszkodva ásitotam egy nagyot.
- Valaki aludna még! - mondtam.
- Ideje volt hogy fel kelj. Még csak Kedd van szóval....- mondta Tay és meg vonta a válát. Én válaszul be mutatam a négy fiúnak és le ültem a fiúk közé.
- Nem is tudtam hogy szereted a zenéjüket! - mondtam Edienek. Válat vont és csak mosolygot. Ezel is jelezte hogy nem teljesen épp eszű.
- Ja amugy, anyud azt üzeni hogy nem edmeg az összes palacsintát. - mondta Blaze és fel nézet e telojából. Fel bátorodva vetem magamhoz három palacsintát, nutelával. Aztán be fészkeltem magagm Edie és Blaze közé. Blaze nyomkodta a telefonját, Edie meg probált értelmes fejet vágni amin Chris, és Tay röhögtek. Én tömtem a fejem és közben néztem Blaze mit csinál. A srác egy homoknak ki talált randizó oldalon böngészet, meg felelő társ után. Oda hajoltam a fülléhez.
- Hély! A másik oldalon biztos van jó srác! - mondtam. Ha a szemekel ölni lehetne én és a meg maradt palacsintám már halott lenne. Edie a röhögéstől le eset a székről. Mi meg azon röhögtünk hogy ez történt vele. Még a rák vörös Blaze - ből is ki tört a nevetés.
A meg maradt és még élő palacsintámat be falva fel mentem öltözni. A kedvenc ruháimat vettem fel. Hoszára csíkos poló, kantárosnadrág, és a kedvenc garbom. Felöltözve fogat mostam, és meg fésülködtem. A lépcsőről lefelé menete össze kötötem a hajam. A csapat már az ajtóban várt. Gyors felvetem a cipőm, és a táskám.
- Indulhatunk! - mondtam és fel patantam. Ki mentünk az ajtón és kulcsra zártam.
Utközben azon nevetünk amit Edie és Tay mesélt. Nagyon vicces volt ahogy elő adták. Ugy elszaladt az idő hogy már az iskolánál voltunk. Amikor beléptünk a kapun Lena a nykamba ugrot.
- Szia! - kiáltotta. Boldog volt. - Most elhagyuk a fiúkat és csajos dolgokról fogunk beszélni! - mondta és átkarólt. A srácok elképedve nézték ahogy egyre távolodtunk tölük. Lena meg ált egy távoli fa alatt és belle láttot az öröme történetének.
- Képzeld el... - mondta vidáman - ,tegnap el vesztetem a szűzeségem! - suttogta. Én furcsán néztem rá.
- Öhmmm..... Oké ez tök jó hír. -mondtam tetett vidámságal. A lány semmit nem vett észre belőle. - A másik világból van barátod?
- Igen!!! - ujongot. - Ugy hívják hogy Zen. Sötétkék haja van, és sárga szeme...- áradozot. Mintha magamat hallanám a fiúknak ömlengeni Christopher Vélez -ről😳.- körül belül egy kilencvenöt lehet a magasága és nagyon jó kidolgozot teste van. - mondta végig a mondatot és az utolsó szónál elpirult. A lány csak ugy sugárzot a boldogságtól, és a tegnap estétől. Ki lépve saját mesevilágából rámnézet és látta hogy a tetet vidámság lankad az arcomon.
- Mi a baj? - kérdezte agodó hangnemben. Meg ráztam a fejem.
- Nincs semmi baj! Nyugi. - mondtam. Lena elöszőr furcsán nézet rám aztán gunyosan mosolyogni kezdet.
- Te még szűz vagy? - kérdezte suttogva. Én el vörösödve le hajtotam a fejem.
- I - igen... - mondtam és rá néztem.
- Tényleg? - kérdezte és meg simogata a vállam. Bologatam. - De miért?
- Mert nem vagyok olyan hogy bármelyik srácnak az lenne az első gondolata hogy "Uh! De meg dönteném ezt a csajt!". - mondtam. Lena elképedt. Valószínűleg nem gondolt volna hogy igy gondolkodom.
- Te neked még nem is volt barátod? - kérdezte. Meg ráztam a fejem. - De nem is udvaról neked senki?
- Nem... Csak Chris mondta hogy szép a nevem. - mondta és elpirulva halványan elmosolyodtam.
- Chris ezt mondta? - kérdezte és elmosolyodot. Én bicentetem egy aprót.
- De ha nem haragszól szeretnék egy kicsit egyedül lenni. - mondtam. Lena meg értően bolintot, és elment. Én össze szedtem a cucom és fel indultam egyedül a terembe. Fenn az osztályajtótt teljesen becsukva, körbe néztem és rájőtem hogy nem vagyok egyedül. A nem rég emlegetet bent ült a teremben. Az ablak felé volt fordulva. A felhuzot lábain pihentete a fejét, és a kezeit. A baseball sapkálya mögöte volt az asztalón. Szemüvegét feljebb tolva turtbele barna hajába. Az iletött és a mozdulatait láttva teljesen elvörösödtem. A srác rám nézett gyönyörü szemeivel. Iriszeiben a sárgaság izott, szó szerínt éget. Csábosan mosolygot felém, és le szált az asztalról, aztán neki támaszkodot. Lompos farka lelogot és enyhén csoválta a végét.
- Szervusz, szépségem! - mondta s kacsintott egyet. Vágyaimon felül kerekedve huztam ki magam. Összekulcsolva kezeimett állttam nem sokal az ajtó előtt. Chris mosolygot és elépet a padtól. Elindult felém. Meg állt előttem; szemei is mosolyogtak, és vágyaktól égtek. Teljesen megbabonázot tekintetével. Az arcom vöröségét tudtam uralni de a fülleim mimden el áru Végig simintota az arcom és egy aprotincset a füllem mögé türt. Meg érimtete a füllem végig huzta a hüvelyk uját rajta. Közelebb hajolt.
- A kis cimpácskáid elárulnak mindent. - sutogta hivogató hangnemben. Aztán kihuzta magát.
- Mit is ? - kérdeztem. Chris meglepetfejet vágott. Elmosolyodot.
- Ne hidd azt hogy nem tudom; miattam vagy olyan mint egy homár. - mondta. Kérdön néztemrá és elmosolyodtam.
- Azt hiszed hogy beléd zugta? - kérdeztem. Chris bicentet. Közel hajolt az arcomhoz s lehelt rá egy puszit. Elpirulva vágtamszájon a srácot. Ő az arcához kapta a kezét, én pedig a számhoz és oda sietem hozzá.
- Ne - ne haragudj! - mondtam és meg érintetem az egyre pirosodó foltott. Meg simintotam az arcát; megfogta s hozzá szoritota az ujjajimat az orcájához. Szemeitt becsukva bujt belle tenyerem be. A vörös folt eltünt az arcáról. Kinyitota szép piléit és a az enyémbe nézet. Elengedte a kezem és ajkai elé huzta. Belecsokolt a tenyerembe.
- Ez tudod tenni a hozzám hasonlokal. - mondta.
- Mi? Én most eltüntetem az arcodról... - mondtam elképedve. - , a kezem nyomát? - mondtam. A fiú mosolyogva bologatott.
- Direkt csináltam! Tudod fájdolom nélkül nincs nyereség. - mondta és vállat vont.
- Ez most komoly? - kérdeztem kicsit dühösen. A srác nem birta vissza folytani nevetését és hangosan hahotázni kezdet. - Megint meg teszem! - mondtam és meg emeltem a kezem. A fiú nevetve tette kezeit az arca ellé védekezésképen. Én is elnevetem magam.




***********

Az egész napot Chris társaságában tölötem. Valahogy mindeg jelen volt a teremben, az udvaron, de még a női vécében is. Egyfolytában csak mosolyogtam és semmi nem tudta leverni a kedvem. Még Sindye-ék sem amikor belekezdet a hülyeségébe. Ahelyet hogy nagyon rosszul éreztem volna magam, gunyt üztem belőle. Beolvastam neki és elmentem. Utána rengeteget nevetem mert kint a fiúkal és Lenaval vicces történeteket meséltünk egy másnak amin Chris is nagyon jól szorakozot. Nagyon jól szorakoztunk és a tanuló szobán is igy tetünk. A házi feladattaink elkészitése után össze ültünk éscsak röhögtünk. Sokszor ránk szóltak de igy is jól éreztük magumkat.
A nap végesztével elköszöntünk egymástól, és haza indultunk. Szörös füllü barátom pedig elkisért. Chris vidáman csóválta kék és fehér lompos farkát. Füllig ért a szája.
- Te minnek örülsz enyire? - kérdeztem és rá pilantotam. Rám nézet és vicsoritva de mosolyogva ki nyujtotta a nyelvét. - Áh! Tudom már - mondtam. Rám szegezte tekintetét. -, annak örülsz enyire hogy kétt fülled van és nem vagy szatyor! - jelentetem ki és mosolyogva ránézztem. A fiú ki nevetett.
- Nem! Csak jó volt ez a mai nap. - mondta.
- Élvezted? Miért? - kérdeztem értetlenkedve.
- Mert veletek, közvetlen veled lehetem! - mondta és ovatosan vállba vert. Boldog lettem ettől a mondatól.
- Öhm... Neked nem az átjárokat kellene örizned? - kérdeztem.
- Ne kuldjél "mán" "dogozni"! - mondta tájszólásosan. El nevetem a hangján magam. Ő is elmosolyodot.
Végig sz utón nevetetük egymást. Haza érve Chris nem hagyot el engem hanem be jött a házba. Felkisért a még a szobámba is, s ott letelpedet az ágyamra és dobot egy hátast rajta.
- Ohh imádom az ilyen ágyakat...- mondta és végig simintota a lepedöm. Én letettem a táskám és néztem hogy mit csinál. - , de akkor is az én ágyam a legjóbb! - mondta.
- Mert neked milyen ágyad van?
- A szoba közepére van szerelve egy fogjukrá félkör alaku fügő ágy. - mondta és fel ült. Fel vont szemödökel néztem rá. Ö ezel az arc kifejezésel mitsem törödve fel állt és körbe nézet a szobámba. Zsebre vágor kézel nezegete a cucaimat.
- Neked nincs olyan táblád amin a legnagyobb szerelmed van? - kérdezte. Nevetésemet egy párnába folytotam. Chris szintén el nevete magát.
Az elkővetkezendö néhány órában többet röhögtünk mint egész nap. Még fürdés közben is röhögtem rajta ( nem volt bent a fürdöben😄). Meg ö is rajtam. Anyukám meg nem szólt hozzám egész délután. Valószínűleg be azonositota magának hogy megint magamal beszélgetek. Miota apa meg anya elváltak azóta mindent rám hagy és csinálhatok akár mit nem zavarja. Nem értem.
Mosakodás után már fel öltözve jöttem ki. Chris az ajtó mellet ült. Feltápáskodot és rá feküdt az ágyra. Lekapcsoltam a lámpát és fel az éjjelitt.
- Minek az neked? - kérdezte és az oldarára fordult.
- Azt majd lekapcsolom ha ki mész az ágyamból! - mondtam és meg löktem a lábamal. El nevete magát és bele feküdtem az ágyba.
- Figyelj! Én nem akkarok veled aludni, szóval vagy menj el vagy hagy aludni! Nekem honap suli! - momdtam és le lőktem az ágyról. Nevetve pufamt a földön.
- Jó oké! Meg várom még el alszol és utána igérem elmagyek. - mondta és a felsőtestével felfeküdt az ágy szélére. Le kapcsoltam a vilanyt és elhelyszkedtem.
- Jó éjt! - mondta és le ült az ágy végére. Rá néztem. - Neked is! - momdtam. Letetem a fejem és be hunytam a szemem, és lassan elnyomot az álom.


Folyt.köv.