A kamerák mögött (dnf fanfiction)

#2 Mi történik velem? (Dream,☑)

Lezuhanyoztam majd elmentem fogat mosni. Szokásos esti rutinomat követve, felvettem zöld pizsamám és befeküdtem az ágyamba. Kezembe vettem a telefonom hogy lefekvés előtt "jó reggelt" kívánjak George-nak. Már megszoktuk hogy nem mindig érjük el a másikat, de azért még mindig rossz látni az üres pipát üzeneteim mellett miután rányomok a "küldés" gombra. Utoljára még végignéztem összes platformom, de mikor megnyitottam a TikTok-ot egy edit volt az első videó. Megtetszett a zene ezért úgy döntöttem végignézem. A hasthagekből rájöttem hogy színvak barátom fog feltűnni a képernyőn másodperceken belül, mikor ez megtörtént viszont valami nem volt rendben. Szívem hevesen kezdett dobogni és mintha megis izzadtam volna. "Mi történik velem?"-gondoltam magamba de ekkor a videó újraindult. Csak ültem ott és percekig néztem. A zene,a képek..tökéletes volt. De nem csak az edit. Ő. Ő is az volt. Furcsa érzés futott végig rajtam.

Pár perccel később már raktam is le mobilom, mivel nem akartam még valami hasonlóval összefutni elalvás előtt. Lekapcsoltam a villanyt és becsuktam a szemem. Abban a pillanatban képkockák jelentek meg a szemem előtt. A videó. George. Ilyedten ugrottam fel. Ágyamon ülve gondolkodtam. "Mégis mi van közte és köztem?" Az egész gondolatmenet viszont ott ért véget hogy " Mit érzek iránta?" Őszintén? Nem igazán tudom. Sokszor mintha már testvéremként szeretném őt. Bármit megtennék érte. Viszont..ott vannak a többiek.. Sapnap.. Sapnappal réges régóta ismerjük egymást. Na igen...vele már tényleg testvérként tekintünk egymásra. Egy valami mégis van. Ha összevetem mit érzek iránta és Gogy iránt. Közel sem hasonlít. Bonyolult ez az egész. Egy valami viszont biztos. Nem akarom elrontani a barátságom vele. Nem tehetem bármi is lesz.

Úgy gondoltam itt vetek véget gondolataimnak és inkább megpróbálok aludni mivel már éjfél is elmúlt. Telefonom magam mellé tettem de nem kapcsoltam ki. Nehezen, de valahogy mégis elaludtam. Álmodtam. Egy hegyoldalon feküdtem. Az eget néztem. Gyönyörűen sütött a nap, felhők szinte nem is voltak. Becsuktam a szemem. A nyugalom érzése magával ragadt. Közel voltam hogy elaludjak de ekkor egy hang szólalt meg mellettem.
-Mondtam hogy tetszeni fog-szólt a hang.
Egyből felismertem ki beszél hozzám.
-George? Hol vagy?
-Itt fekszem melletted te buta!-súgta fülembe.
Kirázott a hideg. A hang irányába fordultam, és megláttam Őt. Megfagyott bennem a vér. Gyönyörű barna szemei csak úgy ragyogtak a napfényben. Haját ringatta a szellő. Összevoltam zavarodva, de mosolyával megnyugtatott.
-Dream, van valami baj?-kérdezte kissé aggodóan.
-Nem..dehogy! Csak gondolkoztam.-szóltam félénken, majd visszafordultam és folytattam az ég kémlelését. Érzéseim és gondolataim mint egy hullámvasút köröztek fejembe újra és újra. Fogalmam sincs mennyi idő telhetett el de mocorgást hallottam és pillanatokon belül megjelent felettem George. Felém támaszkodott gyanakvóan nézett. Zavaromban levegőt venni sem tudtam de szerencsére megtörte a csendet.
-Figyelj, elmondhatod ha mégsem tetszik a hely. Elmegyünk valahová máshová, nem probléma! Amíg te itt vagy addig nekem bárhol megfelel.-mondta és hangja csalódottból kezdett barátságossa válni.
Agyamba viszont egy mondat véste bele magát : "Amíg te itt vagy addig nekem bárhol megfelel. Mégis hogy értette? Mivan ha-
-Drágám?-értetlenkedett a barna.
Drágam?! Itt végképp nem bírtam tovább. A hasam begörcsölt, az arcom pedig hasonlíthatott egy érett paradicsomhoz. Barátom még mindig engem bámult és ráeszméltem hogy válaszolnom kéne valamit neki.
-George figyelj. Ez a hely tökéletes! Nem szeretnék elmenni. Egyszerűen..egy picit elbambultam..ennyi az egész.-válaszoltam gyorsan mielőtt még kínossá vált volna a csend.
-Oh, hát persze hogy elbambultál..-közelebb hajolt hozzám- hiszen itt vagyok én. Hányszor is mondtad hogy elveszel a szemeimben? Ugyan..ki számolja.-nevetett.
Nevetése feloldotta a görcsöt gyomromban. Valóban mesés szemei voltak. Órákig tudtam volna élvezni ezt a helyzet. George felettem, én alatta. Tekintetünk összekapcsolódott. A másodpercek is óráknak tűntek amíg egymás szemét fürkésztük. Egyszer csak tekintete elkezdett ajkam és szemeim között cikázni, majd szépen lassan egyre közelebb hajolt hozzám. Éreztem parfüme édes illatát, teste közelségét. Mikor ajkaink majdnem összértek még egy utolsó pillantást vetett rám ami azt súgalta "szeretnéd?". Válaszul óvatosan megragadtam csípőjét és közelebb húztam magamhoz. Egy huncut mosolyt szűrtem le arcáról-
Izzadtan riadtam fel. Kerestem mi volt a hang forrása amire felébredtem majd észrevettem hogy elfelejtettem kikapcsolni telefonom. Visszadőltem párnáim közé és ekkor elkezdtek képkockák megjelenni az álmomból. Hosszasan feküdtem ott és csak gondolkodtam. Végül a felkelés mellett döntöttem. Elmentem a fürdőbe hogy megmossam az arcom de mikor belenéztem a tükörbe megrémültem. Tűz piros volt az arcom, szemeim alatt a karikák hatalmasak voltak. Gyorsan hideg vízzel fröcsöltem le lángoló arcom, majd visszamentem a szobámba. Elővettem a telefonom és megláttam hogy kitől jött üzenetem:
Új üzenet: Gogy
Hirtelen nem tudtam mit csináljak, majd rájöttem minden ami történt csak álom volt így nyugodtabban nyitottam meg a beszélgetést.

Gogy: Reggelt Álomszuszék!:) Viszonylag jól de ahogy látod korán fennt vagyok. Na és te?

Újra és újra olvastam az üzenetet azon gondolkodva elmondjam-e neki álmom. Hosszas gondolkodás után a nem mellett döntöttem mivel féltem azt hiszi majd hogy ez valamiféle jelzés akar lenni hogy bírom őt.

Dream: Reggelt?! Inkább hajnal ha kérhetem. Nem aludtam túl jól de túl rosszul sem.

Georget ismerve nem kellett sokat várnom válaszára.

Gogy: Te?! Ilyenkor fennt?! Hogyhogy?

Dream: Mióta megébredtem nem tudok visszaalduni így gondoltam csinálok valami hasznosat:)

Gogy: Oh értem. De biztos nem kevés alvás ez? Bírni fogod a napot?

Dream: Nem kérdés!! Nyugodj meg aludtam én már kevesebbet is és még mindig itt vagyok.

Gogy: de kemény valaki, na majd meglátjuk ilyen leszel-e élőben is.;)

Ez a mondat valamiért elgondolkodtatott. Azt hiszi más vagyok élőben mint az interneten? De mégis miért? Nem Dream, biztos csak egy poén akart lenni, igen egy poén. Ez a poén viszont mélyebbre hajolt.
Az az érzés támadt bennem hogy elkell neki mondanom. Az álmot. Muszáj lesz. Egy ilyen dolgot nem hallgathatok el előle. Még nem bízna meg bennem..bárhogy is reagál, legalább őszinte lehettem vele.

Dream: Figyelj George...lenne kedved egy kicsit komolyabban beszélgetni..kettőnkről?

Naaa hát szerbusztok szevatsztok ezt a részt picit későn rakom ki, neharagudjatok és az esetleges helyesírási hibák miatt is elnézést kérek, nekem ilyenkor már késő van<3
Ez a rész kicsit hosszabra sikeredett de szerintem nem bánjátok;)
Holnap, vagy holnap után jövök az új résszel addig csók mindenkinek<33