Everybody need somebody ✓

🗡️2. rész🗡️

A harc

〰️Polly szemszöge〰️

Bő fél órás kocsikázás után megérkezünk egy reptérre, ahol már várnak ránk.

Wanda és Clint mondta, hogy maradjak bent a kocsiban és próbáljam felkelteni a... nem mondta meg a nevét, szóval hívjuk csak csávónak. Próbáltam felkelteni a csávót, de semmi. Majd egy hangos csattanással kinyílt az ajtó, amire én ugrottam egyet, ő meg felkelt.

-Ez mért nem jutott eszembe?- tettem fel a költőinek szánt kérdést.

Kiszállt a fickó a kocsiból, odament Amerika Kapitányhoz.

-Amerika Kapitány.

-Mr. Lang.

Inkább arrébb mentem. A másik kocsinál állt valaki, de mivel nem ismerek itt senkit -Wandán és most már Clinten kívül- így inkább nem mentem oda hozzá.

Nem figyeltem a Kapitány és mint kiderült Lang beszélgetésére. Arra eszméltem fel, hogy a Kapitány rámnéz, majd Clinthez fordul.

-Miért hoztál ide egy gyereket?

Mielőtt bárki bármit mondhatott volna megszólaltam egy elég durva, hozzám nem illő hanggal, ezzel a társaság nagy részét meglepve.

-Minden tisztelettem a magáé Kapitány, de ha akarnám most azonnal halálközeli élményben tudnám részesíteni és a fájdalmak miatt valószínüleg nem kelne fel egyhamar.

Csend. Mindenkit meglepett a válaszom. A szemem sarkából látom, ahogy Wanda próbálja rejteni vigyorát, kisebb nagyobb sikerekkel.

-Steve- törte meg a csendet Wan.- ő velem van. Hidd el hasznunkra lesz még.

-Ha te mondod.- hagyta rá az említett, de mint láttam nem nagyon tetszik neki a helyzet.

-Bírom a kiscsajt.- szólalt meg Sólyom is.

-Közelednek.- mondtam figyelmen kívül a dícséretet.

-Honnan tudod?- kérdezte álomszuszék.

-Érzem őket.

-Akkor öltözzünk.- mondta Kapi.

Én csak odaálltam a fent említett férfihoz, mivel már a ruhámban jöttem, csak a maszkom kellett felvennem.

-Hogy értetted azt amit az előbb mondtál Stevenek?- kérdezte hirtelen.

-Tudod vannak képességeim. Az egyik az, hogy bele tudok nézni mások fejébe.- mintha félelmet láttam volna a szemében megcsillanni, de folytattam- De ezt nem igazán szoktam használni. Ebből kiindúlva tudom manipulálni az emberek érzékeit és érzelmeiket. Tudok olyat mutatni ami nincs ott. Tudok borzalmas dolgokat csinálni. Persze jókat is, de azt nehezebb. Nézd.- fogtam meg a kezét. Éreztem, hogy érintésem nyomán megfeszül, de rögtön el is lazult. Kitártam a másik karom kinyitottam a tenyerem amiből egy gyönyörű pillangó szállt ki. Ránéztem a férfira, teljesen elképedt, amin muszáj voltam mosolyogni.- Csak addig látod amíg fogom a kezed hiszen, mint mondtam a jó dolgokat nehezebb mutatni.

-Köszönöm, hogy megmutattad. Amúgy Bucky vagyok.

-Én meg Polla.

-Polly, gyertek!- szólt nekünk Wan.

Elengedtem Bucky kezét és odamentünk a- most már maskarás -csapathoz.

-Szereztem egy gépet amivel el tudnánk menni.- mondta Clint.

-Itt vannak.

Amint befejeztem a mondatot megszólalt a hangosbemondó.

-Kiürítik a repteret.- mondta Bucky.

-Stark.

-Indulás.

És már futott is Amerika hőse, de nem volt túl nagy szerencséje Starkék kiiktatták a gépet. Én Wandával és Clinttel maradtam.

Stark, egy másik bádogemberrel megjelent, majd Wakanda királya és Fekete Özvegy. Nem értettem mit mondanak.

Stark mondott valamit és megjelent...

-Óhh ne..- motyogtam, de a többiek is meghallottak.

-Mi az?- kérdezte Sam.

-Ez az idióta testvérem.

-Mindig ilyen sokat beszél?

-Igen.

Eközben Starkék és Kapi folytatták csevegésüket. Pete megkötözte kapi kezeit a hálójával, a pajzsot meg elvette. Közben Samék megtalálták a quinjetet. Kapi felemelte a kezeit amit Peter összehálózott, hogy Clint ki tudja szabadítani őket.

-Mehet Lang.

-Srácok valami- nem tudta Pete befelyezni mivel Lang visszaváltozott eredeti méretére.

-Ez elvileg az öné Kapitány.- adta vissza a pajzsot.

Megláttam, hogy jönnek felénk. Szóltam Wandáéknak, hogy megyek segíteni Samnek és Buckynak s már rohantam is.

Mire odaértem Pete már ott volt. Buckynak a fémkezét fogta le.

-Tényleg fémből van a kezed?! Brutál! Nagyon állat!- sorolta volna még, de Sam fellökte.

Együtt repültek. Beláttam úgy én is gyorsabb lennék. Odamentem Buckyhoz.

-Kell egy fuvar?- mire csak furcsán nézett rám.- Kapaszkodj belém.

Még mindig furcsán méregetett, de azért átkarolta a derekam. Valami furcsa érzésem támadt, de nem igazán törődtem vele. Elkezdtünk repülni a furcsa páros felé. Nem messze tőlük szálltam le. Bucky felkapott egy hirdetőtáblát amit eldobott bátyám felé, de a pókösztönének köszönhetően kitért előle. Elbújtunk két oszlop takarásába. Peter visszadobta a táblát ami szétrombolta az oszlopot, ami mögött Bucky volt. Kinéztem rejtekhelyem mögül és bemásztam Pete fejébe. Fájdalmat éreztettem vele, minek hála megállt egy pillanatra és elkezdett körbe nézni. Fránya pókösztön.-gondoltam. Szerencsére amíg ezzel volt elfoglalva addig Sam rá tudott támadni. De Peter ki tudta cselezni, így Sam szárnyát behálózta, hogy ne tudja használni, majd hozzá tapasztotta egy korláthoz. Ráugrott egy oszlopra.

Elkezdte a szárnyáról kérdezgetni Samet, ami nekem pont kapóra is jött. Beálltam úgy, hogy Póki ne, de Sólyom észrevegyen. Üzentem neki agyban. Elterelem a figyelmét, ha jelzek hívj egy drónt és reptesd meg a barátunkat.

-Nem tudom harcoltál-e már, de nem szoktunk ennyit cseverészni.

Bemásztam Peter agyába és fájdalmat keltettem benne. Felém fordult.

-Te? Mit keresel itt? Hogy? Miért ellenünk vagy?- kérdezte.

Megjelent Bucky, akit szintén a korlátra kötött, de olyan erővel, hogy egy emelettel lejebb kötöttek ki. Letapasztotta őket a földre és felém fordult.

-Bocsi hugi de ezt meg kell tennem.

Lőtt volna egy háló, de elkiáltottam magam.

-Most!

Peter rálőtt a drónra, ami vele együtt repült tovább.