Everybody need somebody ✓

💞15.rész💞

- May, hazaértem!

- Jaj, de jó újra látni téged!- ölelt meg egyből.

- De hisz csak két hete mentem el.

- Tudom, de az sok idő és féltettelek.- valaki megelőzött mielőtt bármit is mondhattam volna.

- Nincs gazdája, May. Mindenki azt mondja, hogy még soha nem látták.

- Pedig nálunk nem maradhat. Tudod mit mond a tulaj.

- Miről van szó?- szóltam közbe.

- Találtam egy hófehér kis macskát a Tűz létrán és nincs gazdája.- mondta Pete

- Ki lenne jó gazda neki?- kérdezte magától May.

Mind csöndben gondolkozunk, amikor megcsörrent a telefonom. Idegen szám.

- Haló?

- Szia, doll.- szólt a telefonba egy ismerős hang.

- Bucky?

- Igen, én vagyok az.

- Mióta van telefonod?

- Shuri adta, mert szerinte még a nyolcvan éves vénemberek is használnak telefont. Nem akartam neki mondani, hogy már százkettő vagyok. - nevetett fel egy kicsit velem együtt.

- Miért hívtál?

- Ó tényleg.

- Csak nem elfelejtetted, vénember.

- Csak egy kicsit.- vette a poént, aminek nagyon örültem.- De azért hívtalak, mert holnapra elvileg befejezik a karomat és azután visszamegyek Brooklynba. Beszéltem Stevevel és azt mondta lakható az ő házában, ha akarok, de nem akarok a terhére lenni így, majd, esetleg tudnál segíteni lakást keresni?- bökte nagynehezen ki a lényeget, de egyből el is kezdett mentegetőzni.- Persze nem muszáj, csak, ha akarod...

- Szívesen segítek!- vágtam közbe.

- Köszönöm. Majd szólok, ha visszamegyek.

- Rendben. Szia Buck.

- Szia doll.

Új még ez a doll, de tetszik.

- Azt hiszem megvan a cica leendő gazdája.

- Tényleg?! Ki az?- kérdezte May.

- Ő az? Mr. Barnes?- kérdezte Peter.

- Mhm. Nem sokára visszaköltözik Brooklynba.

- Várjatok! Ki ő?

- James Buchanan Barnes.

- Mr. Rogers legjobb barátja. Hozzá szokott Wakandába menni Polla.

- Ez nem igaz, mert csak most olvasztották ki.- Peter még akart valamit mondani, de May közbeszólt.

- Elég! Eltértetek a lényegtől. Tényleg találkozgatsz vele?- kérdezte az utolsót tőlem, suttogva.

- Nem! Csak segítettem neki.- össze észtek, majd mosolyogva rám

- Persze.- mondták egyszerre.

Az a nap óta eltelt két és fél hét. Buckyról nem hallottam azóta. Egészen máig.

- Helló doll! Lenne kedved találkozni?

- Szia Bucky! Persze!

- Készülj el, húsz perc múlva ott leszek érted.

- Rendben. Átküldöm a címem.

- Rendben. Viszlát doll.

- Szia Buck.