Girls und Panzer fanfiction

1.rész: Egy átlagosnak kinéző nap

2020.09.07 Hétfő 6:00

Some nights, I stay up cashing in my...-Zengte a telefonom az ébresztő zenét, ezzel teljesen felébresztve engem a szép álmaimból. Kikelve az ágyból pár percig magam elé nézve gondolkoztam, hogy miért kell reggel 6:00-kor kellnem. De aztán rájöttem, hogy a második iskolahét hétfője van. Ezért felöltöztem tiszta ruhába és már mentem ki a konyhába reggelit készíteni magamnak. 6:39-kor kimentem a buszra és a buszmegállóban ott állt a legjobb lánybarátom Csenge, aki amint észre vett köszönt és megölelt.

-Jó reggelt! -mondta egy kicsit fáradtan.

-Neked is -mondtam, de nem tudtam befejezni mert közben beleásítottam. -Te is rosszul aludtál?

-Igen. De miért kell suliba mennünk? -kérdezte egy kicsit nyafogva.

-Hát, erre kereshetjük a választ. De te VSZK-s vagy, miért nem jelentkeztél a kollégiumba? -kérdeztem tőle.

-Mert nem szeretnék idióták közt aludni. -mondta az egyszerű választ.

-Ja, oké. Hé, jön a busz. -mondtam, felfigyelve a busz jellemzően dübörgő hangjára.

Felérve a buszra már tudtam, hogy majd csak fél négykor lehetek újra otthon. Így hát a szememmel megkerestem azt a helyet amit az unokatesóm, Anikó foglalt nekem maga mellett. Mikor megtaláltam leültem mellé. Bedugtam a fülembe a füllhalgatót és elindítottam az egyik lejátszási listát a négy közül. Fél óra múlva már ott is voltunk Keszthelyen, ahol leszállva végre élvezhettem a friss levegőt. Amikor is Anikó megszólalt.

-Ennyire rossz volt a levegő a buszon? -kérdezte egy kicsit játékosan.

-Ja, egy kicsit fülledt volt a levegő. -Válaszoltam kapkodva a friss levegő után.

-Bekisérsz a boltba? -kérdezte miközben­ a pénztárcája után kutatott a táskájában.

-Persze! -csaptam rá a választ.

-Miután kijöttünk a Boltból.-

-Na én megyek, nem akarom lekésni az órát. -mondtam majd megindultam.

-Nem akarod megvárni velem a Rékát? Meghát még van fél óránk a becsengetésig. -Mondta, majd megfordultam és sóhajtottam egyet.

-Oké megvárom veled a Rékát.- mondtam beleegyezően.

Tíz perc után már itt is volt a busz amivel a Réka jött és már mentünk is az iskolába, azon belül is a kollégium felső emeleti termeibe. Amikor beértem a terembe már bent volt az osztály nagy része.

-Jó reggelt! -köszöntem a társaimnak.

-Cső, szia, heló Keszthelyiii! -köszöntek az osztálytársaim.

Leültem az első padba a másik legjobb barátom, Dani mellé.

-Heló -köszönt.

-Szia, hogy vagy? -kérdeztem.

-Jól vagyok, te? -kérdezett vissza.

-Én fáradtan -válaszoltam.

Közben bejött az osztályfőnökünk Gábor bá és úgy nézett ki mintha be akarna jelenteni valamit az osztálynak. És amikor megszólalt akkor már biztos voltam benne hogy valamit be akar jelenteni.

-Jó reggelt fiúk! -Köszöntött minket Gábor bá.

-Jó reggelt Gábor bá -köszönt mindenki egyhangúan.