100.

104 13 14
                                    

tudom, hogy oly sokszor
összetörtek már,
s oly sok sebet ejtettek lelkeden,
tudom, oly sokszor a földbe tiportak,
akár cipőtalp a falevelet

de ne felejtsd el,
hogy még mindig itt vagy,
még mindig életben vagy,
még mindig lélegzel,
és még mindig képes vagy mosolyogni
és ne felejtsd el,
mennyire erőssé tett
minden egyes fájó könnyed,
és milyen ellenállóvá
minden egyes csalódás

és légy büszke,
mert kibaszottul egy hős vagy,
és annyira, de annyira megérdemled,
hogy végre szeresd magad..

▪︎▪︎

ezt most így lezárásképp felajánlom mindenkinek, aki olvassa ♡
csodálatosak vagytok, sőt vagyunk mind, soha ne feledjétek. ^^




Hang a fejembenDonde viven las historias. Descúbrelo ahora