A Tűzzel Játszol|Maffia|[BEF.]

39.

Dukász

Hetek óta Elemér mellett vagyok. Nem mintha annyira élvezném, de muszáj. Muszáj a bizalmába férkőznöm. Minden passzol és minden jó kivéve egy dolgot, nem bízik bennem. Annyira, hogy elárulja a piszkos ügyeit nem. Már kezd elegem lenni. Habár ez nem akadályozta meg a tervem, sőt így talán többre fogok menni. A romániai bűnszervezettel nehezebb felvenni a kapcsolatot, mint gondoltam. Igor kisfiáról megtudtam, hogy 12 éves és egy prosti esett meg vele. Sajna Igor ezt szégyennek tudta be ez miatt a gyerek nincs a nevén semmi hivatalos adat. Liának a házzal kapcsolatos dolgok intézése teljesen kiment a fejemből. Előveszem a telefonom és a névjegyekből kikeresem.

- Dukász. – szól bele.

- Ella ma délután térjünk már vissza a házkérdésre. – direkt az álnevén hívom, mivel mellettem van Elemér.

- Rendben. – mondja, aztán kinyomom rá.

- Elemér elvinnél az escort-jaimhoz?

- Nem elég Ella?

- Volt bent valami balhé a lányok között.

Előre szól a srácnak, hogy változtassa meg az irányt. Alig pár utcára lehetünk a klubtól.

- Elemér vacsora nálam? Összehívom a srácokat.

- Legyen – adja be a derekát.

Ahogy kitettek be is mentem egyenesen Nóra szobájába. Próbáltak megállítani mivel ügyfele van. De ez engem nem érdekelt és mindenkit a dolgára küldtem. Benyitottam hozzá.

- Szállj le róla. – parancsolom, neki ő pedig teszi, amire kérem a férfinak intettem, hogy távozzon.

- Dukász megtehetnéd azt a szívességet, hogy nem munka közben zavarsz.

- Na, csak nem annyira élvezed?

- Közöd?

- Igaz semmi közöm hozzá. – letettem a dohányzó asztalra a levelet, amit még anno Elemér neve alatt írt.

- És neked mi közöd a családomhoz? – kérdezem vissza.

- De Dukász én...

- Nem Nóra tudom, hogy te írtad. Egyetlen kérdésem van hozzád: Miért?

- Tudod, míg te oda voltál Armand beépült, Apu találkozni kezdett Igorral, majd kihallgattam egy beszélgetést világossá vált, hogy ellened van.

- És téged ez miért érdekel?

- Mert...

- Nem Nóra, te nem engem szeretsz, hanem a pénzt. Nem elégedtél meg soha semmivel. Neked mindig a több és a legeslegjobb kellett. És hidd el utáltalak miatta.

- Tudom nagyra vágyó voltam. – sóhajt fel.

- Miért most nem vagy az? Neked van a legmagasabb árad. Igaz a többiek csak táncolnak, te viszont undorító vagy.

- Nem tehetek róla. Még mindig szerelmes vagyok beléd.

- Ha szeretnél, azt akarnád boldog legyek elfogadnád azt a lányt.

- Liát. Mond, ki nyugodtan tudjuk a nevét.

- Nóra nincs kedvem kinyírni minden alkalmazottam vagy lakatot teszel a szádra és elhallgatatsz mindenkit vagy a másik utat fogod járni csakhogy már nem az élők között.

- Jó értem mi lett a neve?

- Ella.

- Elfogadom, hogy boldog vagy. Titokba jelezni akartam neked.

- Mit?

- Ne tedd már a hülyét.

- Nagyra értékelem. Viszont legközelebb nekem írd ne a feleségemnek.

- Szóval elveszed feleségül?

- Elfogom.

- Majd segítek előkészülni neki. Meg megszervezni is segítek.

- Köszönöm majd ő eldönti, kit akar. Hívd be a lányokat. – kérem meg, de ő csak hosszan nézz.

- Most! Gyerünk!

Betipeg mind.

- Lányok rég láttuk egymást! Van egy pár dolog, amit fel akarok vázolni. Mivel egyesek teherbe estek így megtiltom mindenféle érintkezést az ügyfelekkel. Világos? – bólintanak.

- A másik pedig azt a lányt, akit nálam látattok, Ellának hívják, bárki kérdezi tőletek.

- A harmadik pedig nincs szobára menés akárkivel. Törzstagok kivételek. Azért van 15-20 rúd és hatalmas tér lent, hogy ott táncoljatok.

- A negyedik közlendőm: Nóra szedd össze a cuccod.

- De ezt nem teheted. – Nóra kiborult.

- De.

- Az sem érdekel, hogy elvetetted a közös gyerekünket.

- Közös? – nevetem el magam.

- Ne élj álomvilágba kedves. Előbb csinálnék gyereket Emesével, mint veled. Nem az a típus, vagy aki anyának is jó lenne.

Végig nézek a lányokon Emese elpirult. Felállok és kimegyek, hallom, ahogy vigasztalják Nórát. Nem rosszak, mindnek van lelke. Miután elhagytam az épületet felhívtam Nikolaszt jöjjön értem. Vártam nagyjából fél órát bent.

- Jöttem, ahogy csak tudtam.

- Hagyd, tudom.

- Mi a helyzet?

- Nórát kidobtam. Nem akarok több terhességet.

- Persze az apjának meg egyből mink vagyunk a bűnösök.

- Pont ezért dobtam ki. Úgy is el fog jönni hozzánk és megkérdezi miért tettem.

- Az apja ellen fordítod?

- Más így is ellene van. Nem mindegy, ha teljesen?

- Majd meglássuk.

- Nikolasz ezt add át Igornak – adok át egy másik levelet, amit szintén a zakómból húztam ki.

- Rendben. Van még valami?

- Igen, a fiút és az anyját valahogy be kellene hozni magyarba.

- Dominik eléggé ért ehhez.

- Nem-nem erőszakkal.

- Megoldom.

- Remélem minél előbb. Tegyél ki otthon, Liával akaroklenni.