I always play with fire (Dabi x Oc)

Szerelmem

-Akemi szemszöge-

Mikor fel keltem körül néztem, hogy hol van Dabi. Nem találtam sehol. Lehet, hogy egy kicsit aggódni kezdtem, hogy hol van esti hősöm aki csak így itt hagyott. Fel keltem meg keresni, de mire fel állhattam volna már ott állt az ajtóban és kezében egy-egy bögrét tartott.

-Jó reggelt hercegnőm! -mosolygott rám álmos tekintetével és le ült mellém az ágyra- Hoztam neked kávét.

-Köszönöm... -és már nyúltam is a bögréért

-Szívesen. Hogy aludtál? -kérdezte rekedt hangján közben nyomott egy puszit a homlokomra

-Jól aludtam. És te...? -kérdeztem közben bele kortyoltam egyet a kávéba

-Én is. De még egy ilyet meg ne lássak még egyszer! Nem szeretem, ha szomorú vagy. -mondta Dabi közben meg simogatta az arcomat

-Milyet? -viccelődtem

-Hát, hogy ennyit sírsz. Nem áll jól neked a szomorúság. -aztán ő is bele ivott a kávéjába

-Rendben, meg próbálok nem sírni. -mosolyogtam

-Ezt már szeretem! -mosolygott ő is majd karjaiba zárt

Fejemet mellkasának döntöttem majd pár perc múlva valamit észrevettem és el kezdtem szipogni.

-Jaj már megint sírsz? Ez úttal mi a baj? -kérdezte aggódva Dabi majd elvette a bőgrémet és az övével együtt lerakta az éjjeliszekrényre és megfogott és az ölébe emelt úgy, hogy vele szembe legyek- Hercegnőm! -szólított édes mély hangjával és az államnál fogva gyengén felemelte a fejemet, hogy a szemembe tudjon nézni- Na, ki vele! Tudod, hogy szeretlek! Nekem akármit el mondhatsz, én itt vagyok és vigyázok rád. -mondta mire az előző mondattól ki hagyott egyet a szívem

-Té... Tényleg szeretsz? -kérdeztem könnyes szemekkel

-Komolyan kérdezed!? -nevetett- Szerinted akkor veled töltöttem volna a tegnap estét? -mosolygott aztán ajkaimra hajolt- És most mond el, hogy mi nyomja a lelekedett! -mondta a csók után

Vettem egy mély levegőt és el mondtam a problémám.

-A sebed... -tettem a kezemet kötésére

-Ezt, hogy érted?

-Én csúnyán megsebeztelek és te még így is szeretsz... Nem egy ilyen embert érdemelsz meg...

-Ne! Ne mondj ilyet! Az már rég volt. Azóta már be is gyógyultak a sebeim. -mondta kétségbe esve- Akemi! Én téged szeretlek! Szeretem a mosolyod, a nevetésedett, a humorod, az ölelésedet és a csókodat! -sorolta- Mindent szeretek ami csak hozzád tartozik és veled együtt jár. Most kezdtem el igazán élni! -mosolygott

-Ó Dabi! -ugrottam a nyakába és most örömömben kezdtem el sírni- Én is szeretlek! -aztán egy szoros ölelést adtam neki

-Mindjárt jobb! És ne sírj. -mosolygott közben nyomott egy puszit a nyakamra

-Most örömömben sírok! -nevettem és bele turtam egyet a hajába

Ahogy Dabi nyakában lógtam, úgy dőlt le az ágyra. Szorosan karjaiba zárt, mintha csak az övének akarna nyilvánítani, de ez engem nem zavart. Sőt! Azt akartam, hogy csakis az övé legyek.

Úgy éreztem mint ha egy új élet kezdődött volna számomra. És szerintem Dabi is így érzett. Én is át öleltem ahogy csak bírtam. Aztán még sugtam neki valamit.

-Örülök neked! Szeretlek és szeretném veled le élni az életem! -mondtam közben adtam egy puszit az arcára

-Ez szíven talált! -nevetett aztán magához ölelt még jobban

-Én nem is kapok puszit! -szinleltem a durcás kis gyereket

-De kapsz! -aztán mindjárt ajkaimra hajolt

Ez is lassú és gyengéd volt. Aztán a hátára fordult és vitt magával a mellkasára. Dabi a pólóm alá nyúlt és cirógatta a hátamat én meg a hajába túrtam. Gondoltam, hogy tetszeni fog neki ugyanis egy mosolyt csempészett a csókunkba.

-Szeretlek! -mondta

-Én is! -mosolyogtam- Ma mit csináljunk?

-Nagyon szeretnél valamit csinálni?

-Nem... Csak veled akarok lenni. -mondtam egy nagy mosollyal az arcomon és rá feküdtem Dabi mellkasára

-Édes vagy.

El feküdtem volna még egy ideig Dabi mellkasán, ám valaki dörgetett Dabi ajtaján.

-Mi legyen? Be jöjjön? -kérdezte kicsit durcisan Dabi

-Mmmm... -nyöszörögtem- Hagyd majd én le rendezem... -azzal le szálltam Dabiról és az ajtó felé vettem az irányt- Igen!?

-Ohayo! -köszönt Toga- Csak megnéztem, hogy merre vagy. Már 11 is elmúlt. Reméltem elmehetünk valahova együtt.

-Tényleg elmúlt 11? -aztán rá néztem egy órára és már 11:30 is elmúlt- De sokáig aludtam!

-Aludtál? Akkor fel ébresztettelek? -kérdezte Toga egy kicsit szégyellve

-Hmmm.... Igen, de semmi baj! Este sokáig voltam fenn. A.. A vihar miatt nem tudtam aludni.

-Értem. Dabi amúgy hol van? -nézett befele a vállam felett

-Ehm... Wc-én van. -mondtam- Da ha nem zavar én most vissza fekszek egy kicsit... -mutattam befele

-Ja, persze! Akkor hagylak is aludni. De akkor este ne maradj fent sokáig. Majd lehet, hogy benézek még. Szia! -mondta majd elszökdécselt

-Szia! -köszöntem el Togától

Mikor már nem volt a közelben akkor be csuktam az ajtót és be zártam, hogy ne tudjon be jönni senki, aztán visszamentem Dabihoz.

-Hiányoztam? -kérdeztem Dabitól közben oda bújtam mellé

-Nagyon. -aztán magához ölelt és nem akart el engedni- Akkor mi legyen a mai program? Lustizás?

-Igen! Az jó lenne. -aztán Dabi karjaiban össze kuporodtam- Nézünk valami filmet?

-Nem úgy volt, hogy akkor lustizunk?

-Deee. -mondtam aztán be fúrtam magam Dabi nyaka alá