I fell in love with him...(Útvesztő fanfiction)//befejezett//

A kódok

Újabb két éjszaka.Újabb két ember.

Én,Minho,Newt,Thomas,Teresa,Jeff és még néhányan az Útvesztő kódjait fejtegettük.

-Gyorsabbnak kell lennünk!-mondta Teresa.-Ha mégegyszer lecsapnak a Siratók...

Nem.Nem hagyjuk.Már 4 szó megvan:

LEBEG

FOGD

VÉR

HALÁL

-Megvan a következő!-kiáltotta Teresa.

MEREV

-Még egy!

NYOMD

Már jó úton haladtunk.Éreztem.

-Nincs semmi...-mondta Minho.

-Tessék?

-A következő hétnél...üres.

-Azután megint a LEBEG szó!-mondta Jeff.

-Akkor szerintem ennyi van...-csóválta a fejét Thomas.-Megvannak a kódok.

Aztán gondolkodásba merült.Mindannyian ezt tettük.Oké,megvannak a kódok,de most hogyan tovább?

Leültem és a füvet kezdtem el tépkedni.

-Meddig fogod még ezt tenni velem?-ült le mellém Newt.Nem akartam neki válaszolni,de mégis megtettem.

-Ameddig fel nem hagysz azzal hogy...-de nem tudtam befejezni a mondatot,mivel megcsókolt.

-Befejezem.Ígérem.Viszont továbbra is aggódni fogok majd miattad,csak épp nem fogom szóvátenni.Figyelj...csak nem akarlak elveszíteni,rendben?Ideje,hogy ezentúl én vigyázzak rád,ahogyan eddig ezt te tetted velem.Most meg miért sírsz?-kérdezte.

-Csak azért...mert aranyos vagy.-töröltem le a könnyeimet nevetve.-Én meg egy hülye.Totálisan.Nem kellett volna megharagudnom rád,mert aggódsz miattam,sajnálom.

-Jogos volt.-jelentette ki.-Béke?

-Béke.-nyomok egy puszit az arcára.Nem megy.Nem tudok rá haragudni.Az az édes mosoly és azok a csillogó szemek...

Ekkor egy éles kép vágódik bele a fejembe és a fájdalomtól ordítani kezdek.Szúr,mardos és bökdös belülről,mintha valami kiakarna rontani onnan.A fájdalom az egész testemet átjárja,miközben minden erőmmel azon vagyok,hogy egy biztos pontba kapaszkodjak és hogy nehogy elsírjam magam.Az utóbbi nem jön össze.Aztán a fájdalom tompulni kezd és meglátom,hogy valaki a lábába szúrja egy Sirató fullánkját.Thomas.

Newt aggódva kapkodik mellettem,de én elordítom magam,hogy azonnal keressék meg Thomast.Belekapaszkodom Newt vállába és felállok.Még mindig kábult állapotban van a fejem,de legalább most nem ájultam el.Irányítani tudom a képességemet végre.Rohadtul fájt,de legalább így megtaláljuk Thomast.Mi a fene járhat a fejében?

Winston és Clint beviszik Thomast a gyengélkedőbe és beadják neki az ellenszert.Nyugodtnak tűnik,egyenletesen lélegzik,de azok a lila és kék véraláfutások,amelyek Albynél is megvoltak,most az ő lábán is megjelentek.Aggódom,Teresa még nálam is jobban.Clint leültetet engem egy székre,majd megvizsgál hogy minden rendben van-e velem,hiába tiltakozom és győzködöm,hogy semmi bajom.Amikor ő is megbizonyosodik,elenged,én pedig Minho keresésére indulok és bemegyünk az Útvesztőbe,hogy neki is megmutassam a Sirató-odut.

-Ez lesz a kiút.-jegyzi meg.-Szinte biztos.

-Oda kell beírnunk a kódokat.De már nincs sok időnk.Amint Tommy felébred,szerintem induljunk.-mondom.

Minho bólint,majd visszamegyünk a Tisztásra.Serpenyő kekszet osztogat mindenkinek,már csak ennyi kajánk maradt.Ki kell jutnunk innen!Megbeszéltük,hogy Tommyt a dutyiba tesszük,mert úgy nagyobb biztonságban lesz,mint velünk a házakban.

Így telt el újabb szörnyű három nap.Elvitték Zartot és még két srácot.Amikor Thomas felébredt,azonnal odahívott minket,hogy elmesélje mit látott.Ugyanazt.Ugyanazt látta amit én.Mi vagyunk a felelősek a helyért és ezért az egész cirkuszért.De még egy dolog kiderült: az Útvesztő valójában egy teszt.Egy próbatétel volt mindvégig,amelyben azt tesztelték,mennyire erősek vagyunk,mennyit tűrűnk el és bírunk ki.Most pedig eljött az idő.Az utolsó próbatétal ideje.A kijutás.

Összeszedtük a fegyvereket a fegyvertérból,majd megbeszéltük a tervet.Készen álltunk.Néhány tiszttárs viszont itt akart maradni.Azt mondták,ők nem kockáztatnak.Nem volt mit tennünk:ott kellett hagynunk őket.

Elindultunk,be az Útvesztőbe.Most minden eldől majd.