Rejtelmes szerelem (Mason Mount ff)

Part Two

Szóval, este boldogan feküdtem le, mivel másnap Kai lakásán leszek. Mason ott lesz? De Jézus, Emily, Kai hívott meg, hozzá mész, ne gondolj már Masonre.

Este olyan 22.30 előtt pár perccel kimentem a fürdőbe, hogy letusolok, de a drága bátyám Daniel úgy gondolta befoglalja.
Szóval várhattam, addig Noah mesélt nekem.

És, anyuéknak mit mondjak? Mikor beszéltük meg mi azt, hogy te ideköltözöl?? -kérdezte felhúzott szemöldökkel.

Noah,kérlek,nem küldhetsz vissza. Roset ki nem állhatom, anyuék meg alig voltak otthon, apa szinte mindig üzleti úton volt, és anya meg hát, tudod, hogy mostanság csak a munkájának él, Daniel meg egyfolytában ingázik.

És, a barátnőiddel mi van? És mi lesz az iskolával?

Noah, nézd. Az iskolát ott hagytam, de anyuéknak megígértem, hogy magántanulóként folytatom a tanulmányaimat. Ariel az év végén elment, ki költöztek Amerikába, február óta nem is beszéltünk. Laurennel összevesztünk, mert szerinte egy ribanc vagyok, és ez odáig fajult, hogy az iskola kirúgta őt, azóta valami kisvárosban él, de nem is érdekel. Egyetlen barátom maradt, aki itt él, és holnap megyek hozzá...

És ott is alszol nála?

Noah, nem tudom.

Várj csak, azt mondtad barátod... Tehát fiú.

NOAH! Ne feszegesd a határokat!

Kai Havertz. Ennyire nehéz lett volna kibökni Emily Brown???

Te tudsz Kairól? Hogyan, vagy mégis mikor jöttél rá?

Kai jó barátom, már 2 éve... És mesélt rólad...

Noah, sajnálom, de ennyi, nem akarok többet mondani. Kai csak egy haver, egy barát, és semmi több..

Közben Daniel is ki jött a fürdőből, ezért felkaptam a pingvinek kis pizsimet, ami egy rövid gatyóból, és egy szürke pingvines pólóból állt.
A tusfürdőm mangó illatú, a testápolómhoz passzol.
Fürdés után fogat most, majd a hajamat is átfésültem. Amikor kinyitottam a fürdő ajtót, mely amúgy a konyha felé nyílik, azt láttam hogy a bátyáim befejezték a beszélgetést, amint én feltűntem.

Miért hagytátok abba a beszélgetést? Mi olyan titkos, hogy én nem hallhatom? - kérdeztem lehangoltan.

Semmi, semmi, egyszerűen csak pont befejeztem a mondanivalóját Noahnak. - mondta Daniel.

Így igaz, menj és feküdj le, biztosan fáradt vagy. - köszönt el Noah.

Besétáltam a szobámba, ami amúgy egy hatalmas nagy szőrös szőnyeggel volt beterítve, és a világos kék falakon tükrök, képkeretek, és poszterek lógtak. A bútorok fehérek voltak, a lámpáim mind feketék. Lehúztam a redőnyöket, és le ültem az ágyamra. Elővettem azt a laptopot amit a bátyám szolgáltatott be a szobámba pár órával ezelőtt, és benyomtam a Netflixet.

Hallom, ahogy Noah a szobám felé lépked, majd be kopog.

Bejöhetek Emi?

Persze, gyere. Gond van? - kérdeztem furcsálva.

Omm, nem. Szerettem volna kettesben lenni a húgommal. És szeretnék neked mesélni valamit.
Tudod amikor én ennyi idős voltam mint te, akkor nekem is volt egy olyan vágyam, hogy eljöhessek otthonról, 8 éves voltál, Daniel 12,Rose 6.
Apa annyit veszekedett velem akkoriban, hiszen minden buliban ismert voltam, és a városban is, a legnagyobb szórakozóhelyeken.
Emlékszel amikor apa nevelőintézetbe akart küldeni? Anyával majdnem elváltak, emiatt. Én voltam a hibás.
Aztán láttam, hogy te mennyire szenvedsz. És ott elhatároztam, hogy meg teszek mindent, hogy te boldog legyél. Ezért is költöztem el, egyrészt, mert tudtam, hogy egyszer utánam fogsz jönni.