Rejtelmes szerelem (Mason Mount ff)

Part Nine

Noah szemszöge...
Miután a kocsimba bepattantam, elmentem a húgomért. A rádiót max hangerőn hallgattam, de aztán rájöttem, hogy ezt vezetés közben nem biztos, hogy kellene.
Amikor a Hotel előtt leparkoltam dobtam egy üzenetet Emilynek, hogy lejöhet...

Itt vagyok lent, a Hotel bejáratánál, jöhetsz, és siess... Noah..

Muszáj voltam sürgetni, hiszen beszélnem kellett vele a reggeliről, alig akartam felfogni, hogy lehetnek ilyen idióták a szüleink.

Emily szemszöge
A bátyám, Noah, írt egy üzenet, ami nem lepett meg, hiszen tudtam, hogy jönni fog értem, de amikor pizsiben, kócosan, alig kilátva a fejemből azt olvastam, hogy siess... Azt se tudtam merre vagyok arccal előre.

Masont felkeltettem, aki édesen aludt még, majd szóltam neki, hogy mennem kell, ezért kipattant, amíg én megmosakodtam és felöltöztem csomagolt nekem reggelit,amit a szervíz hozott fel percekkel ezelőtt..
Köszönés képp kaptam a homlokomra egy hosszú puszit, és egy hatalmas ölelést, majd lerohantam a bátyámhoz.

...

Jó reggelt Noah! Bocs, ha késtem, még most ébredtünk.

Nem megyünk haza, muszáj beszélnünk.... Reggel, pfuuu, anyu meg apu elkezdtek veszekedni Rosezal, A hollandiai bentlakásos suli miatt, aztán rávágtam az asztalra, és el jöttem...

E: mindenképp meg kell akadályozni, hogy Hollandiába küldjék, de nehéz lesz...

N:Daniel nem is tudom hogy fogja fogadni...

E:mindegy, most az útra koncentrálj...

3 óra csendes kocsikázás után Noah leparkolt a villa előtt, majd berontottunk a házba...

Anyu és apu a kanapén ültek, Rose a kertben napozott.. Gyorsan behívtam, majd a szüleinket az asztalhoz invitáltuk...

Eszetekbe se jusson, hogy Rose Hollandiába megy.. Eddig meg kellett volna nevelni, nem az ő hibája minden, csak képtelenek vagytok belátni... Ha netán mégis úgy döntenétel, hogy neki mennie kell, akkor nektek is, ugyanis a törvény úgy tartja, kiskorú nem élhet egyedül külföldön...

Apu: Jó, Hollandia kizárva, de a szobafogság még mindig él, és nem felejtettük el azt a fickót sem anyátokkal!

Anyu: Rose és Kai között semmiféle kapcsolat nem jöhet létre, így távoltartási kérelmet fogunk benyújtabi ellene, emellől nem tágítunk! És pont, a beszélgetés itt lezárva!

Rose azonnal rámnézett, én meg otthagytam, hiszen amit ígértem megtettem emellett, a távoltartási kérelemnek lehet lesz jó oldala.

3 nap múlva
Ma mutatom be Masont a családnak, én főzök, és én is terítek...
MENÜ:
-Kéksajtos brokkoli krémleves
-Chicken Tikka Massala
-Custard
-Forralt almalé
-Gyömbérsör
-Limonádé

Egész nap lábon voltam, este 17.15-kor fejeztem be a térítés, gyorsan lezuhanyoztam, az outfitem egy pillangós átlátszó ing, egy fekete szakadt farmer, egy szürke óra, egy ezüst nyaklánc... A hajamat pedig kontyba gumiztam. Egy-egy tincset kihúzva belőle..

Mason 18.00 előtt pár perccel érkezett, apunak egy üveg bort, anyunak egy csokor virágot adott, Rosenak egy dobozos csokit, minket meg hát már ismer...

Láttam, hogy Rose nagyon nem örül nekünk,de úgyis megyünk vissza holnap Londonba, tehát engem ne basztasson...

Mason mellettem foglalt helyet, a bal oldalamon Noah, az asztal végénél apu, velem szemben Daniel, Noahval szemben Rose, Masonnel szemben anyu.
Azonnal felszolgáltam a vacsorát, és közben kikérdezték Masont... Persze az eddigi veszekedéseinkről semmit sem mondott... Mintha meg sem történtek volna.

A vacsora végén apu Maset a kert felé invitálta, ahogy a többieket is, én bent maradtam mosogatni, és leszedtem az asztalt.
Utána természetesen mint Mason párja én is csatlakoztam...

Apu pont a gyermekkori emlékeinkről mesélt neki... Mason pedig jókat nevetett rajtuk. Elég égő volt, de annak örültem, hogy Mase jól érzi magát.... A végén a medencében is csobbantak a fiúk, anyu kint ült a napozóágyban, Rose azonban fogta magát és bedurcizva felment a szobájába, én pedig egy picit késóbb, de csatlakoztam a fiúkhoz.

Este 21.57 volt amikor bementünk, nem sokkal később épp indulni készült Mason, amikor apu azt mondta neki, hogy maradjon. De ő nemet mondott, hiszen nem bólintottam rá...

Örülnék, ha már adnál! - mondtam mosolyogva, majd oda sétáltam hozzá...

Éjfél körül még nagyban ment a játék, és a nevetgélés, majd Daniel szobájában mind a 4-en elaludtunk. Rose a saját szobájában, míg anyu és apu a nappaliban aludtak el.

Reggel 8.38-kor nyitottam ki a szememet, akkor már Noah fent volt, Daniel és Mason még aludt, ezért kitaláltuk, hogy Noahval leöntjük őket vízzel, de előtte a tejszínhabot a tenyerükbe nyomtuk, a haditerv amúgy sikeres volt.

Az első áldozat Daniel volt, Mason a második, mindketten tiszta tejszínhabosak voltak, aztán megmosakodtak, és lemásztunk reggelizni.

Anyu gofrit sütött, volt hozzá lekvár, gyümölcs, tejszínhab, kakaó, nutella.

Miután megreggeliztünk, mindenki összepakolt a bőröndjéve, értelem szerűen nekem Mason segített, jó volt, hogy velem maradt.

Jól érezted tegnap este magad?

M:nagyon. Boldog vagyok, hogy be mutattál..

E:a húgom? Miért jött fel?

M:nem tudom, nem szimpatizáltam neki lehet..

E:sajnálom.

M: nem lehetek mindenki kedvence.

Bepakolrunk, majd még délelőtt eljöttünk otthonról, el köszöntünk mindenkitől, majd a Hotelba mentün, Mason lehozta a cuccait, és együtt szeltük az utakat. Négyen. A legjobb négyes. A családommal.

Amikor visszatértünk Londonba, dobtam Jacknek egy üzit, hogy itthon vagyunk, és igazán átjöhetne iszogatni...

Visszatértünk Londonba, várunk este 17.00-ra a Brown rezidenciára.
Ui.:piát hozz!!!
Emily.

Köszönöm a meghívást, nem fogom kihagyni! De ha nem gond vinném Declant is, itt van most épp.

Nem, hozd őt is! Várunk benneteket! Emily.

Gyorsan rendeltem 4 doboz pizzát, 10 óriás hamburgert, hát nem valami egészséges cucc, de ez van, most meg lehet engedni.
Noah Masonnel elszaladt a közeli boltba, egy vagyont ott hagyták, hogy a piákat el tudják hozni...

Este megérkezett Jack és Declan is, majd nekiláttunk kártyázni, amíg a kaja meg nem jött, majd a zenét is bekapcsoltuk, és elkezdtünk iszogatni. Túl voltunk 10 felesen, amikor csengettek, hogy a kaja itt van, egy vagyont fizettem ezekért is de mindegy.

Este 8 lehetett, amikor már alig tudtunk beszélni is, rengeteget ittunk...

Noah:szeciztem keddünk táncolki.

Daniel:ez hó köplet.

Mason:gyeje Emily Born, meghörgetlek.... (avagy megpörget)

Declan:merre van a WC? Megenném...

Noah:nemtudom

Jack:emilyt én is meg akarom izélni, vagy micsoda

Reggel 10.47-kor nyitottam ki a szememet, borzasztóan szédültem, piásüvegek mindenhol, én Jack lábán aludtam, Noah a mellkasomon, Daniel a konyhapulton, Declant a WC mellett találtam meg, Mason pedig Noah fenekén aludt. Csodás....
Ennyire még nem voltam szarul, azonnal rohannom kellett hányni, ezért Declant arrébb rugdostam, majd kirókáztam mindent....

Mason is felkelt, jött utánam, majd megfogta a hajam, hogy ne lógjon az arcomba.

Takarítani kellett volna, de annyira rosszul voltam, hogy hagytam az egészet a francba, majd Masonnel befeküdtünk az ágyamba, és aludtunk tovább...