Noah elment. Vissza Londonba.
Én pedig azt éreztem teljesen át lettem verve, magamra hagyott mindenki. Bosszút akartam. Hatalmas bosszút, de lelkileg megzuhantam és képtelen voltam rá.
Úgy döntöttem a telefonomat kikapcsolom pár órára, és aludtam egy nagyot.
Valamikor este 22.57 körül keltem fel, lebattyogtam a konyhába, csináltam magamnak egy kávét, és meredten néztem a padlót.Heló. -köszönt nekem Rose.
Szia. -mondtam neki letörten.
Most újra itt fogsz lakni?
Hát...úgy néz ki.
Ezek szerint nem voltál elég jó a londoni kolbásznak, vagy kinek.
ROSE! Kuss.
Jólvan, nem kell felemelni a hangodat, na én felmentem aludni, csá.
Rose magamra hagyott, én pedig kiálltam a ház elé a sötétben és elkortyoltam a kávémat. Csillagos volt az ég. Egyedül Masonre tudtam gondolni, és arra, hogy mi lesz velem.
A kávés bögremet bevittem, majd felbattyogtam Noah szobájába. Bekapcsoltam a telefonomat.
1 nem fogadott hívás: Daniel Brow
2 nem fogadott hívás: Noah Brown
Új üzenet érkezett: Jack Grealish
Új üzenet érjezett (3): Mason Mount
Új üzenet érkezett: Noah BrownAz első dolgom volt, hogy megnézzem Mase mit írt nekem.
Emily. Nos, ne hibáztasd magad.
........................................................
Viszont azt érzem most ezt nem tudom folytatni.
.........................................................
Mindezek ellenére a bocsanatodat kérem, reménykedem, hogy nem haragszol, és jól vagy, de most suerintem mindkettőnknek szüksége van a távolságra. Kell az, hogy értékelni tudjuk egymást, a kapcsolatunkkal hozott eseményeket, és helyzeteket, valamint a saját magunk mivoltját is.
Ne haragudj Em.
Szép estét.
Mase.Üzenet elküldve:
Mase. Szerintem te egyáltalán nem vagy tisztában azzal, hogy én mit èrzek irántad, és csak az van amit te akarsz. Meg sem kérdezel, hogy én egyáltalán hogyan döntenék, egyszerűen te elengedtél engem a barátaid miatt, akikhez semmi közöm. Nem csaltalak meg, nem tettem semmit sem ellened. Egyszerűen csak őszinte voltam veled, mert azt hittem ez így lesz a legjobb, és ennek így kell lennie, de te konkrétan semmibe veszel engem. Nem tehetek arról, hogy más mit próbálna meg táplálni irántam, nem foglalkozom vele. Én veled akarok lenni, érted? Mert én nagyon szeretlek téged. És azt hittem, hogy többet jelent számodra a kapcsolatunk, mint egy átlagos barátság. Nem tudlak és nem is foglak megérteni. Egyszerűen csak eldobsz magadtól. Feleslegesen. Nem akarlak elveszteni Mason. Rohadtul nem.
Érezni akarom a csókod ízét, érezni akarom a tested közelségét és melegét. De te távol tartasz. Rideg vagy, és talán soha többé nem is érezhetem ezt. Kérlek, térj észhez. Kérlek.Miután kitártam a lelkemet a Szerelmemnek? Hívhatom egyáltalán így őt? Vagy most mit kellene tennem? Hogyan kellene szólítanom őt? Nem rudom. Semmit nem tudok, őszintén.
Egyet tudtam, hogy a bátyamat felhívom.
Daniel. Szia. Kerestél.
Emily, kishúgom. Édes lelkem, mi van veled? Hogy vagy?
Hogy legyek? Mindenki magamra hagyott. Mason nem kíván többé az életébe, Noah szó nelkül visszahozott haza, és nem ks tudtam róla. Anya és apa meg fura. Rose bunkó. És te? Nem is kerestél...Hogy legyek? Daniel kérlek mondd meg, hogy ne őrüljek meg?
YOU ARE READING
Rejtelmes szerelem (Mason Mount ff)
FanfictionEmily Brown gyorsan kirepül a szülőházából, mindössze 16 éves, és Londonba költözik, 2 bátyjához. Rátalál a szerelem, új kihívások elé néz, olykor nehézségekbe ütközik.