Rejtelmes szerelem (Mason Mount ff)

Part Seven

Oké, gyere. - mondtam.

Szóval, milyen volt az út? - kérdezte Rose.

Nem volt semmi különös benne, minden rendben volt, de ahogy érzem, te nem erről akartál beszélni. - húztam fel a szemöldököm.

Nem, tényleg nem erről. Anyu és apu bentlakásos iskolába akár küldeni... Hollandiába, 4 hónapra.
-mondta Rose lehangolt an.

Bentlakásos iskolába? Megtudhatnám az okát? - kérdeztem vissza.

Móresre akarnak tanítani, amiért buliztam, amiért hazudoztam, és Kai miatt...

Nézd Rose, rohadtul nagyot csalódott benned mindenki, és elszúrtad az életed, de anyu és apu ebben a legnagyobb hibás.
Gyerek vagy még, ahogyan én is. De rád jobban kellett volna figyelni, fel kéne nevelni. Nem pedig 10 évesen buliba engedni a gyereket, vagy mindent megcsinálni helyette. Igazán kivehetnéd a részed a munkából, a szüleinknek meg be kéne látni, hogy ez így nem jó.

Emily, kérlek, beszélj anyuékkal, nem akarom hogy Hollandiába küldjenek.

Meg próbálok... Viszont, most magamra tudnál hagyni??

Persze. - majd Rose kisétált a szobából.

Felfogni alig tudtam, hogy mégis hogyan gondolták ezt a szüleim. Oké, nekem akarom Roset védeni, de na. Van más módja is annak, hogy büntessék.

Annyira nem hiányzott az itteni levegő, de úgy gondoltam itt az ideje, hogy jó pár hét után körbejárjam a környéket, vagyis bicegjem, ezúttal Noah is velem tartott. Egészen a belvárosig besétáltunk.

Tudod Emily, azért hiányzott az itteni élet. Hosszú hónapok óta nem láttam a környéket... Nincs kedved beülni Peterhez?

Peter? Ahhoz a fickóhoz, aki felpofozta a vendégét, mert nem akart neki fizetni?😂

Pontosan Emily, oda megyünk. Meghívlak, a vacsorádat most én állom. Mit szólsz?

Rendben Noah, benne vagyok! - mondtam neki nagy mosolyogva.

Peter azonnal felismert pedig vagy 1 éve nem láttuk egymást, 1 évvel ezelőtt még a stílusom is teljesen más volt, szerettem melegítő én rohangálni a boltokba, kócos hajjal... 😂

Én 0,5 dl baracklevet ittam, mellé gofrit ettem eperrel és tejszínhabbal, Noah 0,3 dl szódát ivott és egy nagy adag gyros tálat evett..

Hazafelé menet megálltunk egy óriáskeréknél, és megnéztük a naplementét. Miközben egyre magasabbra emelkedtünk Noah megszólalt.

És, mi van most pontosan közted és Mason közt?

Őő, hát... izé.... együtt vagyunk.

Tehát elkelt a kis húgom.

Noah! Nem férjhez mentem! Csak, kapcsolatba kerültem. És azt hiszem most vagyok a legboldogabb, és azért szívesebben ülnék Mase mellett, mint veled szemben, dehát te jutottál... Böktem meg.

Na, szép... Tehát a jó öreg bátyád már nem is jó? - kérdezte Noah nevetve.

Nálatok tökéletesebb bátyót el sem tudnék képzelni. - mondtam kedvesen.

Amikor a kerékből kiszálltunk, elindulunk hazafelé, azonban Noah a közeli bárban megállt, meg pillantotta a gimis haverjait, így becsapódott hozzájuk inni, én pedig hazasétáltam volna..