Te elfogadsz? [Armin x Reader] (Befejezett)

9. rész

A mai nap a suliba átlagosan ment. Semmi probléma nem volt a délelőtti után. Arminnal együtt lépkedtünk kifelé a suli kapuján. Arminnal megbeszéltük hogy ma találkozunk Erenékkel. Én velük nem beszéltem, de Armin mondta hogy ők is ráérnek és az egyik kávézóba várjuk meg őket. Mindenféle kis dologról beszéltünk útközben, mint például a suli, vagy Eren hülyeségei meg ehhez hasonlók.

-Akkor majd írok ha indulok. - köszöntem el a szőke hajútól mikor a házunkhoz értünk. Úgy terveztük hogy hazamegyünk, megtanulunk és elkészülődünk és Armin elémjön majd együtt indulunk el a megbeszélt helyre.

-Rendben. Akkor majd még ma talizunk. Szia. - indult volna el amikor hirtelen megfordult. Nem értettem mit akar még.

-Egy búcsúölelés? - tárta ki a karjait.

Szó nélkül elpirulva öleltem meg a fiút. Szorosan tarott karjai közt én pedig belebújtam az ölelésébe.
Mikor abbahagytuk ezt a folyamatot integetve figyeltem távolodó alakját. Be is léptem az üres házba. Egyedül voltam itthon, ugyanis a szüleim dolgoznak. Szorgosan kezdtem el tanulni hogy minél hamarabb végezhessek és találkozhassak barátaimmal.

Egy bő 2 óra alatt végeztem mindennel. A fürdőbe indultam miután átöltöztem. A szettem egy virágos ruha volt. Nem olyan régen vettem még és egészen jól is állt. Tettem fel egy minimláis sminket. Nem vagyok az a fajta lány aki folyamat sminkelgetett kisebb korába szórakozásból meg azért is hogy valakinek megtetszedjen. Ezért most se vittem túlzásba csak egy kis szempillaspirált és szájfényt raktam fel. A hajamat kivasaltam, majd hagytam azokat vállamra omlani. Fújtam magamra dezodort és parfümöt is majd kistáskám magamhoz kapva indultam kifelé a lakásból. Nem vittem magammal sokmindent csak a telóm, zsepit és pénzt. Nagy meglepetésemre Armin a ház előtt várt engem.

-Hát te? Nem úgy volt hogy ott találkozunk? - lepődtem meg.

-Hát csak gondoltam eléd jövök. T-tán baj?

-Jaj dehogy. Örülök hogy itt vagy. Csak meglepődtem. Semmi rossz szándékom nem volt ezzel. - mosolyogtam rá kedvesen.

-Rendben. Nos, akkor mehetünk?

-Igen. - feleltem majd egymás mellett indultunk meg a kávézóba. Az utat végigbeszélgettük és nagyon élveztem is a társaságát. Volt hogy nevettünk is. Jól éreztem magam vele. Amióta ismerem minden jobb. Színesebbek a napjaim és érzem hogy van egy igaz barátom akit érdekel az hogy mi van velem, vagy éppen milyen a múltam. Minden olyan tökéletes azóta. A legfontosabb hogy nem ítél el mint azok a lányok, teljes mértékben megért és elfogad. Hamar meg is érkeztünk, de Erenék még nem voltak itt.

-Erenék hol vannak? Elindultak már vajon?

-Menjünk, üljünk be. - szólt a fiú figyelmen kívül hagyva a kérdésem, és elindult és helyet is foglalt én pedig követve példáját előtt lévő széken foglaltam helyet. Kétszemélyes helyre ültünk amit furcsáltam és szóvá is tettem.

-Mikasa és Eren nem fog ideférni.- néztem rá értetlenül.

-Tudod...-vett mély levegőt Armin, majd folytatta. - Nem is kell hogy ideférjenek mert nem fognak jönni.

-Mégse érnek rá? Visszamondták?

-(név)....ez egy ra-

-Tán haragudnak rám? - vágtam a szavába.

-Ez egy rand-

-Lehet valami rosszat mondtam és nem akarnak látni? - estem kissé pánikba.

-(név)! Ez egy randi. Randinak szántam. Bocsánat hogy nem mondtam el, csak azt hittem nem jönnél el velem kettesbe. Kérlek ne vedd tolakodásnak csak szeretnélek minél jobban megismerni. És az igazság hogy egy nagyon édes és szép lány vagy. Ki ne szeretne egy ilyen lányt? Ne haragudj, ha nem szeretnél mégse velem lenni vagy így randizni nyugodtan vedd egy baráti találkozásnak, de ém randinak veszem. - mondta ki végül az igazságot. Csak nagyra nyílt szemekkel figyeltem az előttem ülő személyt. Teljesen elpirultam. Nem tudom pontosan mit érzek Armin iránt. Megbántani meg nem szeretném azzal ha utána kis idő után mégse menne köztünk és ezzel a barátságunk is tönkremenne.

-Én-én nem tudom mit mondhatnék. Nem tudom pontosan mit is érzek irántad...de annyit igen hogy eljöttem volna a randira. Szoval ha megmondod valójában mi is ez. És akkor én is annak veszem. Randinak. - pirultam el mégjobban. Miért tud ennyire zavarba hozni ez a srác.

-Rendben. Ennek örülök. Tényleg bocsánat hogy azt mondtam Erenék is jönnek. Csak tényleg féltem hogy nem jönnél el. Persze nem eröltetném rád csak...na érted.

-Értem én. Semmi baj. De akkor már tudom mi is van.

-Igen. Egyébként mit kérsz inni? Kérhetsz bármit.

-Szerintem majd egy kis limonádét.

-Rendben. Én is.

Hamarosan hozzánk is tévedt egy pincér és kikértük az italokat. Kicsit beszélgettünk és meg is kaptuk. Gyorsan kaptam elő pénztárcámat, de Armin megelőzött.

-Köszönjük. - mondta, majd ki is fizette mind a két italt.

-Igazán nem kellett volna. Hoztam pénzt. Kifizettem volna.

-De így illik. Na meg rád nem sajnálom a pénzem. A-akit sze-szeretsz arra jó...költeni. És semmiség ez az ital. -dadogott Armin zavarába.

-Köszönöm. - mondtam majd inni kezdtem.

Mikor mindketten megittuk a kért limonádét a parkba vettük az irányt sétálgatni kicsit.

-Mondd. Volt már barátod? Mármint kapcsolatod? - kérdezte félve Armin.

-Nem. Nem volt. Tudod rendes barátaim se nagyon voltak.

-Értem. Nekem volt egy barátnőm.

-Wow. És...miért csak volt? Miért szakítottatok? - kérdeztem kíváncsian.

-Hű, hát tudod minden rendben volt igazából. Teljesen megbíztunk a másikba és mindent megbeszéltünk egymással. Megbíztam benne tényleg de amikor azon kaptam mikor hazafelé mentem hogy egy másik fiúval csókolózik, minden bizalmamat elvesztette. A hátam mögöt 2 hete volt egy másik pasija. Ezek után féltem új kapcsolatba kezdeni mert féltem meg fog történni mégegyszer. De veled én...én mernék kapcsolatba lépni, mert tudom hogy te nem tennéd? Ugye?

-Nem. Nem tenném. De félek hogy a kapcsolatunkba valamit elrontanék vagy megbántanálak véletlen.

-Tudnám hogy nem szándékos és mindenki hibázik. De a lényeg hogy tényleg szeretnélek mégjobban, közelebbről megismerni. - mosolygott zavartan, miközbe ujjait piszkálta.

-Én i-

Nem tudtam befejezni a mondatot ugyanis valaki, aki személy szerint Mikasának hívnak a hátamra ugrott.

-Na helloo.

-Oh...izé hello? - szóltam zavartan ugyanis mit szólna ahhoz ha megtudná Arminnal randizok.

-Mit csináltok itt ketten? - kérdezte kíváncsian a lány.

-Randizunk! - vágta rá Armin egyből.

-Hát ja..hehe. - nevettem fel kínosan.

-Oh...értem. Na és volt már csók? - huzogatta szemöldökét Mikasa.

-N-nem. - válaszoltam egyből.

-Nem tudom mit akar tőlem, vagy hogy egyáltalán akar e tőlem valamit (név), szóval semmit nem eröltetek rá és sietek el. Jobban meg is szeretném őt ismerni. - mondta Armin.

-Látom hamar túl léptél rajram, Armin. - szólalt meg hirtelen egy ismeretlen lány hangja.

Ő lenne a volt barátnője? MI. A. FRANC.