Te elfogadsz? [Armin x Reader] (Befejezett)

11. rész

*(név) szemszöge*

Szombat. Hamar eltelt a hét és nagy örömömre újra hétvége van. Azóta nem történt semmi extra. Csak egy gond van. Mégpedig az, hogy Arminnak folyamatosan irosgat az a csaj. Ezt addig-addig csinálta, míg Arminnak megenyhűlt kicsi szíve és nem is tudja mihez kezdjen. Úgy érzi mégis adhatna egy új esélyt a lánynak de nem akar engem eldobni magától. Mármint hogy randizgattunk, erre csak úgy itt hagy az exéért. Ma megbeszéltünk egy találkát a közeli parkba a barátaimmal. Most mindenki itt lesz. Eren, Mikasa, Armin valamint én. A tanulással délelőtt végeztem. Nem az egésszel, csak annyival amit mára osztottam be. Korán keltem és így hamar befejeztem a tanulást valamint a szobám rendberakásával. Jelenleg 17:00 órát mutat kereken a telóm. Pont időbe vagyok, ugyanis már elkészültem és 17:15-re beszéltük meg a találkozót. A séta körülbelül 10 perc, szóval nem fogok elkésni. A késés az nálam kicsit már szokásos. Nem értem hogy, mikor időbe elkezdek készülni, de valahogy, valamivel mégis elpazarlom az időmet.

Éppen rohantam a megbeszélt helyre, ugynais kerestem még egy kis apróságot ami eszembe jutott ezzel újra eltelt az idő és késésbe vagyok. Már szinte futásom közbe, táskámba kezdtem el kutakodni a telefonom után. Amíg nem az utat figyeltem már csak arra eszméltem fel hogy a földön fekszek. Szépen hanyattvágódtam. Egy barna hajú lányt vettem észre magam előtt, amikor felpilantottam.

-Úristen! Ne haragudj. Bocsánat. - nyújtotta felém a kezét a lány. Azt el is fogadtam, majd felálltam és lesepertem magamat.

-Semmi baj. - mosolyogtam rá kedvesen amelyet viszonzott is. Aranyos lánynak tűnt.

-Oh, amúgy Sasha vagyok.

-(név). - válaszoltam, miközben el is feljtettem hogy nekem dolgom lenne.

-Ha gondolod, barátkozhatunk. Hova jársz suliba?

-Az egyetemre járok. - feleltem.

-Wow. Értem. Én gimibe járok. Ez az utolsó évem.

-Na az jó. Amúgy...-jutott hirtelen eszembe hogy sietnem kéne. - Nekem rohannom kell. A barátaimmal megbeszéltem egy találkozót és már 10 perce ott kéne lennem. - hadartam el a mondatot.

-Oh, értem. Jó szórakozást, de egy telószámot tudnál mondani?

-Ja igen. Miért is ne. (telószámod).

-Köszi. Majd hívlak és mentsd le az enyémet is. Na de nem tartalak fel. Jó szórakozást. Szia. - köszönt el, majd mindketten útnal indultunk. Vajon ő rendes lány? Lehetne egy új barátnőm? Mi van ha megint átvernek? Sok kérdés kavarog a fejembe, de most nem is ez a lényeg. Majd megismerem és talán lesz egy új jó barátom.

Negyed óra késéssel meg is érkeztem. Furcsán néztek rám, amit nem értettem majd Mikasa törte meg a csendet mielőtt köszönhettem volna.

-Randid volt? - kérdezte már vigyorogva.

-Mi? Nem. Csak belebotlottam egy lányba és vele váltottam pár szót.

-Oh, új barát? Ennek örülök. - szólalt meg egy kedves mosoly mellett Armin.

-Hát, tényleg nagyon keveset beszéltünk és lényegtelen dolgoról. Megadtam neki a telószámom, majd hív és talán összehaverkodunk.

-Értem.

-Amúgy mit terveztetek mit csináljunk? - kérdeztem kíváncsian miközbe elindultunk az egyik irányba.

-Beszélgessünk. - vágta rá Armin. - Beszéljük meg mi legyen Haruval.

-Jaj. Már megint ez? - kérdezte unottan Mikasa. - Nem szólhatunk bele, már elmondtuk a véleményünk is. Amúgy is látszik rajta hogy valamit tervez. Megint átverne. Meg tipikus kis picsa aki visszakönyörgi a szokásos dumákkal magát. Koptasd le azt kész. - intézte el gyorsan egyetlen barátnőm.

-Hát jó. Meg mondtam hogy (név) miatt se akarnám. - nézett maga elé Armin majd belerugott egy kavicsba ami a mellettünk álló autóra pattant és nem kis kavics volt, plussz a rugás is erős volt így kissé berepedt a szélvédő.

-Jézus. Lehetnél óvatosabb. Szerintem fussunk mielőtt ideér a gazdája. - oktattam ki a szőkét.

-Juj. Nem akartam. De igazad van, siessünk. Menjünk innen.

Ekkor sietősebbre vettük a tempót. Nem tudjuk hogyan fog reagálni rá a sofőrje, de a lényeg nem tudja kik tették. Mgmenekültünk.

-Amugy arra visszatérve amit Mikasa mondott Haruval kaocsolatba. Ugyanezt mondanám én is, de én ne legyek akadály. Ne én akadályozzam meg azt hogy lépj e vagy sem.

-Jó na. Nem olyan könnyű ez. Gondolkodtam és miért ne beszélhetnénk meg együtt és hagynánk a múltat. Még el se vittem a tengerpartra.

-Vidd (név)-et. - szólalt meg Mikasa ártatlan tekintettel. Az igazat megvallva zavart kicsit hogy újra ezzel a lánnyal akar együtt lenni. Talán féltékeny lennék? Nem tudom. Talán.

Úgy döntöttünk, hogy megvárjuk míg besötétedik és kikocsikázunk egy olyan helyre ahol jól láthatjuk a csillagokat. Amíg erre a pillanatra vártunk sokat beszélgettünk. Felmentünk Erenékhez és a fiúk Xbox-on játszottak. Eddig mi Mikasával beszékgettünk róla és Erenről. Már alakulóba van valami köztük aminek tényleg örülök. Milyen jó lenne már ha Eren és Mikasa egy pár lenne míg ugyanez velem, csak Arminnal.
Lassacskán mikor úgy láttuk itt az ideje indulni, Eren kocsijába pattantunk és kerestünk egy megfelelő helyet. Fél óra volt az út amikor megérkeztünk. Egy kisebb pusztának is mondhatjuk ezt a helyet. Vittünk pokrócot, majd leültünk és az eget bámultuk. Nem nagyon szoltunk a másikhoz, csak élveztük egymás társaságát. Közbe gondolodotam kicsit. Azon, hogy milyen lenne Arminnal együtt. Fogunk e még randizni vagy egyáltalán akar e valamit. Lehet visszafogadja az exét. Igen, féltékeny vagyok és kijelnthetem hogy megtetszett nekem egy fiú.

                         ***

És igen. Vége a tábornak szóval mostantól lesznek gyakrabban részek. Mindig nagyon fáradt voltam a nap végére szóval a héten így az írás elmaradt.