Már napok óta rosszul érzed magad. Sokáig csak azt hitted elrontottad a gyomrod valamivel. Azonban végül rábeszélt hogy menj el kivizsgáltatni magad. Mivel neki dolga volt ezért egyedül kellet menned...És milyen hatalmas szerencse volt ez, ugyanis amint megtudtad hogy állapotos vagy elfogott a félelem, hiszen nem tudtad hogy Eren hogy fogja ezt fogadni. Korainak tartottad még a család alapitást. De ettől függetlenül hihetetlenül boldog voltál a hír hallatán. Egy konkrét tervet eszeltél ki estére mire hazaér. Úgy tervezed hogy vacsora közben feltűnés mentesen kitudakolod, hogy mit szólna ahhoz, ha egy boldog családba élnétek gyerekekkel együtt. Szépen meg is terítetted hát az asztalt. Ráadásul a kedvenc ételét főzted neki. Amint elég bátorságod volt ahhoz hogy, előhozakodj ezzel a kérdéssel, fel is tetted neki. Erent először meglepte a kíváncsiságod, de végül egy kedves mosolyra húzva ajkait, azt válaszolta hogy az lenne minden álma, amit valaha kívánhatna magának. Kissé elérzékenyültél válaszától, amit ő természetesen észre is vett rajtad, és aggódó pillantásokat vetve feléd, felált eddigi helyéről, és ment a te oldaladra, leguggolt eléd, miközben végig simított a combodon, így próbálva lenyugtatni téged. Sokáig faggatózott, hogy mégis mi bánthat téged, mire te lágyan megráztad a fejed, majd boldog mosolyra húzva ajkaidat, tenyered a hasadra helyezted, és elmondtad neki. Néhány másodpercig csak döbbenten meredt hol íriszeidbe, hol pedig a hasadra, és valószínűleg fel sem fogta igazán, amit mondtál neki, amint tudatosult benne hogy hamarosan szülők lesztek, smaragd zöld szemei csillogni kezdtek a boldogságtól, és nyakadba borulva kezdte el hullatni örömkönnyeit, te azért még rákérdeztél nem-e haragszik rád, amire ő csak annyit válaszol ,,Sose tudna rád haragudni ezért" sőt ellenkezőleg: ez a hír tette boldogabbá eddigi élete során, amiért mérhetetlen hálát és szeretetet érzet irántad.
