~17:A te harcod véget ért~

153 15 2
                                    

Wakanda hát mit ne mondjak, egy gyönyörű hely. Amíg a Bosszúállók az egyelőre még bezárt gépben csodálták a látványt arra gondoltak, hogy itt semmi baj nem lehet. Őszintén nem is akartak hinni Furynak, hogy ezt a gyönyörű helyet bárki is ostrom alá szeretné fogni. Legalábbis Nia így érzett. A gép ajtaja lassan szinte hang nélkül eresztette le magát a csapat pedig fegyvert magukhoz fogva sétáltak le róla. T'Challa már ott állt a gép lábánál, oldalán Shuri várakozott.
-Üdvözöllek benneteket. Fury gondolom elmesélt mindent. Gyertek. Sok időnk nincs és szeretnék minél többet elmondani.-fordult meg és indult a másik irányba. A többiek meg utána.-Gondolom tudjátok, hogy a pajzs nem bírja sokáig.-intett egy oldalra ahol emberek próbálták áttörni a falat.-Véleményünk szerint körülbelül 2x annyian vannak mint mi. Azért hívattam ide magukat.
-Látom még a bulit nem késtük le. Mondtam testvér, hogy nem késünk.-jelent meg Loki.
-Nem, nem késtétek. Csak az nem épp buli.
-Ki az ellenség?-tette fel a jogos kérdést Natasha.
-Sikerült egy arcot fotozzak. A rendszer nem ismeri fel. Semmi információ nincs róla.Mindha nem létezne. Bizonyára ő lehet a támadás vezetője.-válaszolt rögvest Shuri.
-Láthatnánk?
-Természetesen.-vette elő tabletjét amin pár másodperc keresés után megnyitott egy képet egy férfiról. Apollonia megkapaszkodott a mellette álló Peter karjába és egy pillanatra megszédült.
-Jól vagy?-kérdezte egyből a lány hátát támasztva. Nia csak kitartóan bólogatott T'Challa meg oda ment egy pohár vizet átadva a lánynak aki készségesen megitta.
-Tudom kicsoda.
-Komolyan? Megosztod velünk?
-Ő azt A.L.T.T. igazgatója. Mikor még ott voltam voltak olyan tervek ötletben, hogy támadni fognak egy nagyot. Sose mondták hol. Sőt abszurd is volt, hogy ők akik titokban akarják maguk tartani támadnak. De hát ezek szerint.
-Rendben. Már tudjuk ki az ellenség.
-Igen. És az időnk ennyi volt. Amelia, Wakanda északi részéről most üzent. A harc ott megkezdődött.-mondta Shuri tabletjéből felnézve.
A Bosszúállók egy emberként mentek az északi részre.
-BOSSZÚÁLLÓK. GYÜLEKEZŐ.-kiáltotta el magát Steve mire mind mögé álltak.-Támadás.-és a harc megkezdődött.
**
Egy órája harcolnak. Egy teljes órája. Natasha egy rossz esés miatt eltörte a lábát így ő már Shuri kezelése alatt ült fennt az orvosi szárnyba. Nia épp lent az egyik tanárjával harcolt.
-Bármelyik oldalon is állsz kislány akkor is gyilkos vagy.Egy mocskos gyilkos érzések nélkül. Élet nélkül. Múlt nélkül. Harcolj hát velünk. Jobb lesz neked.-próbálta győzködni a tanár.
-Sajnálom Mr.Watson de ez nem fog menni.-hagyta abba a harcot a lány.
-Gyáva is vagy. Harcolj velem
-Hát oké. Én minden tőlem telhetőt megteszek.-és ezzel Braylon Loki kései közül vágott egyett a férfi hátába.-A te harcod véget ért-mondta a lány majd a kést kihúzta a férfi hátából és visszalebegtette Lokihoz. Eközben Thor egy határozott dobásal dobta el a kalapácsát azt nem bele véve, hogy Nia épp ott állt. A lány karját kitartva elkapta a kalapácsot mire a Bosszúállók egy része-aki látta-döbbent hangot kiadva harcolt tovább. A vörös Thorhoz sétált és a kalapácsot a férfi kezébe nyomta.
-Többet ne dobáld mint egy őrült.
-Hát bátyám úgy látom leköröznek.-szúrta közbe Loki. Nia ezt már nem is hallotta. Visszatért a harcmezőre. Keze remegett már szinte mégis egyik ember halt meg a másik után az által. Viszont egy dolgot nem tartott észbe. Az, hogy másik fél is tud támadni, nem csak ő. A fegyver dörrent és Apollonia hátra esett a földön. Gyomrába éles fájdalom nyíllalt a vér meg egyből elöntötte a lány ruháját.
-A te harcod véget ért. Ha velünk lettél volna annyival jobb lenne most a sorsod. De ez jár a az árulóknak.-mondta a Nia felé emelkedő férfi miközben egy újabbat lőtt Nia hasába az előző seb mellé.-Azt hittem jobbra tanítottalak. Állj fel és harcolj velem!-kiálltotta a férfi a lány szemében viszont azt a fáradtság egyre jobban felemésztette.Megmozdulni se bírt.-Gyáva csit-..-a mondatot befejezni nem volt ideje mivel Peter hátulról leütötte.
-Nia. Basszus basszu basszus.-gugult le a lány mellé. Harctól poros arcán pár seb látszott. Viszont a szemeiből a könnyek folytak.A lányt felkapta de pár A.L.T.T.os katona elkezdte őket lőni, így minél nagyobb biztonságot teremtve egy gépről leesett méretes fémdarab mögé húzódott be. Niat félig ülésbe rendezve a fémnek dűtötte.-Nincs semmi baj oké? Minden rendben lesz.-magyarázta a lánynak sírva.A kezét a füléhez emelte, hogy segítséget kérjen a többi Bosszúállótól, hogy a lányt biztonságban feljuttasák Shurihoz viszont a lány, a kezét gyengén felemelve megfogta a férfi kezét.
-Peter...kérlek...-nyögte ki erőtlenül a szavakat.
-Mond mit kérsz szívem?-simitott végig Nia arcán.
-Én csak...sze-..re-..-a lány hangja megcsuklott és a mondatot befejeztlenül hagyva érte el az örök álom.Szemei már nem csillogva nézték Petert, hanem élettelenül. Érzéstelenül. Üresen. Peter a lány teste fölé hajulva kezdte el a visszatarthatatlan sírást.A lány testét ölelte magához. Így ült a harc végéig. Sírva. Tehetetlenül. Teljesen össze törve.
**
-Peter hallasz mindket? Hol vagy? Nia veled van? - szólalt meg Tony hangja a fülhallgatójába amit Peter egyszerű mozdulattal kivett a füléből és a földre hajlította. A Bosszúállók a későbbiekben megtalálták őket. A teljesen összetört Peter Parkert,és az életét vesztett Jupiter Maximoffot.

-----
Úr isten hát nincs mit mondjak. Remélem tetszett és remélem nem fogtok megölni. Holnap jön az epilogus<3

{Az~Utca} ||Peter Parker fanficton|BEFEJEZETT|Where stories live. Discover now