{Az~Utca} ||Peter Parker fanficton|BEFEJEZETT|

~14:Otthon Édes Otthon~

~Apollónia szemszöge~

-Basszus, basszus, basszus!-ismétélgettem folyamatosan ezt a szót miközben futottam az utcákon. Ki gondolta volna, hogy jó ötlet lesz sportcipőt venni pont ma este? Olyan nosztalgikus. 3 éve pont így futottam az utcákon. Gondolataim erre akaratlanul is a barna szemű fiú felé terelődtek. Pedig ez most nagyon nem tökéletes pillanat rá. Pár lerobbant bárba az emberek még csak most érkeztek nagy hangzavaral de szemüket látva már érzem, hogy az alkohol égette már torkukat a mai este. Kikerülve az egyik csapatot egy körülbelül negyvenes éveiben járó férfi szólít le.
-Maximoff?-kérdi mélyen szemeimbe nézve. Arca látványától is a hideg futkos a hátamon. Barna szemeivel amik most mintha feketén világítanának az éjszakai lámpa fényébe, szinte lelkembe bámul és hangja mély szinte dörmögös és kérdőre vonó.
-Ismerem magát?-kérdem rezzenéstelen arccal. Kezemet magam előtt tartva türelmetlenül tördelem ujjaimat viszont hangom határozottsága szinte áttör a részegek hangos kiabálásán. Az, hogy ismeri a nevem őszintén rémit meg.
-Kétlem Nia.-szólít becenevemen.
-Honnan tudja a nevem?-teszem fel a kérdést ami régóta érlelődik bennem.
-Artemisz sokat mesélt rólad.-de jó már megint nála tartunk.-Bizonyára most is a közelbe van. Mikor jön?
-Nem tudom uram.-válaszolom egyszerűen és indulnák is tovább viszont egy csuklómra fogott kéz megakadályoz. Ujjaival erősen fogja kezemet és biztos nyoma fog maradni már érzem. Bőre kemény sőt érzésre úgy érzem néhány helyen már gyógyuló seb ékeskedik.-Uram engedjen el.-tartom tovább nyugodságom de nem fordulok vissza felé.
-Nem tehetem. Tőle elszöktél gondolom. Az igazgató kiakadna ha megtudná.-igazgató? Miről beszél? Teljesen idióta.
-Milyen igazgató uram?
-Pontosan tudod te azt te csitri.-vágja hozzám a szavakat. És itt leesik. Az A.L.T.T.nál hívott egy ember mindig csitrinek, így ezt össze rakva jövök rá, hogy igenis tudom ki, csak most nem a maszkját viseli, így nem ismertem fel.
-Josh engedjen el!-szorítása egy pillanatra enged mikor meghallja, hogy tudom a nevét, bár egyből vissza is szorítja és behúz egy sikátorba.-JOSH!-ordítok rá amikor a falnak lök és derekamra rakja a kezét. Ellökni nem tudom mivel másik kezével két kezem fogja össze és szorítja,lábával meg térgyeimet tartja, hogy rúgni se tudjak.
-Csinos vagy. Hallgass el. Ha kiabálsz jobban fog fájni.Az igazgató erre majd biztos nem fog megharagudni.-mondja halkan és kezét lejjebb vezeti én meg próbálok szabadulni.
-Szállj le róla Josh!-jön oda egy ember akinek bármikor felismerem a hangját. Ő Edward lesz, a vizsgáztatóm az A.L.T.T.nál. Oda jön, Josht leüti rólam és azzal megfogja felkarom és elhúz onnan.-Vigyázz jobban magadra.Minden rendben?-kérdi viszont én nem is válaszolok inkább csak erősen magamhoz ölelem.Ő egyből vissza ölel és mivel magasabb így az arcát könnyen a hajamba furja.
-Hiányoztál.-mondom miközbe eltolom magamtól,hogy arcára lássak.
-Te is tökmag.Hova sietsz?Hogy szöktél el?Vigyelek el oda?-teszi fel a rengeteg kérdést amit és szinte nem is tudom hogyan kéne ennyi mindenre válaszoljak.
-El tudnál vinni a Bosszúállók toronyhoz?-ignorálom a sok kérdést inkább.Igen.Ez volt az úticélom.
-Persze.Ülj be a kocsiba.-terelget egy autó felé.Egyből beülök az anyósülésre és várom,hogy Edward csatlakozzon.Ő is beül mellém és elinditja a motrot,így útnak is indulunk.-Hogy szöktél el?
-Leütöttem.Vagyis Braylon.-mivel nem kérdett vissza ki az így arra következtetek,hogy már hire mehetett az A.L.T.T.nál. Az út hosszú lesz mivel eléggé messze lakunk a toronytól.Igen ez egyaltalán nem véletlen.Sose akarták,hogy valamilyen úton módon a toronyhoz jussak.Persze tudtam volna menni metróval,de Artemisz mindig ott volt velem így ez szinte lehetetlen volt.Amint haladunk egyre beljebb a város szívébe az emberek is egyre gyarapodnak,a kocsik egyre gyűlnek és a fények is egyre vakitóbbak lettek.Fejemet az ablaknak döntöm és úgy nézem az embereket.És így telik az idő.
**

Már látom a tornyot.Nagyon közel van.Már csak pár méter és otthon leszek.Otthon.....Az otthonom egyaltalán még? Vajon ha vissza megyek akkor vissza fogadnak? Az újabb elmélkedésemből a kocsi egyre lassabb mozgása szakít ki, még végül az teljesen meg is áll.
-Remélem itt végre jó helyen lehetsz. A Bosszúállók biztos majd megvédenek téged. Tartom a szám, az A.L.T.T.nál semmit nem fogok mondani és elintézem,hogy Josh se. Rendben?-kérdi felém fordulva. Olyan szinte mint a testvérem lenne. Magas, izmos alakja még így a nagy pulcsiban is kiemelkedik, festett szőke haja a kék szemeibe lóg. Hangja aggódó ami őszintén megmelengeti a szívem.
-Rendben.-válaszolok határozottan és oda hajulok megölelni. Hajamba egy utolsó puszit nyom és ezzel kiszállok a kocsiból. Amint az ajtót bezárom az el is hajt. Emlékeim szerint a toronyba nem igazán lehet bejutni de azért próba szerencse képpen sétálok az ajtóhoz és nyomom le a kilincset, ami természetesen nem tárta nyitottra az ajtót. Mivel tudom, hogy valaha, valamikor muszáj lesz valaki kijöjjön a toronyból így leülök az ajtó mellé lábaimat felhúzva és magam elé nézve gondolkodom-nagy részben Peteről.
**
Már egy kis idő eltelt, de attól még az emberek sietve sétálnak körülöttem. Pár ember megbámult és lesajnálkozóan néztek rám pedig nem is ismernek. Ne sajnáljon engem senki. Ennél jobban semmi más nem tud kiakasztani.
A bőröm már kezd átfagyni, mert még tavasz révén is kicseszett hideg van éjszaka. Kezem halványan remeg, szám ki van repedve és egyre fáradtabbnak érzem magam. Hirtelen egyre közelebb hatoló lépéshangokat hallok amik határozottan jönnek a torony felé. Felnézve Artemisz egyre közelgő alakját látom, viszont egy másik irányból viszont Peter közelít. Artemisz bizonyára nem veszi észre mivel hirtelen oda jön és felránt a földről és a torony falának nyom. Ekkor Peter megszaporázza lépteit és gyorsan jön oda és veszi le Artemisz kezét a vállamról-mivel annál fogva nyomott a falnak.
-Nia,Artemisz.-közbe barna szemeivel alig észrevétlenül int,hogy álljak mellé mert bemegyünk a toronyba. Így hát egyből mellé is állok.-Nem tudom, segíthetek e esetleg?
-Nem!-vágta rá Artemisz mire halkan felhorkantok.
-Rendben. Nia gyere.-és megfordul és óvatosan elkezd az ajtó felé tolni.
-Bocsánat de Nia velem kéne jöjjön. Nagyon fontos lenne.-szól közbe foghegyről.
-