{Az~Utca} ||Peter Parker fanficton|BEFEJEZETT|

~15:Kis Kiruccanás~

~Pár héttel később, Apollónia szemszöge~

Reggel hangos ütésre kelek ami az ajtóm másik feléről jön. Előző nap viselt kényelmes ruhám a földre van dobva, a többi ruhám-amiket Tony szerzett be nekem-a szekrénybe vannak, aminek az ajtaja nyitva maradt. Sőt jobban megnézve most veszem észre hogy pár ruha kint maradt. Vissza térve az ütésre ami azóta is szól,csak mostmár hanggal társítva. Jobban belegondolva és megfigyelve az ütés igazából csak ártatlan kopogtatás, de bizonyára, hogy fáradt vagyok én éreztem erősebbnek.
-Gyere.-hangom erőtlen és fáradt viszont az ajtó másik oldalán lévő ember egyből meghallotta.
-Szia!-köszön rám Pietro.
-Szia báttyó. Ajánlom, hogy jó indokod legyen, hogy felkeltettél.
-Jó indokom van drága. Reggeli majdnem kész, és még el is kell vigyelek oda. Mellesleg már 10 óra.
-Mi a? Jézus nem tudtam. Várj egy pillanat.-szinte mint egy rakéta pattanok ki az ágyból és kapom fel a kint lévő ruhátk egy részét és a fürdőbe futva-ami a szobámból nyílik-próbálok valami elfogadható öltözéket összehozni. A fürdőből úgy futok ki mindha minimum egy óriáskigyó lenne bent, közbe a hajam fogom fel.
-Nyugi azért ennyire nem kell sietni.-nevet rajtam.
-Nem akartalak titeket megvárakoztatni.-állok tesóm mellé.-Mehetünk.
-Oké.-ezzel megfogja a kezem.-Kapaszkodj.-teszem amit kér és hirtelen megindulunk. Alig 1 percet fut drága bátyám máris oda érünk. New Yorktól messzebb van, valahol egy kisebb erdő melletti rét. Na pont ott vagyunk most. Pietrot elengedem ám ezzel egyből Peter veszi át a helyét. Vállamon keresztül átkarol.
-Üdvözlöm a kis asszony kérem had vezessem körbe.-hízeleg.
-Rendben uram.-nevetek fel Peter meg elkezd körbe vezetni.
-Első utunk a tűzrakáshoz vezet.-visz el egy helyre ahol Tony meg Steve próbál egy normálisnak kinéző tábortüzet gyújtani,ahol gondolom majd valami húst akarnak sütni.-Ők lennének a tűzrakók. Hozzáfűznivaló annyi lenne,hogy nem végeznek jó munkát DE ingyen dolgoznak.
-Haha kölyök nagyon vicces. Gyere segíts.-mondja Stark.
-Sajnálom Tony, jelenleg egy gyönyörű egyént kell körbe vezessek táborunkon.-válaszol majd indul is tovább. Arcom egy halvány vörös árnyalatot vesz fel és reménykedek, higy senki nem látja.
"Ahww valaki szerelmes" mondja Braylon. Csodás. Nem vagyok szerelmes...bár...
-Következő utunk az okosakhoz vezet.-Vízió és Bruce. Gondolhattam volna. Megállunk egy árnyék alatt levő asztal előtt. Vízió int nekünk egy kedves mosolyal,Bruce csak bólintással jelez felénk.
-A következő utunk azokhoz vezet akik rendben tartják az egészet.-Natasha, Pepper, Carol es Wanda már előre integet nekem. Gondolom ők lesznek. Egy asztalnál ülnek előttük a kaja, ami már csak arra vár hogy tűz alá kerüljön.
-Sziasztok.-köszön Carol. Kevésszer találkoztunk, örülök, hogy láthatom.
-Helo.
-A tűz, hogy áll már?-teszi fel a következő kérdést Wanda.
-Sehogy.
-Értem.
-Na mi megyünk tovább. Apollónia még csak most jut oda,hogy végezhesse a neki kijelölt munkát. Na gyere.-húz tovább.-A következő csapatot ahova mi is tartozunk úgy hívnám, hogy a bénák. Mindjárt megérted miért.-vezet mélyebbre az erdőbe ahol Bucky, Loki és Pietro próbál összerakni egy sátrat. Egy nagyon, nagyon nagy sátrat.
-Nia te vagy az egyetlen reményünk.-sétál hozzánk Bucky.-Az én koromba könnyű volt sátrat építeni. Loki Asgardi ők sose építenek ilyet. Pietro a HYDRAnal nem épített ilyesmit, Peter meg városi gyerek azt mondja sose táborozott. Kérlek mond, hogy tudod, hogy kell.
-Persze, hogy tudom. Volt,hogy akciók miatt sátorban vártunk a reggelt. Egyszerű. Gyertek megmutatom.-és ezzel kimászok Peter karja alól és néha Braylon segítségét használva-na meg Loki erejét-felhúzzuk a sátrat.
**
Már bőven esszük a "reggelit" amikor egy fekete furgon áll meg mellettünk. Tony olyan hirtelen pattan fel, hogy csak na, Steve pedig egy szúrós tekintettel figyeli végig ahogy a kocsi megállítja a motrát és kiszáll belőle a gazdája. Fury. Várj Fury? Igen ez ő. Eléggé furi ,hogy itt van.Igen furi mármint értitek Fury.Oké mindegy.Lassan sétál el az asztalhoz ahol közbe mindenki abba hagyta az evést.
-Üdvözlök mindenkit. Igazán nehéz volt ide találni kérem legközelebb közelebbi helyet válasszanak.
-Mit akar Fury?-kérdi tőle Steve kimért mégis ideges hangon.
-Ugyan már Rogers nyugalom van. Blacket elkaptuk. Semmi védekezés nélkül átadta magát nekünk. A házban volt bizonyára fogyasztott kábítószert is. Házát végigkutattuk. Találtunk párat Miss Maximoff ruhái közül, ha gondolja majd miután befejeztem a beszédet elveheti őket. A csomagtartóba vannak.Már ez előtt mindent átvizsgáltunk.-én csak bólintok.-A házban rengeteg törvénytelen dolgot találtunk. Ezek közé tartoznak fegyverkészletek, különböző kínzó eszközök, na meg kábítószer. Black jelenleg őrizetben van a SHIELDnél. Leadta a vallomását. Minden vádat megerősített, sőt még számolt is be egyéb gyilkosságokról is. Az A.L.T.T.rol sajnos kevés információt tudtunk meg viszont tőle. Ennyit szerettem volna.-ezzel felpattanok és a csomagtartóhoz sétálva átveszem a ruháim. Fury ez után még beszél pár szót majd se szó se beszéd elmegy. Kicsit elrontotta a hangulatot megjelenése ám ez után hamar visszaáll a jó kedv, zenével társitva. Igazából néha a mai évek zenéi mennek ám kis idő után én, Loki és Thor-aki szintúgy idő közben toppant be-Asgardi zenéket énekelve dobjuk fel a hangulatot.
**
Már este van, a tűz nagyba ég, mi pedig a tűz köré hordtunk székeket. Egy körben ülünk, mindenki lát mindenkit és kiabálva beszélgetünk. Az idő időközben hűvös lett és mivel én semmiről nem tudtam, hogy ma itt fogunk maradni éjszakára is, így egyszerű rövidujju pólómba remegek kicsit. A ruháimat Pietro haza vitte, el is felejtettem, hogy pulcsit ki kéne belőle venni. Épp Steve mesél valamit a háborúról amihez néha Bucky is hozzá tesz pár dolgot.
-Fázol?-fordul felém Peter aki mellettem foglal helyet. Másik oldalamon pedig Loki.
-Kicsit. Elfelejtettem pulcsit kivenni a táskából.
-Nem baj.-ezzel szinte le is kapja a pulcsiját ami alatt rövidujjut visel.-Tessék vedd fel.
-Peter meg fogsz fázni.
-Nem baj.-nyújtja továbbra is én meg elveszem és magamra húzom.
-Köszi.-ekkor nézek a többiekre ahol közbe mindenki csendbe lett, és mindenki a mi akciónkat figyeli.-Ne nézzetek már.
-De annyira édesek vagytok.-olvadozik Wanda.
-Wanda hagyd őket.-mondja Bucky de mindentudóan mosolyog közbe.
-Csak túl gondoljátok.-forgatom meg a szemem majd egy májvacukrot lopok Loki elől amit botra húzok és mosolyogva a tűz fölé engedem.
-Ha te úgy gondolod.-emeli fel védekezően a kezét nővérem.
"Szerintem is szerelmes vagy Jupi."
-Braylon téged nem kérdezett senki.-mondom ki hangosan.
-Látod még ő is úgy gondolja és ő a fejedben él szóval ő kell tudja.
-Nat ne kezd már te is.Nincsen honnan tudja.
-Oké na. Mi csak próbálkozunk.-szememet újra megforgatom majd inkább úgy döntök a májvacukrommal foglalkozok Steve háborús történetét hallgatva tovább.
**
Éjjel a sátorba mentünk. Mivel ez ilyen fancy sátor így több "szobára" van osztva. Tekintve, hogy mi lányok kevesebben vagyunk így Pepper, Nat, Carol, Wanda és én elfoglaltuk a legnagyobb részt. A fiúk kB 3 részre osztódtak, hogy mindenki elférjen a maradék három szobába.
-Alszotok?-teszi fel a kérdés Peter a mellettünk lévő kis helyről. Senkitől nem kapott választ, oké bár Thor horkolása hangosabb lett, lehet ezzel akarta jelezni, hogy ő igen.
-Én nem.-válaszolok kicsit késve, egyedül.
-Sétálunk egyett?
-Igen.
-5 perc múlva a sátor előtt.
-Oké.
Gyors felülök ügyelve, hogy a két oldalamon fekvő ember ebből semmit ne érezzen majd kimászok a szobából. Az előszoba szerűsében felveszem a cipőm és még gyors a szobába benyúlva elő húzom a Petertől kapott pulcsit amit magamra kapok. A hálózsák meleg volt, így azért vettem le. Kiállok a sátor elé és alig 1 perc múlva Peter is mellém csatlakozik. Kedvesen rám mosolyog amit csak a holdfény miatt látok meg. Szelíd mosollyal viszonyzom majd elkezdek sétálni kifelé az erdőből a rét felé,Peter meg szorosan jön utánam.
-Nia. Tudod a tábortűz készítésekor kellett keressünk fát..-ohh hát tényleg. Steve meg Tony nem gyűjtöttek elegendő fát és hagyták elaludni a tüzet így az estimesélés előtt kellett keressünk faágakat.-..és akkor találtam valami gyönyörű helyet.
-Ohh komolyan? Megmutatod?-állok meg és fordulok felé.
-Igen. Gyere.-ujjainkat össze fűzi és elkezd a másik irányba húzni. Igen egyre beljebb az erdőbe.
-Biztos jó ötlet ez? Nincsenek itt állatok?
-Nyugi nem lesz semmi baj.-húz tovább. Alig 5 perc séta után víz csobogás hallatszik, és ezzel egy időbe meg is látom a vizet. Egy kis patak de tényleg nagyon gyönyörű. A hold szinte tükörjátékot játszik rajta gyönyörű csillogásával.
-Ez tényleg gyönyörű.
-Az.
Leülünk a víz szélére és elkezdünk beszélgetni. Nem tudom mennyi idő telhet el amikor Peter komolyabbra veszi a hangnemét.
-Tudod amikor azt hittem meghaltál, akkor nagyon össze törtem. Minden héte-
-Minden héten kijártál a síromhoz. Tudom. Párszor láttalak.
-Szóval ömm igen. Mindegy. Tudod 3 év nagyon hosszú idő, és bőven elég ahoz, hogy rá tudjak jönni,hogy te nekem nagyon sokat jelentesz.
-Mint egy barát?
-Annál tudod ömm több.
-Legjobb barát?
-Nem.
-Nem értem mire akarsz célozni.-ugyan elméletem volt de nem akarom saját magam átverni esetleg. Úgy látszik nem kell. Peter a tenyerét óvatosan az arcomra helyezi és úgy hajol egyre közelebb hozzám.
-Erre gondolok Nia.-suttogja már szinte ajkaimra és ekkor a két vékony kis párnácska az enyéimre simul. A pillangók a gyomromban életre kelnek, az agyam szinte megáll, a kezem meg reflexszerűen nyúl Peter tarkójára ahol a kezem a hajába turva húzom közelebb. Ajkaink számomra órákon keresztül-pedig bizonyára nem lehetett több pár másodpercnél-ízlelgetik egymást amikor elválnak egymástól.
-Érted már?-hangja lágy, szinte simogató.
-Kapizsgálom.-nyomok puszit ajkaira majd hozzá bújva nézem a vizet. A pillangók azóta is őrülten repkednek bennem és szerintem Peterben is. Bár azt csak ő tudhatja, de remélem benne is az játszódik le mint bennem. Pár óra múlva mikor már a hold egyre kezdte átadni az uralmat a ragyogó napnak Peterel visszamegyünk a sátrakhoz. Búcsúzásunkra egy rövid csókot nyom ajkaimra majd bemegy a szobájába. Én is fordulok az enyém felé amikor a szemem sarkából látom meg Lokit ahogy az előszoba egyik sarkában ülve olvas. Vagyis olvasott. Most jelenleg árgus szemekkel figyel engem pajkos mosollyal az ajkán.
-Ne mondj semmit.-suttogom oda neki, hogy 100%ra senki ne hallja meg.
-Mindent el kell mesélj.-válaszol rá. Imádom azt a Lokit akivel pletykálni lehet. Gyors oda futok megölelem majd a szobámba sétálva a lányok mellé dülve élvezem ki a pár órát ami maradt reggelig.

---------

Remélem tetszett ez a rész is.Vélemény Peterről?

Helyesirási hibákért utólag is bocsánat.