Új kezdet /Befejezett/

💜7.rèsz💜

~Emily Collins~

Minden időmet az munkára összpontosítottam,hogy ne gondolják semmire.....na jó inkább,senkire. Mikor Tayler közölte velem ezt az egészet úgy voltam vele hogy csak egy újabb csalódás volt de.....nem. Folyamatosan azon gondolkodtam hogy mit rontottam el és miben lehetek hibás,de azóta sem jöttem rá úgyhogy inkább a munkába temetkeztem és kb.egy perc szabadidőm sincs. Viszont a munkatársam,Dave azt mondta hogy nem fordulhatok be ennyire és ne csak a munkára koncentráljak így mindenkèppen el akart vinni a helyi nyárzáró buliba,amire jó hosszas gondolkodás után igent mondtam.
Így éppen a kocsijában ülök ès tartunk a part felé mert ott lesz a buli.

-Ki volt az a srác?-zökkentett ki a gondolataimból Dave. Nem volt féltékeny inkább kíváncsi és incselkedő. Köztünk soha nem lesz semmi és ezt ő is ès èn is tudjuk. Igazából nincs szikra sem vonzódás,neki nem olyan fajta lányok jönnek be mint én,nekem pedig nem ezek a fajta fiú jönnek be mint ő. Csak barátok vagyunk.

-A mostohabátyám-válaszoltam nagyot nyelve

-Tuti nem csak az akar lenni-nevetett fel mire még jobban össze szorult a torkom

-khm....ezt meg honnan veszed?-kèrdeztem türelmetlenül

-Kicsim,én is pasiból vagyok. Láttam hogy nézett rád mikor ki lèptèl az ajtón,nem vagyok vak mint te.-ciccegett

-Nem,nèz rám sehogy-sütöttem le a szemem.

-Rendben,majd el mondod ha akarod-vont vállát majd tovább vezetett.

Mikor meg érkeztünk Dave lepacsizott ez csomó emberrel és bemutatott engem mint barátja és munkatársa.

-Mit kérsz inni?-kèrdezte mikor a pulthoz értünk

-Egy boros kólát-mosolyogtam majd a "táncparkettet" kezdtem kèmlelni.....igazából egy embert kerestem igazán mert biztos voltam benne hogy itt lesz.

~~~

Kb èjfèl van ami azt jelenti hogy nem sokára megyek. Nagyon jól érzem magam,táncoltam,nevettem és tényleg jól szórakoztan de holnap dolgoznom kell úgyhogy ideje mennem.

-Dave,lassan megyünk?-hajoltam hozzá közel hogy hallja a nagy hangzavarba.

-Menni szeretnél?-kèrdezte a szemembe nézve

-Igen,fáradt vagyok és holnap dolgozom szóval ha nem gond....-magyaráztam

-Dehogy baj,gyere akkor menjünk-állt fel majd kihúzta a kulcsát a hátsózsebèből és varakozóan nézet rám. Felpattantam majd elköszöntünk mindenkitől és haza indultunk. Mielőtt kilèptünk a kapun vetettem mèg egy pillantást a bulira majd végleg elhagytuk a helyszínt.

Nem sokkal később haza értünk de a házelőtt a kocsiba mèg beszèlgettünk.

-Ő is ott volt-szólalt meg a semmiből. Majdnem rávagtam hogy láttam de azzal csak azt bizonyítanám hogy állandóan rágondolok

-Ki?-kèrdeztem vissza mint aki semmiről sem tud.

-Jaj,ne néz már hülyènek lèccives-csattant fel egy picit-egèsz este téged nézet te pedig próbáltál nem rá nézni-nèzet rám felvont szemöldökkel mire elpirultam. Győztem mosolyra húzta ajkait majd megpakolta a combom-Jó éjszakát-nevetett majd beindította a kocsit

-Jó éjt-full vörösen szálltam ki a kocsiból majd vissza se nézve siettem az ajtóhoz. Felszaladtam a lépcsőn majd épp mentem volna be mikor 3 dudalas közbe elhajtott. Ez hülye. Komolyan azt akarja hogy mindenki felkeljen? Olyan bolond. Kuncogva lèptem be a házba ahol egy álmos Hannahval találtam szembe magam.

-Hát te miért vagy fent?-guggoltam le elè

-Csak lejöttem inni-ásitott majd apró kezeit nyakam köré fonta és úgy húzott magához. Derekát átölelve emeltem fel majd elindultam vele a szobába. Fejét vállamba fúrta és esküdni mertem volna hogy elaludt.

-Tayler hol van?-motyogta. A neve hallatán össze ugrott a gyomrom de higgadtan válaszoltam

-Nem sokára itthon van-suttogtam majd óvatosan az ágyra raktam ès be takargattam.

-Jó éjt-motyogta és már aludt is.

-Jó éjt-suttogtam majd puszit nyomtam a fejre és végleg elhagytam a szobát.

~~~

Már 2 óra lehet de én még mindig nem tudok aludni. Csak forgolodom és gondolkodok. Zavar hogy még nincs itthon Tayler. Viszont kitujda mikor jön haza,nekem pedig aludnom kéne mert holnap dolgozom. Na jó ebből elég,nem várhatom ébren hogy haza jöjjön,amúgy sem az én dolgom nem vagyok a barátnője és nem is akarja hogy az legyek,ezt elég èrthetően a tudtomra adtam. Gondolataimból az ajtó csapodása szakított ki. Léptek zaja majd az én ajtó nyílására lettem figyelmes. Azonnal felültem és felkapcsoltam az éjjeli lámpát.

-Tayler,te mi a fenét csinálsz?-kèrdeztem mikor becsukta maga után az ajtót

-Emily,beszélnem kell veled-beszèlt lassan mint aki figyel a szavakra és próbál értelmesen beszélni

-Rèszeg vagy-ezt inkább mondtam mint sem kérdeztem

-Nem-vágta rá túl gyorsan. Nem válaszoltam csak kimásztam az ágyból ès az ajtó felè indultam-most hova mèsz?-kèrdezte a karomat megfogva

-Hozok neked vizet-válaszoltam nyugottan

-Nem,beszélnem kell veled-mondta megint. Kíváncsivá tett úgyhogy elengedtem a kilincset és karba tett kézzel néztem rá-szóval...-sóhajtott-...nem akartam ennyire fasz lenni veled,de köztünk nem lehet semmi. Èn nem sokára elköltözöm és nem akarom hogy bármi is ide kössön.

-Már legutóbb is a tudtomra adtad hogy nem akarsz tőlem semmit,szoval nem egészen értem miért vagy itt-nèztem rá felvont szemöldökkel

-Ahh,ha tudnád mennyire hiányzol-sóhajtotta majd mélyen a szemembe nézett

-Mi?-annyira meglepet az amit mondott hogy más nem is jött ki a számon.

-Igen-bólintott hogy jól hallotam. Elèm lèpett és átkarolta a derekam-hiányzol-suttogta majd kaptam egy apro puszit a számra,és már csak ennyitől is elöntött a forróság.

-Te is,de legutóbb mèg azt mondtad hogy n....-nem tudtam befejezni mert ajkaimra tapadt. Ajkai érintése hirtelen èrt de amint tudatosul benne hogy mi törtènik automatikusan nagyobbra nyitottam a számat ès kèssègesen fogadtam. Ahh,mintha újra kapnék levegőt. Hihetetlenül jól csókol,ez most sokkal szenvedélyesebb mint az az elöttiek és sokkal jobban is élvezem. Bele akart turni a hajamba de a copfom miatt nem nagyon sikerült ezért elhúzódott.

-Mièrt van össze fogva a hajad?-fürkèszte az arcom

-Mert már lefekvèshez kèszülödtem-válszoltam furán

-Enged ki-nyúlt a hajamhoz mire kicsi elhúztam a fejem

-Mi van? Miért?-kèrdeztem furán. Miért olyan nagy cucc ha nincs kiengedve a hajam?

-Mert bele akarok túrni-suttogta,ez pedig olyan hatással volt rám hogy azonnal a hajamhoz nyúltam és kiengedtem.-Sokkal jobb-turt a hajamba majd magához húzott egy jó hosszú és mèly csókra-Itt aludhatok?-nèzet rám kisfiús mosolyal mikor elváltunk

-Ès ha reggel bejonnek apáèk?-kèrdeztem fèlve és egy hajtincset a fülem mögètürtem.

-Nem fognak-nèzet mélyen a szemembe majd ajkaimta tapadt. Este végül itt aludt és jó sokáig csókoloztunk aztán valamikor jó kèsőn bealudtunk. Voltak benne kételyek főleg a holnap reggelel kapcsolatba de csak remèlni tudtam hogy reggel még melletem lesz......

Sziasztok!
Elég sokára hoztam ezt a részt ezért elnèzèseteket kèrem de sok volt a dolgom mostanában. Köszönöm szépen a sok biztatást igyekszem hamar hozni a kövi részt.
Instagram: just_aisla
Aisla❤️

2021.augusztus 24