Új kezdet /Befejezett/

💜11.rész💜

~Emily Collins~

Reggel egy meleg kar ölelésében keltem és mikor megfordultam egy csodás szempárral találtam magam szemben.

-Jó reggelt-suttogta. Nem válaszoltam csak zavartan felültem majd körbe néztem. Melletünk Chloe és Austin össze gabalyodva aludtak. Istenem de cukik.

-Mennyi az idő?-kérdeztem rekedtesen

-Fél kilenc- válasszolta mire rákaptam a fejem.

-Mi?-kérdeztem vissza de ő továbra is csak nyugottan feküdt. Kiakartam pattani az ágyból de ő finoman a könyökömnél fogva vissza húzott.-Elkéstünk-jelentettem ki egy kicsit túl hangosan mert a melletünk lévö páros elkezdet mocorogni majd kinyitották a szemüket. Zavartan néztek egymásra majd az összefonodott karjaikra. Majdnem elnevettem magam a fejüket látva. Chloe már elhúzodott volna mikor Austin megfogta az arcát és megcsókolta. Eltátott szájjal fordultam Tayler felé aki elöször felhúzott szemöldökkel nézett rájuk majd elvigyirogott.

-Na végre-kiáltott fel olyan hangosan hogy a gerle pár azonnal szét rebbent.

-Khm....jó reggelt-szólalt meg elöször Austin. Barátnömre néztem aki nem nézett egyikünk szemében se mert még mindig nagyon piros volt szegény.

-Jó reggelt-köszöntem vissza-amugy már rég elkéstünk-folytattam

-Majd Austin anyukája ad nekünk igazolást-mikor látta milyen összezavarodott fejem van tovább magyarázott- Az anyukája orvos-válaszolt.

-Jaa,értem-válaszoltam majd nyugott szivvel vissza döltem a kanapére. Tayer bekapcsolta a tv-t majd bekapcsolt valami sorozatot amit természetesen rajtam kivül mindenki ismert. Amint vissza döltem Tayler röktön utánam nyúlt és magához húzott,nem löktem el mert nagyon jól esett a karjaiba lenni, olyan mintha még minidig együtt lennénk.

-De nem vagytok-válaszolta egy hang a fejembe.

Nem akartam vele foglalkozni viszont igaza volt. Nem voltunk együtt és nem tehetem úgy mintha minden rendben lenne. Egy picit elhúzodtam ami nyilván feltünt neki mert rámkapta a fejét.

-Pisilnem kell-motyogtam majd felálltam és a fürdöbe indult. Miután bezárta magam mögött az ajtót rögtön a mosdó kagylóhoz léptem és szembe nèztem a tükörkèpemmel. A szemeim meg teltek könnyek de ekkor kinyílt az ajtó.

-Minden rendben?-kèrdezte Chloe

-Nem-válaszoltam öszinten és leültem a kád szélére,mire habozás nélkül oda telepedett mellém.

-Mi a baj?-kèrdezte.

-Tayler-válszoltam csendesen- annyira össze zavar és annyira elegem van. Nem vagyunk együtt mèg is folyton a közelemben van. Ès megfulladok nem tudom mit csináljak vagy mi lenne a helyes.-fakadtam ki

-Emily...szerintem túl sokat gondolkozol. Nem kell minden a logikát keresni csak sodródj. Ha Tayler karjaiban jól érzed magam akkor maradj ott. Ha úgy érzed túl sok akkor kicsit távolodj el. És amit most elmondtál nekem, vele is közölheted ám. Hidd el meg fogja èrteni-nyugtatott.

-Igazad van. Csak sokszor olyan nehéz azt tenni amit szeretnék.-válszoltam. Teljesen tisztába voltam vele hogy igaza van és hogy ezt kell tennem mèg is olyan nehéz volt rá vennem magam

-Helyes,és ne gondolkodj annyit. Gyere, menjünk csináljunk kaját-mosolygot majd hirtelen engem is fel húzott aminek az lett az eredmènye hogy mind a ketten el estünk és hatalmasat csattantunk. Először csak meglepetten összenèztünk majd egyszerre robbant ki belőlünk a nevetés. Az ajtó hirtelen ki nyílt de ott volt a lábunk ezért vissza is csapódott és a hangok alapján valamelyik fiút fejbe vágta. Erre csak megnagyobbat nevettünk. Most már óvatosabban nyílt ki az ajtó és Austin dugta be a fejét.

-Minden oké?-kèrdezte aggódva

-pe..pe..persze-fulladoztunk a nevetèstől.

-Taylert fejbe kapta az ajtó?-kèrdezte Chloe. Austin csak bólintott. Látszólag neki is nagy erőfeszítéseket kellet tennie hogy ne nevesse el magát. Mi nem voltunk ennyire tapintatosak,rögtön elröhögtünk magunkat.

-Fáj a hasam,a nevetéstől- röhögtem

-Nekem is- nevetett Chloe. Hirtelen egy nagy csattanast hallottunk a konyhából. Mindenki abba hagyta a nevetést,mi Chloeval felpattanva a földről gyorsan meg indultunk a konyha felé bár ami bent fogadott az kész katasztrófa volt.

Tayler ott állt az egyik szekrény előtt a fején egy egész zacskó liszttel a földön pedig egy serpenyővel. Csendben néztünk rá de utána nem bírtuk tovább és Chloeval prüszkölve nevettünk fel. Nagyon rég óta nem nevettem ennyit mint ma ès még csak délelőtt van.

~~~

Tegnap ritka jó napom volt egèsznap a srácokkal hülyèskedtem és este felé még a munkát is jobban élveztem mint általában. Sajnos ma már muszály suliba mennem így nyügösen kászálodtam ki reggel az ágyból. Nulladik órám van ma így nagyon halkan hagytam el reggel a házat. Mikor be értem a suliba egyből kiszúrtam Cholet aki a kávé automata előtt állt. Oda mentem hozzá azzal a szándékkal hogy megkérem nekem is vegyen egyett.

-Jó reggelt-köszönt majd oda nyujtott nekem egy poharat- kis tej,2 cukor- mondtam mire hálásan néztem rá

-Áhh, köszönöm. Èletmentő vagy-mondtam majd elindultunk a termünkbe. Mikor beèrtünk kèt fiút talátunk a terembe akik az asztalon aludtak. Akaratlanul is felnevettem.

-Csendesebben-motyogta durcásan Tayler

-Jó bocs-nevettem fel majd leültem a helyemre. A szèkemen oldalra fordulva kezdetem simogatni a haját amit úgytünt nagyon èlvezz. Kezèt kinyújtotta ès pont úgy rakta hogy az oldalamat tudja közben simogatni. Rettentő nagy hatással volt rám már a legapróbb érintése is így most is megborzongtam. Hirtelen fel emelete a fejét és félállt. Zavartan néztem rá de ekkor megfogta a kezem és felrantott a helyemröl. Nem tudom mi történik de szerencsére Cholèèknak ebből a jelenetből semmi nem tűnt fel mert mind a ketten a padra hajtva fejüket aludtak. Tayler egészen a folyosó végéig vitt ahol neki tolt a falnak és mélyen a szemembe nézett.

-Mièrt csinalod ezt velem kicsim?-kèrdezte gyengéden az oldalamat simogatva

-Mit?-suttogtam. Igazából nem tudom miért suttogtam de nem akartam megszakítani ezt a pillanatot a hangos beszèdemmel.

-Minden egyes èrintèsemre össze rezzensz és olyan mintha többet követelnèl. Nagyon meg nehezited a helyzetem Bèbi.-mondta

-Nem ez volt a célom-motyogtam. Bár ez nem teljesen volt igaz mert nagyon élveztem hogy ilyen hatással vagyok rá.

-Ohh,dehogy nem.-vigyorgott rám- èpp ezèrt szeretlek- mondtam majd még erősebben tolt a falhoz és ajkaimra tapadt......

Sziasztoook!
Rengeteg ihletem van úgyhogy ha minden igaz akkor most már sűrűbben fognak jönni a részek.
Instagram: just_aisla
Aisla❤️

2021.október.10.