Új kezdet /Befejezett/

💜3.rèsz💜

~Emily Collins~

Most komolyan meg akar csókolni? Csak azt láttam hogy közeledik de mèg az utolsó pillanatban felpattantam. Furán néztem rá de nem szólaltam meg csak elindultam felfelé a szobámba. Miután bezártam magam mögött az ajtót kienegetem a bent tartott levegőt. Mèg soha nem csókoloztam,és nem egy olyan emberrel szeretnék először aki minden nap másik lánnyal van,mert szinte biztos hogy ő is ilyen.

~~~

Este 8 körül úgy éreztem hogy most már tudnék enni így aztán abba hagytam a munka keresest és elindultam lefelé. A nappaliból elég fura hangokat hallottam így arra indultam. Mikor beléptem nem hittem a szememnek. Tayler éppen levette egy gyönyörű szőke hajú lánynak a polóját-ha azt lehet annak nevezni mert éppe hogy csak takarta a mellét-majd folytatta a smárolást. Úgy gondoltam nekem nincs már itt keresni valóm így elkezdtem hátrálni de a padló megreccsent a lábam alatt amire röktön ide kapták a fejüket.

-Öhm,bocsi-szólalatam meg elöször majd indulni készültem

-Nem,maradj csak úgy is beakarlak mutatni neki-szólalt meg Tayler miközebn felálltak a kanapéról és hozzám sétáltak,a lányon még mindig nem volt de úgy látszik nem zavarta.

-Tessék?-kérezdtem vissza zavartan. Tayler a zavart tekintettem láttán elvigyorodott. Mi van? Ez most valami bosszú amiért nem csókolóztam vele vagy mi?

-Emily,bemutatom a barátnőmet Nataliet-vigyorgott Tayler

-Öhm,aha. Szia-nyujtottam a kezem,próbáltam normális lenni már csak azért is hogy vissza vágjak Taylernek azzal hogy nem zavar.

-Ez meg ki?-szólalt meg a csaj  fülsüketitöen iritáló hangon.

-Ő Emily a mostohhugicám-nézet rám gúnyosan

-Aha,folytatjuk amit abba hagytunk-fordult vissza a csaj Taylerhez aki még egy gonosz vigyort villantot rám. Hátat forditottam és a konyhába hogy egyek valamit. De közben csak azon pörgött az agyam hogy Taylernek mi volt ezzel a célja? Moat komolyan azt hiszi hogy féltékeny leszek? Nevetséges. A gondolatra megforgattam a szemem majd elpakoltam magam után és az emletre indultm. Direkt nem néztem a nappaliba de tudtam hogy Tayler megint észrevett de már csak makacsságból sem néztem oda.

~~~

Már vagy 1 órája itt vagyok de még mindig nem találtam semmilyen munkát,és kezd egyre jobban idegsiteni ez az egész. Amint betöltöm a 18-at elhuzók innen de ha nem találok munkát akkor nem fogok tudni elmenni. Pincérkedni lenne a legjobb mert ott boravalót is kapnék és azért az is számit.Nem sokkal később ajtó csapodást hallotam aztán beszélgetést.

-Emily-kiabált apa-itthon vagy?-hallotam meg a következő kiáltást. Felpattantam az ágyról majd lesiettem a lépcsőn.

-Igen,itthon vagyok.-léptem le az utoló lépcső fokról is majd követtem őket a konyhába.

-Mit kérsz enni?-fordult felém Clara mosolyogva.

-Nem rég ettem de köszönöm-válaszoltam egy apró mosoly kisértében.

-Oh,rendben. Tayler itthon van?-kérdezte Clara

-Igen,fent vannak a baratnőjével az emelten-Clara döbbenten fordut felém,apa pedig lefagy egy pillanatra aztán úgyan úgy nézet rám mint Clara.

-Hogy kivel?-szólal meg elöször Apa

-Van  barátnöje?-vágja rá röktön a következö kérdest Clara