💜13.rész💜

1.3K 43 4
                                    

~Emily Collins~

Bassza meg!

-Öhm,apa ez.....-kezdtem bele de fogalmam sincs mit kellene mondanom.

-Ne,Emily ne mondj semmit-mondta apa csalódottan majd elindult az emeletre.

-Anya...-szólalt meg Tayler

-Csak gyertek a nappaliba-mondta majd elindult mi pedig szó nélkül követtük.Leült a fotelba mi pedig a vele szembe levő kanapéra. Tayler a kezem után nyúlt és összekulcsolta a sajátjával. Clara tekintette a kezünkre téved és végig követte a mozdulatainkat.

-Mióta tart ez?-beszélt higgadt hangon

-Miután ide közöltek utána jöttünk össze kb másfél héttel-mondta tayler

-De mégis hogyan? És ez nekünk miért nem tűnt fel?-kérdezte Clara, felpattant a fotelból és fel alá járkált.

-Általában nem nagyon vagytok itthon-válaszoltam halkan

-Jó,ez igaz-sóhajtott majd vissza ült a kanapéra-Ahj,mi legyen most?-dörzsölte meg az arcát

-Hát nyilván együtt maradunk, John meg majd megbékél a helyzettel-beszélt nyugodtan Tayler de én legbelül tudtam hogy nagyon ideges. Clara sóhajtott majd felállt

-Most menjetek fel a szobátokba-mondta mi pedig csendben felálltunk és elindultunk az emeletre- Mindenki a saját szobájába-szólt utánunk. Taylerrel összenéztünk de nem mondtunk semmit. Mikor a szobámhoz értünk egy jó hosszú ölelés után elengedtem őt és szomorúan mentem be a szobámba.Mikor beértem a szobába becsuktam az ajtót és annak mentén a földre csúsztam. Sóhajtottam egy nagyot és megpróbáltam visszatartani a sírásom.

~~~

Reggel arra keltem hogy apa berontott a szobámba. Gyorsan és dühösen kezdet valamit magyarázni.

-Apa...higgadj le mert így nem értem mit mondasz-mondtam és közbe ülö helyzetbe tornáztam magam az ágyon.

-Pakold össze a cuccod aztán indulás-hadarta apa és már menni készült

-Mi? Apa várj,miért kell összepakolnom hova megyünk?-kérdeztem gyorsan és kipattantam az ágyból. Tayler pólójába aludtam és mikor apa is észrevette ezt végigmért majd csalódottan megrázta a fejét.

-Vissza megyünk a régi házba. Clara és én szakítottunk.-mondta hidegen majd kiment. Az agyam nem tudta feldolgozni ez az információt ezért rögtön Tayler kezdtem keresni de sehol nem találtam. Vissza mentem a szobámba és a telefonomat kezdtem keresni hogy feltudja hívni,az ágyam mellet leesve találtam meg de este elfelejtettem felrakni töltőre ezért teljesen lemerült. Gyorsan felraktam töltőre és felöltöztem. Mikor egy kis élet került a telefonomba megpróbáltam felhívni Tayler de nem vette fel. 6-szor is hívtam de semmi. Csalódottan törődtem bele a helyzetbe és elkezdtem összepakolni.

~~~

Durván 1 óra alatt sikerült összepakolnom, majd elindultam a földszintre a cuccommal együtt. Clarat és Apát a nappaliba találtam meg nem éppen higgadtan beszélgettek de mikor beléptem rögtön elhallgattak

-Kész vagy? Mehetünk?-kérdezte Apa  erőteljesen

-Kész vagyok,de nem tudnánk ezt inkább megbesz...-nem tudtam befejezni mert apa a szavamba vágott

-Nem,és most indulás-mondta Apa és a cuccomat megfogva indult meg az ajtó felé.

-Én úgy sajnálom Clara-mondta majd oda léptem hozzá jó szorosan megöleltem.

Új kezdet /Befejezett/Where stories live. Discover now