~Emily Collins~
Bassza meg!
-Öhm,apa ez.....-kezdtem bele de fogalmam sincs mit kellene mondanom.
-Ne,Emily ne mondj semmit-mondta apa csalódottan majd elindult az emeletre.
-Anya...-szólalt meg Tayler
-Csak gyertek a nappaliba-mondta majd elindult mi pedig szó nélkül követtük.Leült a fotelba mi pedig a vele szembe levő kanapéra. Tayler a kezem után nyúlt és összekulcsolta a sajátjával. Clara tekintette a kezünkre téved és végig követte a mozdulatainkat.
-Mióta tart ez?-beszélt higgadt hangon
-Miután ide közöltek utána jöttünk össze kb másfél héttel-mondta tayler
-De mégis hogyan? És ez nekünk miért nem tűnt fel?-kérdezte Clara, felpattant a fotelból és fel alá járkált.
-Általában nem nagyon vagytok itthon-válaszoltam halkan
-Jó,ez igaz-sóhajtott majd vissza ült a kanapéra-Ahj,mi legyen most?-dörzsölte meg az arcát
-Hát nyilván együtt maradunk, John meg majd megbékél a helyzettel-beszélt nyugodtan Tayler de én legbelül tudtam hogy nagyon ideges. Clara sóhajtott majd felállt
-Most menjetek fel a szobátokba-mondta mi pedig csendben felálltunk és elindultunk az emeletre- Mindenki a saját szobájába-szólt utánunk. Taylerrel összenéztünk de nem mondtunk semmit. Mikor a szobámhoz értünk egy jó hosszú ölelés után elengedtem őt és szomorúan mentem be a szobámba.Mikor beértem a szobába becsuktam az ajtót és annak mentén a földre csúsztam. Sóhajtottam egy nagyot és megpróbáltam visszatartani a sírásom.
~~~
Reggel arra keltem hogy apa berontott a szobámba. Gyorsan és dühösen kezdet valamit magyarázni.
-Apa...higgadj le mert így nem értem mit mondasz-mondtam és közbe ülö helyzetbe tornáztam magam az ágyon.
-Pakold össze a cuccod aztán indulás-hadarta apa és már menni készült
-Mi? Apa várj,miért kell összepakolnom hova megyünk?-kérdeztem gyorsan és kipattantam az ágyból. Tayler pólójába aludtam és mikor apa is észrevette ezt végigmért majd csalódottan megrázta a fejét.
-Vissza megyünk a régi házba. Clara és én szakítottunk.-mondta hidegen majd kiment. Az agyam nem tudta feldolgozni ez az információt ezért rögtön Tayler kezdtem keresni de sehol nem találtam. Vissza mentem a szobámba és a telefonomat kezdtem keresni hogy feltudja hívni,az ágyam mellet leesve találtam meg de este elfelejtettem felrakni töltőre ezért teljesen lemerült. Gyorsan felraktam töltőre és felöltöztem. Mikor egy kis élet került a telefonomba megpróbáltam felhívni Tayler de nem vette fel. 6-szor is hívtam de semmi. Csalódottan törődtem bele a helyzetbe és elkezdtem összepakolni.
~~~
Durván 1 óra alatt sikerült összepakolnom, majd elindultam a földszintre a cuccommal együtt. Clarat és Apát a nappaliba találtam meg nem éppen higgadtan beszélgettek de mikor beléptem rögtön elhallgattak
-Kész vagy? Mehetünk?-kérdezte Apa erőteljesen
-Kész vagyok,de nem tudnánk ezt inkább megbesz...-nem tudtam befejezni mert apa a szavamba vágott
-Nem,és most indulás-mondta Apa és a cuccomat megfogva indult meg az ajtó felé.
-Én úgy sajnálom Clara-mondta majd oda léptem hozzá jó szorosan megöleltem.

STAI LEGGENDO
Új kezdet /Befejezett/
Storie d'amoreEmily elveszíti az édesanyát így több éve nem látott apja új családjához kerül ahol sok sok meglepetés várja,többek között egy szexi mostohabáty is..... Emily igazán csendes de ha kell kinyitja a száját. Anya halála óta nagyon kevés emberrel beszèl...