~Emily Collins~
Bassza meg!
-Öhm,apa ez.....-kezdtem bele de fogalmam sincs mit kellene mondanom.
-Ne,Emily ne mondj semmit-mondta apa csalódottan majd elindult az emeletre.
-Anya...-szólalt meg Tayler
-Csak gyertek a nappaliba-mondta majd elindult mi pedig szó nélkül követtük.Leült a fotelba mi pedig a vele szembe levő kanapéra. Tayler a kezem után nyúlt és összekulcsolta a sajátjával. Clara tekintette a kezünkre téved és végig követte a mozdulatainkat.
-Mióta tart ez?-beszélt higgadt hangon
-Miután ide közöltek utána jöttünk össze kb másfél héttel-mondta tayler
-De mégis hogyan? És ez nekünk miért nem tűnt fel?-kérdezte Clara, felpattant a fotelból és fel alá járkált.
-Általában nem nagyon vagytok itthon-válaszoltam halkan
-Jó,ez igaz-sóhajtott majd vissza ült a kanapéra-Ahj,mi legyen most?-dörzsölte meg az arcát
-Hát nyilván együtt maradunk, John meg majd megbékél a helyzettel-beszélt nyugodtan Tayler de én legbelül tudtam hogy nagyon ideges. Clara sóhajtott majd felállt
-Most menjetek fel a szobátokba-mondta mi pedig csendben felálltunk és elindultunk az emeletre- Mindenki a saját szobájába-szólt utánunk. Taylerrel összenéztünk de nem mondtunk semmit. Mikor a szobámhoz értünk egy jó hosszú ölelés után elengedtem őt és szomorúan mentem be a szobámba.Mikor beértem a szobába becsuktam az ajtót és annak mentén a földre csúsztam. Sóhajtottam egy nagyot és megpróbáltam visszatartani a sírásom.
~~~
Reggel arra keltem hogy apa berontott a szobámba. Gyorsan és dühösen kezdet valamit magyarázni.
-Apa...higgadj le mert így nem értem mit mondasz-mondtam és közbe ülö helyzetbe tornáztam magam az ágyon.
-Pakold össze a cuccod aztán indulás-hadarta apa és már menni készült
-Mi? Apa várj,miért kell összepakolnom hova megyünk?-kérdeztem gyorsan és kipattantam az ágyból. Tayler pólójába aludtam és mikor apa is észrevette ezt végigmért majd csalódottan megrázta a fejét.
-Vissza megyünk a régi házba. Clara és én szakítottunk.-mondta hidegen majd kiment. Az agyam nem tudta feldolgozni ez az információt ezért rögtön Tayler kezdtem keresni de sehol nem találtam. Vissza mentem a szobámba és a telefonomat kezdtem keresni hogy feltudja hívni,az ágyam mellet leesve találtam meg de este elfelejtettem felrakni töltőre ezért teljesen lemerült. Gyorsan felraktam töltőre és felöltöztem. Mikor egy kis élet került a telefonomba megpróbáltam felhívni Tayler de nem vette fel. 6-szor is hívtam de semmi. Csalódottan törődtem bele a helyzetbe és elkezdtem összepakolni.
~~~
Durván 1 óra alatt sikerült összepakolnom, majd elindultam a földszintre a cuccommal együtt. Clarat és Apát a nappaliba találtam meg nem éppen higgadtan beszélgettek de mikor beléptem rögtön elhallgattak
-Kész vagy? Mehetünk?-kérdezte Apa erőteljesen
-Kész vagyok,de nem tudnánk ezt inkább megbesz...-nem tudtam befejezni mert apa a szavamba vágott
-Nem,és most indulás-mondta Apa és a cuccomat megfogva indult meg az ajtó felé.
-Én úgy sajnálom Clara-mondta majd oda léptem hozzá jó szorosan megöleltem.
YOU ARE READING
Új kezdet /Befejezett/
RomanceEmily elveszíti az édesanyát így több éve nem látott apja új családjához kerül ahol sok sok meglepetés várja,többek között egy szexi mostohabáty is..... Emily igazán csendes de ha kell kinyitja a száját. Anya halála óta nagyon kevés emberrel beszèl...