Az utolsó Halálfaló

12. Fejezet

Na itt is volnék az új fejezettel. Remélem tetszeni fog. :D

Feszülten figyeltem a velem szemben álló férfit. Piton egy ideig csak csendben figyelt engem, majd neki fogott a magyarázatnak.

- Mint, ahogy már említettem az oclumencia a mágia egy azon ága, amely segít, hogy elménket megvédjük a külső befolyásoktól és, hogy megakadályozzuk, hogy olvassanak bennük. De van ennek az ellentéte, amely az elmét veszi birtokba a legilimencia. Ennek a segítségével bele láthatunk mások tudatába és emlékeiben is. Viszont megjegyezném, hogy ez nem olyan egyszerű, mint ahogyan hangzik. Épp oly bonyolult és összetett, mint maga az elme. Mivel két egyforma ember, úgy két egyforma tudat sem létezik, ezért nehéz csak úgy mások elméjét kifürkészni. De a legilimenciaban jártas legilimentorok, képesek bármely elmén át látni, ezek kevesek közé tartozik a Nagyúr is. Ezért szükséges megtanulnod az oclumenciat, mivel ez az egyetlen lehetséges ellen állás a legilimenciaval szemben.

Csendben hallgattam, és kezdtem meg érteni, hogy miért is őt kérte meg Dumbledore, hogy tanítson. Csak azzal, hogy beszélt róla, érződött menyire is jártas ezekben a professzor.

- A Nagyúr mesterien ért ahhoz, hogy mások elméjét kutasa, és ez által kiszúrja azt, ha hazudnak neki. Csak egy kiváló oclumentor képes arra, hogy elrejtse azt, ha valótlant állít neki. - mondta, és elég magabiztosan hangzott.

Én emlékeztem még a Nagyúr azon szavaira, mikor elmondta, hogy tud Piton árulásáról. És ebből csak arra tudtam következtetni, hogy esélyem sem lenne elrejteni bármit is a Nagyúr elől. De másokkal szemben nagy előnyt tudok belőle csinálni.

- Tehát mit kell tennem? - kérdeztem meg.

- Én meg próbálok belépni az elmédbe, neked pedig kikel onnan löknöd.

- És azt, hogyan csináljam?

- Próbáld ellazítani az elméd és nem gondolni semmire sem. És az érzelmeidet is kordában kel tartanod, nyugodtnak és kiegyensúlyozottnak kell lened. Meg kel tanulnod akkor is nyugodnak lenni, mikor olyat látsz vagy hallasz, ami fel zaklat. És arra koncentrálni, hogy másokat távol tarts tőlük.

Könnyűnek hangzott, de előre tudtam, hogy igen csak nehéz lesz nyugodtnak lenni, mikor ilyen nagy rajtam a nyomás.

- És maga mindent látni fog, amikor bele néz a fejembe, igaz? - kérdeztem, bár sejtetem a választ.

- Igen, és nem csak látni és halni fogom az emlékeidet de a gondolataid is ugyan úgy nyitottak lesznek felém. - mondta egyszerűen, mintha csak azt közölte volna, hogy kinyit egy palack töklevet.

Elsápadtam és nagyot nyeltem. Sejtettem, hogy ebből csak rosszul jöhetek ki.

- És lehetséges, hogy.... Nem is tudom, ha nem sikerül kilöknöm, de nem akarom, hogy láson valamit, akkor mit tudnék tenni? - kérdeztem, és reméltem, hogy akad valami lehetséges kiút.

- Lehetséges, ha nagyon erős akarattal rendelkezel. - válaszolta egy kis idő után. - Ha egy olyan emlékkel kerülsz szembe, amit nem akarsz meg osztani másokkal, de nem tudod időben kilökni onnan az illetőt, akkor csak annyit kel tenned, hogy egy másik emlékre koncentrálsz. Viszont, ha nem tudsz ki lökni a tudatodból értelmetlen a küzdelmed. Mivel nem tudod meg védeni az elméd, könnyedén az uralma alá hajthatja a behatoló fél. És úgy ingázhat az emlékeid között, mintha az övé volna. Persze kitartással időt nyerhetsz azzal, ha eltereled a figyelmet egy másik emlékkel, de hosszú távon kimerítő, ami ahhoz vezet, hogy semmi erőd nem marad arra, hogy meg véd magad.