R.E.M

TIZEDIK

Asher Hudson

Mikor Hazel eltűnt csak akkor tudatosult bennem mit tettem. Nem tudtam, hogyan kezeljem a helyzetet, de borzasztóan idegesített annak a tudata, hogy valaki elárulta neki a titkomat vajon ki volt az? A gondolataim egy idő után egy személyre terelődtek. Aki nem más volt, mint Chase. Ő tudta mindezt és Hazel a barátaim közül hozzá állt a legközelebb.

A szobám kész káosz volt. Törött képek hevertek a földön, aminek köszönhetően az üvegszilánkok szanaszét hevertek a padlón. A szekrényem fiókjai ketté törtek a falat, pedig újabb horpadások díszítették. Hirtelen az ajtó nyitódására lettem figyelmes, majd tekintettem Ritára szegeztem.

- Ash jól vagy? – kérdezte nyugodtan.

- Igen.

Lassan hozzám lépet, majd átölelt, arcát pedig a mellkasomba fúrta. Karjaimat dereka köré fontam és magamhoz szorítottam. Se veled se nélküled kapcsolatban álltunk egymással. Gyakran vitatkoztunk, de ha szükségünk volt a másikra számíthatunk egymásra.

***

Az iskolába érve leparkoltam, majd kiszállva Hazel autóját kerestem viszont nem állt a szokásos helyén. A bejáratnál Melissa és Chase állt egymás mellett kézen fogva, táskámat megigazítva hozzájuk siettem.

- Hazel merre van? – kérdeztem, mire mindketten furcsán néztek rám.

- Beteget jelentet a hétre – lehetséges, hogy tudja? Tettem fel a kérdést magamba.

- Chase később tudnánk beszélni?

- Most is beszélhetünk, van időm.

- Említettél valamit Hazelnek a balesetről? – kérdésem miatt mindketten meglepődtek. Chase csak megvakarta a tarkóját, majd így szólt.

- Tegnap mielőtt megjelentetek volna, szóba került – felelt őszintén.

- Miért kellet elmondanod? Nem tudnál magaddal törődni most az egyszer!

- Nem az én hibám, hogy elcseszett vagy.

Ennyi kellet és újból kitört a káosz. Egymásnak estünk, majd verekedni kezdtünk. Az emberek körrénk gyűltek, összesúgtak és találgattak, hogy mi történt. Csak Melissa hangját lehetett hallani a tömegben, aki Chaset kérlelte álljon le. Végül, amikor megjelentek a tanárok ketté váltunk. Barátomnak az orrából folyt a vér, nekem pedig felrepedt a szám sarka és még egy monoklit is kaptam a szemem felé. Az igazgató egy hetes elzárást adott, majd haza küldött minket.

***

- Asher ilyen korán véget ért az iskola? – kérdezte Nora a házvezetőnőnk. Mikor az anyukám elhunyt nem tudtunk megbirkózni a női feladatokkal és akkor apám alkalmazta Norát, aki egy nagyon szívélyes idősödő asszony volt.

- Bajba keveredtem, ezért egy hetes elzárást kaptam, tehát kénytelen leszel elviselni.

- Azt hittem már ezt megbeszéltük. Te is tudod, hogy apád egy nagyon nehéz időn megy keresztül, ahogyan te is, ne nehezítsd meg neki ezt még jobban – oktatott ki.

- Én próbálok túl lépni rajta, de úgy nem fog sikerülni, ha nap mint nap emlékeztett rá valaki.

- Rendszeresen jársz a terápiádra? – mivel egyedül nehezen dolgoztam fel a történteket, ezért apám úgy gondolta, ha hétvégénké ellátogatok egy terapeutához az mindet megold.

- Igen, ezen a hétvégén is voltam, viszont nincs értelme.

- Szerintem igen is van, mivel ez az első felfüggesztésed szeptembertől.

- Ha te mondod – mondtam, majd elvettem egy pulton lévő almát – Mi lesz ma a kaja? – érdeklődtem.

- A te étkezési rended nemrég érkezett meg, tehát még nem tudom. Ha azt ennéd, amit apád is nem lenne modell karriered – nevetett fel jókedvűen.

- Ebben az egy dologban mind ketten egyet értünk.

- Remélem nem gond, ha rá kérdezek, de reggel egy lány surrant ki az ajtón. Aggódnom kéne?

- Biztos Ritát láttad és nem, nem kell aggódnod miatta.

- Igazán bemutathatnád nekem is – anyáskodott felettem, viszont Rita nem az a lány volt, akit szívesen bemutattam volna Norának.

- Ami kapcsolatunk nem komoly.

- Hát így neveltelek volna fiam a két év alatt? Meg kéne tanulnod báni a nőkkel.

- Ha már itt tartunk. Megismertem valakit nemrég és egy ideje nem tudom kiverni a fejemből és még álmaimban is engem zaklat – érdeklődve hallgatta, amit Hazelről meséltem – De megbántottam és olyanokat vágtam a fejéhez, amiket nem kellet volna. Szerinted megbocsátana nekem?

- Rosszabb vagy mint a férjem volt, de szerintem, ha még most utána mész és személyesen elnézést kérsz, talán még van esélyed.

- Köszönöm- mondtam, majd átöleltem - Akkor, ha most megbocsátasz, lenne egy kis elintézni valóm.

***

Melissának hála oda értem Hazel házához, viszont mikor becsengettem senki nem nyitott ajtót. Már indulni készültem volna, de a távolban megpillantottam őt egy fiú társaságában. Már túl késő lett volna beszállni az autómba és elmenni, mivel Hazel észrevett és elbúcsúzva a fiútól hozzám sietett.

- Asher mi járatban vagy? – ahányszor rá nézzek erre a lányra elvesztem az eszem, mintha nem lenne tudatába annak mennyire vonzó. Barna haja vállára omlott, és ajkait piros rúzs díszítette. Egy csinos térdfelé erő virágos ruhát viselt, ami felé egy farmer kabátot vett fel. Káprázatos látványt nyújtott.

- Csak szeretem volna meggyőződni, hogy jól-e vagy, de úgy látom megvagy, tehát inkább megyek is.

- Arra vagy kíváncsi emlékszem-e? Mert ha igen, akkor tudd, hogy emlékszem.

- Bocsánatot szeretem volna kérni, de mindegy is.

- Szerintem mindketten tudjuk, hogy azzal már elkéstél – vágta hozzám dühösen a szavakat.

- Nem én viselkedem úgy, mint egy ribanc- hirtelen egy erős ütést éreztem az arcomon. Pofon vágott, nem semmi.

- Csak azért lennék egy szajha számodra, mert nem feküdtem le veled az első pillanatban?

Nem tudtam miért tettem, de megragadtam és szenvedélyesen megcsókoltam. Ajkaink táncot jártak, miközben a nyelveink egy csatát dúltak. Megemeltem, majd lábait körrém fonta, miközben kezeit a hajamba vezette. Ráültettem az autó motorház tetejére és rávetetem magam. Mikor a csókcsatánk véget ért, eltolt magától, később így szólt.

- Én ezt nem csinálom tovább, nekem ez nem megy. Nem értem a folyamatos hangulat ingadozásaidat. Azt mondtad az egész egy hazugság volt, most pedig ide tolod a képed, hogy bocsánatot kérj, majd megcsókolsz. Mond miért játszadozol az érzéseimmel?

- Szerinted én tudom rá a választ?

- Menj el és ne keress fel többször.

***

Így történt, hogy az este a dühtől és a haragtól megvakulva túllépve a sebesség határt szeltem át a várost. Miközben azon agyaltam mit is jelent nekem ő, hogy nem vagyok képes elengedni.

ALYSSIAROSSE