Félre ismertelek (JJK) Befejezett

4. Fejezet

Elkísértem Lia-t a lány mosdóba, hogy eg ykicsit rendbe tudja szedni magát.

- Sajnálom, hogy nem érte oda előbb. bűnbánóan lehajtom a fejem, hisz megígértem neki, hogy megvédem őt, de látszik már az első adandó alkalommal elszúrom.

- Ne, hogy sajnáld te legalább segítettél nem úgy, mint mások.

- De akkor is.

- Nem lehetsz mindig mellettem, hogy megvédj. Nekem is meg kéne tudnom védeni magam, de erre sem vagyok jó, mint ahogy semmi másra.

- Nem mond ilyeneket. Nem a te hibád, hogy annak a ribancnak nem elég a sok fasz, még másokat is zaklatnia kell. halkan felkuncog. - Na én ezt a Lia-t szeretem. Máskor ha nem vagyok ott és megint bántani akarnának akkor próbálj meg határozott maradni, ne lássák, hogy megtörsz, mert akkor látják rajtad, hogy gyenge vagy. Mindig a határozott Lia-t mutasd, had higgyék csak azt, hogy nem félsz tőlük. Jó? simogatom meg a felkarját.

- Rendben. Köszönöm. mondja meghatóan. Ezt a meghitt pillanatot egy kopogás zavarja meg.

- Látod még ezt a meghitt pillanatot is eltudj a valaki rontani. Forgatok szemet. Lia halkan felkuncog. Ki nyitom a nyílás zárót és legnagyobb meglepetésemre Taehyung-gal találom szembe magam.

- Mit szeretnél? dőlök az ajtó félfának, hogy ne lásson be.

- Csak azt szerettem volna megkérdezni, hogy jó vagytok-e? kérdezi aggodalmasan?.

- Most nem kellene megkérdezned ha leállítottad volna azt a kurvát. szúrom le. - De igen jól vagyunk. akarom becsukni az ajtót, de megállít, kérdőn nézek rá.

- Kell vagy hozzak valamit? kérdezi aranyosan.

- Nem kell, de legközelebb állisd majd le a ribancodat köszi. Becsukom az ajtót. Lia kérdőn néz rám.

- Taehyung volt és érdeklődött a, hogy létünk felül. rántok vállat. Lia elpirul a név hallatán. Na ne. Ez most komoly? Tetszik neki?

- Tetszik neked? kérdezem mosolyogva.

- Nem.

- Ezt most nem értem, ha nem tetszik akkor miért pirultál el? nézek rá furán.

- Nem tetszik, hanem szerelmes vagyok belé. mondja lesütött szemekkel és egyre jobban pirosuló pofival.

- Azt a kurva. esik le az állam. - Mióta?

- Év eleje óta. A nyáron találkoztunk és meghívott egy fagyira, de azóta nem beszéltünk.

- Na akkor majd ezen én segítek. csapom össze a tenyereimet. - Na, de gyerünk órára még a végén elkésünk. Ha utánunk jött önszántából és mivel nekem nem lett semmi bajom akkor aggódott Lia-ért ami azt jelenti, hogy neki sem közömbös. Na akkor majd én teszek róla, hogy összejöjjenek.

Miután beértem a terembe mindentudóan mosolyogtam Tae-re, de az a mosoly gyorsan lehervadt az arcomról amikor észre vettem Seon égető tekintetét. Iskola után a suli előtt várom, hogy ide érjenek Jennie-ék. Mielőtt még ide értek volna láttam, hogy Lia után mennek Seon-ék. Na ezt nem hagyhatom. Nem érdekel, ha megváratom a srácokat. Most nem fogok késni.
Mikor oda értem Seon-nék már sarok a szorították Lia-t.
-Most nincs ki még védjen. Mondta Seon. Megkocogtattan a vállát, hogy forduljon meg.
- Még mindig így gondolod? Emelem fel az egyik szemöldököm. Seon arcán félelem ült ki és amilyen gyorsan csak tudtak elmenekültek onnan. Ennyire félelmetes lennék? De amikor meg láttam, hogy Lia arcán is félelem volt lassan megfordultam, de nekem nem félelem ült ki az arcomra hanem egy hatalmas mosoly. Mikor megláttam Markot és Jacksont mögöttem.
Azzonal a két srác nyakába ugrottam.
- Mingyutékat hol hagytátok? Szemet forgattak.
- Neked is szia. Mondja Márk.
- Válaszolván a kérdésedre a kocsiban falják egymást Jennievel.
- Mik nem történtek míg nem vagyon ott.
- Ne hidd magad olyan fontosnak. Offolt ki Jacksont. Karba ütöttem.
- És ki ez a szép lány akit miatt majdnem verekedtél? Néz a hátam mögé Mark
- Először is vedd le róla a szemed már foglalt csak még nem tud róla.
- Alig egy hete jöttek ide és már is keritősdit játszol. Sóhajt fel lenondóan Mark.
- Kikérem magamnak. Néztem rá csúnyán. - Mind a kettőnek bejön a másik csak nem mernek lépni. Az egyik túl felénk a másik meg nagy nőcsábász. Hátra néztem Lia-ra aki mérgesen nézett rám.
- Szóval ott tartottam, hogy ő itt Lia az egyetlen barátnőm ebben a betontömben. Az iskola kurvája zaklatta máig már volt egy kis össze zördűlésem velük ma az ebédlőben. Szóval valamelyik nap találtam rá a mosdóban sírva mert előtte bántották én meg eleve nem szívlelem a csajt aki bántotta így eldöntöttem, hogy megvédem. Aztán kiderült, hogy tök jó köztünk a harmónia így barátok lettünk. Zárom le a rövid, de tartalmas bemutatást.
- Te sosem változól. Csóválja meg a fejét Mark
- Miért is? Teszem csípőre a kezem.
- Már az első heteden bajba kerülsz. Nem úgy volt, hogy meghúzod magad?
- Nem is kerültem bajba. Szögezem le.
- Amúgy meg nem ezért jöttetek.
- Igaz is. Csetint Jacks.
Mikor oda értünk a kocsihoz akkor szállt ki a gerle pár is. Jennie rohanva jött felém és a nyakamba ugrott aminek az lett a következménye hogy életünk, de persze öt kicsit sem zavarta, mert puhára esett ellentétben velem. Én a betonra érkezem.
- Máris lecseréltél? Utal Lia-ra.
- Muszály voltam. Rántok vállat még mindig a földön kiterülve.
Fel áll majd oda sétál Lia-hoz
- Szia Kim Jennie ennek a nyomorék a a legjobb barátnője. Nyújtja felé a kezét.
- Szia Lee Lia.
- Örülök hogy meg ismerhetlek.
- Mina Fordulnam felém mind a négyen egyszerre.
- Ez ijesztő volt. Mondom leporolva a ruhámat.
- Beszédünk van ám veled. Néznek rám fenyegetően.
- Ajaj. Mi rosszat csináltam. Nem én nyúltam le Mark fekete pulcsiját. Teszem fel védekezően a kezem.
- Te lenyúltad a pulcsim?
- Nem ezért jöttünk. Azt hallottam hogy nem fogsz többet bulizni.
- Ha zavarok el is mehetek. Ajánlja fel Lia.
- Nem kell maradj csak. Legalább segítesz ezzel a lükével mer értetni, hogy ne adja fel a régi önmagát csak mert az apja át akarja adni neki a céget. Gyorsan a szájára tapasztottam a kezem, hogy senki ne hallja meg, hogy céget öröklök, mert egy perc alatt össze rakják a képet és mindenki az én barátom akár majd lenni.
- Ezt ne itt beszéljük meg. Mondom én biccentek a kocsi felé.
Mivel hatan vagyunk és csak öt személyes a kocsi így Mark ölében kellett hogy üljek. Nem tudom mikor aludhattan el csak arra keltem fel, hogy valaki simogatja a karomat.
- Na végre, hogy felébredt a csipke Rózsika. Heccel Jennie. Körül nézve jöttem rá csak hogy Mingyuéknál vagyunk és én a kanapén aludtam eddig.
- Ne ízélj mostanában minden napossá váltak a rémálmok. Van úgy hogy hajnali kettőkor kellek fel és tudod jól hogy utána nem tudok vissza aludni. Sóhajtottam fáradtan majd felületen török ülésbe. Aggódva néznek rám kivéve Lia ő nem tud semmiről de van egy olyan érzésem hogy nem sokára megtudja.
- Sajnálom hajtja le a fejét Jennie.
- Nem kell nem tehetsz róla. Legyintek. Lia még mindig furcsán néz ránk mintha ufók lennénk.
- Mindjárt megtudod.
Nagy vonalakban elmeséltem Lia-nak a múltamat. Mire a végére értem már könnyesek voltak a szemei. Viszont egy titkomat csak Mark tudja, de ő is csak véletlen tudta meg. A Jungkookos házasságot dolgot nem mondtam el senkinek.
- De ha jól értelmezem már pedig jól akkor amikor sokat buliztál nem voltak olyan gyakoriak, mint most. Bolintok.
- Egyszerű a megoldás. Vidul fel Jennie. - Eljösz velünk ma bulizni.
- Oké elmegyek, de nem fogunk olyan gyakran menni, mint régen tanulnom is kell majd valamikor. Néztem mélyen a szemünkbe és még a mutató ujjamat is meglengedtem előttük hogy hitelesítsem a mondandomat.
- Rendben egyeztek bele mindannyian.
- Fél órával az indulás előtt keltsetek fel. Mondom majd vissza is dőlök.
- Elég lesz neki annyi idő elkészülni? Kérdezi Lia.
- Csajszi nem ismered meg eléggé. Tíz perc alatt buli lányt csinál magából.

Megint hallom a fék nyikorgását és anya éles síkitását és a bátyám aggódó pillantását majd teljes sötétség.

Enyhén reszketve ülök fel a kanapén és megint csúron víz lett a ruhám.
Mark oda siett hozzám és magához ölel. Még most is cseng a fülem anyám síkitásától így szorosan bele bújok a fiú mellkasába.
- Nincs semmi baj. Simogatja nyugtatólag a hátamat.
- A többiek hol vannak? Bújok ki a relytek helyemről.
- Ismered őket. Forgat szemét.
- Készülődnek.
- Miert hány óra? Mikor indulunk?
- Tíz óra egy óra múlva akartunk indulni.

Még egy kicsit ültem magamba magam elé bámulva a nappaliban. Majd rá ettem magam hogy elkészüljek. Így is előbb lettem kész mint a többiek. Nem tudom mit csinálnak eddig 🙄.
Lia a szórakozó hely előtt kicsit megijedt, nem azért mert még nem lett volna bulizni csak kicsit szokatlan neki a helyzet. Meg ígértem neki, hogy majd vigyázok rá. Nem lesz semmi baj.

Aha gondoltam én. Megint nem tartottam be az ígéretemet, de lehet hogy most ez nem is sült el olyan rosszul. De attól még nagy a bűntudatom. Csak ígéretek, de sose tudom betartani őket.

------------------
Köszi, hogy el olvastad remélem eddig tetszik. Próbálom majd gyorsan hozni a következő részt is.
Puszi nektek.