Egy hétköznapi lány aki nem is annyira hétköznapi? Az iskola rossz fiúja Jeon Junkook akinek az apja egy híres cég vezetője összetűzésbe kerül egy maffia szervezettel a tudatán kivűl. Az osztály kiránduláson egy kisebb probléma adódik vajon sike...
Már csak pár óra és elérjük a repülő teret. Próbáltunk Minaval beszélni, de süket füllekre találtak a szavaink. Egy idő után hagytuk is, de azt mindannyian észre vettük, hogy kicsit nehézkesen lép a jobb lábára. Persze, hogy nem mehet minden úgy hogy nekünk jó legyen. Nem messziről ág recsegést hallottunk. Gyorsan elbújtunk egy fa mögé. Egy csomó fegyveres ember sétált ki a fák mögül. Mina halkan oda sétált az egyikhez és rakón vágta egy vastag bottal. Mindenki egyszerre fordult meg a zajra amit az össze eső férfi okozott.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Egyszerre kezdtek el lőni a fegyvertelen lányhoz aki úgy kerülte ki a golyókat minta csak labdák lennének. Nem bírtam tovább nézni. Oda osontam az egyik férfi mögé és én is tarkón vágtam. Most használatba vehetem a taekwondo tudásomat. Mina rám mosolygott, de az a mosoly nem sokáig tartott, mert egy golyó surolta a felkarját. Úgy nézett rá arra a férfire aki meglödte, hogy akár a nézésével is megölhette volna Úgy hullottak földre az emberek, mint csak bowling teremben a bábuk. Egymás után.
Látszott Minan hogy már nagyon fáradt. Egyszerre néztünk össze a fiúkkal és bólintottunk. A lányok körbe állták egymást. Mi próbáltunk valamennyire segíteni Minanak. Nem az volt a baj, hogy nem tudtunk volna verekedni. Az volt a baj, hogy egy férfihez ketten kelletünk. Suga Jiminnel én meg Taevel voltam. Már mi is kezdtünk fáradni.
- Bassza meg ezek annyian vannak, mint az oroszok. káromkodott Suga. Egyre jobban fáradtunk ők meg egyre többen lettek. Egy fájdalmas síkitást hallottunk a lányok felől. Az egyik férfi épp Choit fogta meg a hajánál fogva. Seon jó barátnő híven fogott egy nagyobb faágat ás tarkón vágta a faszit aki erőtlenül esett össze. Rá ült a derekára és az arcát kezdte el ütni. Mina és a fiúk elismerően bólintottak. Már tiszta vér volt mindenki ruhája. Szerencsére egyikünk sem sérült meg komolyabban csak egy kis karcolás. Már egy ideje verekedhettünk amikor egy lövés félbe szakította a "csatát" Mindenki egyszerre nézett a hang irányába. Jihyun állt ott fegyverrel a kezében.
- Nem csalódtam benned. Anyukád most büszke lenne rád. húzta ördögi mosolyra a mocskos száját Jihyun. Mina egész teste megfeszült és a kezében tartott férfi nyakát egy pillantás alatt törte ki. Így az életlenül esett össze a földön. Jihyun szemei kikerekedtek. Nem kis erő kell ahhoz, hogy valakinek kitörjük a nyakát.
- Ne vedd arra a mocskos szádra az anyámat!
- Miért mi lesz akkor? dühítette tovább a lányt aki már eleve nem volt nyugodt állapotban.
Mina nem mondott semmit csak lassan elkezdett sétálni felénk. Motor zúgása törte meg a feszült csendet. A bokrok mögül egy telepjáró jött ki fényszóróval. Minek használ fényszórót ha nappal van. Egyenesen Mina felé tartott aki meg sem mozdult. Csak nézte a felé közeledő autót. Hátulról lefogtak minket. Az autó egyre jobban közeledett Minahoz aki nem mozdult. Olyan, mintha sokkot kapott volna. Már alig volt öt méter közöttük. Próbáltam kiszabadulni, hogy ellökjem, de erősen fogtak. Tétlen voltam. Egy hangos síkitás és Minat el üti az autó. Megfagyva nézzük a mozdulatlan lány testét. A könnyeim eleredtek. A lányok már a földön zokogtak. Mindenki sírt. Jihyun oda sétált Minahoz, majd a lábával a hátára fordította a lányt.
- Milyen volt újra átélni? Meghűlve nézem őket. Újra?! Lia még keservesebben kezd el zokogni. Miről tud amiről mi nem?
- Most pedig végig nézheted ahogy meghalnak. Fordult felénk. Ekkor szirénák hangja ütőték meg a fülem. Egy csomó rendőr autó jelent meg egy pillanat alatt. Fegyveres katonák vettek körül minket egy nagy körben.
- Kezeket fel! Pár ember tette azt amit mondtak. Őket gyorsan megbilincselték és elvitték. Jihyun Minara fogta a fegyvert.
- Mit műveltél te ribanc?! kérdezte idegesen. Mina nagy nehezen felállt és ördögien elmosolyodott.
- Minek látszik mit csináltam? tárta szét a kezeit. Kibisztosította a fegyvert. Két katona Jihyunhoz lépett és rá fogták a fegyverüket.
- Tegye le a fegyvert és lépjen el tőle. Kis hezítálás után tette csak amire kérték. Lefogták és hátra feszítették a kezét.
Beültettek minket egy kocsiba és elvittek minket egy katonai bázisra ami nem is volt olyan messze. Mikor leszálltunk az autóról egy csomó ember vett minket körbe. A távolban észre vettem apám magán gépét. Minat elvitték egy orvosi kocsihoz és elkezdték ellátni a sebeit. Oda akartam menni, de mosolyogva megrázta a fejét. Hogy tud még ezek után is mosolyogni? Megráztam és apám felé vettem az irányt.
Akkor szállt ki Jinhyun a kocsiból, de kicsit sem volt nyugodt állapotban. És amikor meglátott vagyis inkább apámat, mintha elpattant volna egy ér a fejében. Sikerült kiszabadulni a fogva tartói kezei között és fegyvert fogott rám. Hallottam, hogy el sül. Behunytam a szeme és vártam a fájdalmas érzést, de nem jött. Lassan kinyitottam a szemem, de amint láttam, hogy ki áll előttem. Kikerekedett a szemem. Még egy lövés és Jihyun holtan esett össze.
- Vége van. mondta közénk Mina és egy meleg folyadékot éreztem meg a mellkasomon. Lenéztem közénk és akkor láttam, hogy ez Minaból jön. Egy pillanat alatt esett össze. Leültem a földre és az ölembe vontam a lányt és a sebére tettem a kezem.
- Hallod ne merj aludj el! mondtam neki és megeredtek a könnyeim.
- Ne sírj. törölte le a könnyeimet. A szemei le-le csukódtak.
- Hallod nyisd ki a szemed. Nem hagyhatsz itt.
- Szeretlek. suttogta ez volt az utolsó amit mondott majd lecsukta a szemeit. A keze maga mellé esett.
-Nem hagyhatsz itt. Két katona oda jött és óvatosan felrakták Mina testét egy hordágyra. Percekig csak úgy öltem ott a földön és a véres kezemet néztem. Valaki megérintette a vállam. A könnyeimtől nem tudtam kivenni, hogy ki az, de a hangjáról felismertem.
- Gyere fiam. állított fel. Láttam Mina apját futni a lányához, de nem engedték közelebb. Nem akartam látni így inkább apám felé fordultam. Válaszokat várva.
Kiderült, hogy apám egyik régi üzlet társa volt Jihyun, de kizárta, mert síkasztott és meglopta az apámat. Az is kiderült, hogy anyám szeretője volt, de elhagyta és hozzá ment apához. Valószínűleg ezért akart megölni, hogy bosszút álljon az apámon.
Mr. Kim elmesélte Mina múltját amin nem kicsit sokkolotunk le. Azért szakította meg Taevel a kapcsolatát, mert depresszióba esett amiért elvesztette a fél családját egy autó balesetben. A szerencsén múlott, hogy ő nem halt bele. Egy ideig depressziós volt, de aztán a bulikba menekült, hogy elterelje a gondolatait a gyászról. Taenek bűntudta lett amiatt, hogy Minat hibáztatta amiatt nem beszélt vele többet. Akkor tanulta meg az önvédelmet is stressz levezetőként, de amint láttuk tovább fejlesztette magát. Először azért volt olyan rideg és elutasító, mert nem akart senkit közel engedni magához. A régi iskolájából kirúgták, mint kiderült. Vissza beszélt a tanároknak és a többi diákba is belekötött. Volt pár barátja, de őket mostanában nem láttam. Akkor ezért vannak neki rémálmai.
