Maffia érzései

11.rész

-Azt mondják Ryan a neve-mondja a lány vigyorogva mire én úgy nézek rá"miről is van szó?"-A fiú...akiről reggel beszéltem-sohajt.

-Jaaa...igen...és?

-És? Jön egy fiú! Aki állítólag nagyon jól néz li?! -akad ki teljesen Alexis.

- Állítólag, de az csak egy dolog. Engem teljesen hidegen hagy-megrántom a vállam és bemegyek az osztályba.

-Amanda Greeg-mondja a nevem az ofőnk.

-jelen! - igen...Greeg lettem... A Ross maffiát itt is ismerik...

-Bocsánat a kisésért!-nyíllik ki az ajtó és egy fiú lép be rajta, a tanárnő elmosolyodik.

-Gyerekek, egy új tanulóval bővül az osztályunk, Ryan, bemutatkoznál?-kérdi meg mindig mosolyogva a nő.

-Amm....igen...Ryan Black vagyok.... Olaszország-ból vagyok cserediák. -a szemeim tányér nagyságúak lettek. Mennyi az esélye arra hogy jön olasz országból egy fiú, ahonnan én is jöttem és ott van a maffiahálója apámnak, és az a fiú neve hogy Ryan Black mint a gyerekkori szerelmemnek és ő egy másik fiú?Hát szerintem se sok..

-Remek! Foglalj helyet Amanda mellet.-ram mutat a nő. Remek.

-Szia-leül mellém és rám mosolyog én pedig csak bámulok előre. Ez nem igaz! Ő az! Most hogy kezdem elfelejteni a múltamat, Ryannak bekell lépnie.-Jól vagy?

-Ahha

-Ryan Black vagyok -nyujtja kezét amin oda van várva egy kígyó tetkó. A 17.-ik születésnapjákor csilatatta , vagyis amikor aludt a fiúkkal és Lissaval átmentünk és a kezére vartuk. Az emlék miatt elmosolyodtam.

-Amanda-fogok vele kezet.

-Ismeros vagy nekem...Nem találkoztunk mi már valahol?

-Nem hiszem...de bocsi én most az órára szentelném inkább a figyelmemet.

-Jesszus nagyon cukiiii! -Sikit Alex. Amióta meglátta ezzel idegesít.

-Szerintem kicsit se az -rántottam vállat.A telefonom kezd el csorogni. Lisa az felveszem.- Halikaa-kihamgositom és lefekszek az ágyra.

-Am, valaki beszélni szeretne veled...-Bekapcsolja a kamerát és meglátom Alessandrot.

-Szia hugi -mosolyog.

-Szia Alessandro. Mit keresel te Lisánál?

-Ez épp az mintha tőled megkerdezik, te mit keresel a pasidnál-huzza fel a szemöldökét én pedig felsikitok.

-Mindig is tudtam hogy össze fogtok jönni!

-És hogy vagy hugi? Megnőtt a hajad -mosolyodik el szomorúan.

-Ahogy egy félig árva lány lehet-nebetek fel keserűen. Közben Alexis elment a barátjával.

-Hiányzól már nekünk...Szünetben nem jösz haza?

-Nem szeretnék....-Kifolyik a szemből egy könnycsepp.

-Ryan is eltűnt...Az Öcséd pedig apa lesz....

-Mivan? -kiálltok fel.-Adam?! Biztos hogy nem! Jesszus! Ahhjj....Ja amúgy Ryan meg kurvara nem tűnt el....csere diák

-Mivan?-Most akad ki a bátyám.

-jaja...ide jár suliba...nem ismert fel, de jobb is így... Nem akarom a múltamat...De Adam jól van?

-Napok óta vagyis amióta megtudta a szobájába van bezarkozva....És mint tudjuk hogy téged szeret a legjobban...velünk nem is beszél...Talán veled igen....

-Ahjjj.....hétvégén hazamegyek....de csak Adam miatt! Es utánna felejtsetek el úgy, mint Amanda Ross-t. -ezzel kinyomom őket.

••••••••••••

Hamar hétvége lett, talán túl hamar is...Épp a reptéren vagyok amikor nekem jött valaki és rám borult a kávém.

-Nézz a szemeid elé basszus!

-Jolvan na, te is figyelhettél volna!

-Barom!-ha hiszitek ha nem, Ryan állt előttem. - Ez most komoly?

-Hova visz az utad, kislány?

Most mi a faszt csináljak???

-A családomhoz megyek haza...De én úgy tudtam a cserediákok nem járnak haza.

-Nem is , de otthon maradt bár cuccom és nem tudják elhozni nekem.

-Mivel foglalkoznak a szüleid?

- Üzlet emberek. Tiedék?

- Apa autószerelő, Anya fodrász. Még van két tesóm. Egyik húsz éves másik tizenhét.De nekem most mennem kell. Akkor hétfőn majd találkozunk.-sajnos. És ezzel ott hagytam. Felhívtam Lisáékat hogy ne jöjjenek ők elem a reptéren mert Ryan is jön.

Ami után hazaértem nem is gondolkoztam csak befutottam a házba egyenesen Adam szobájába, majd benyújtottam és megöleltem az öcsém ez, aki az ágyon ült sírva.

-Amanda? Hát te?

-Hozzád jöttem. Hogy vagy?-kerdezem meg mindig ölelve.

-Hallotad....ugye?...-kerdezi szomorúan.

-Figyelj Adam-eltolom hogy a szemeibe tudják nézni-Megoldjuk. Oké?-Csak bólogat és ismét megölel.

-Ém még taknyos vagyok egy gyerekhez. A kurva életbe is, hisz én is gyerek vagyok-motoygja mire felnevetek.

-Mikor ettél utoljára?

-Nem mostanában-neveti el magát kínosan.

-Lemegyunk és eszünk. Oké?-bolint egyet és lemegyünk. Lent van a konyhában a házvezető nő.

-Kicsim, szia. De rég láttalak.-megölel.

-Szia Rose- elmosolyodok.

-Na mit kérsz enni? - kérdem az öcsém mikor elment Rose. Adam csak elkezd vigyorogni - Sose nőlsz fel-nevetem elmagam és elkezdem csinálni a gofrit.

-Azt mondtad soha nem noveszted meg a hajad. -Mondja Adam büfögve.

-De most mond azt hogy nem áll jól -nevetem elmagam.

-Többiek tudják hogy itthon vagy?

-Nem mert egyből hozzád mentem. De itthon vagyok még két napot, szóval ki kell használni amíg itt van a kedvenc testvéred-nevetm elmagam.

-Kimegyunk úszni? -csillan fel a szeme

Már javában ugrálunk a medencében amikor észre veszem Adam hátán a tetóvàlást.

-mikor?

-1éve...

-nem fájt? Én majdnem bekakiltam-nevetem elmagam mert nem akarom hogy ismét szomorú legyen.

-Te őrült nő vagy - Ő is elneveti magát.

-Lám, lám. Kit látnak szemeim? -Áll meg a medence szélén apám. Nem látszik rajta a kora. Jól tartja magát.

-Apu-megölelem.

-Hogy vagy hercegnő? -kérdi. Mindig is azt mondta nekem hogy hercegnőm.

-Megvagyok.-Ránézek Adamra majd apu elmosolyog.

-meddig leszel?

-Vasárnap délután megyek vissza.

-Hát akkor hagylak is titeket. -és apám elmegy.