Az embert mindig a legváratlanabb helyzetekben éri a legnagyobb meglepetés. Ez volt az első és azt hiszem egyben az utolsó alkalom ,hogy boldogan mentem suliba. Az Isaac-kel töltött hétvége után azt hittem minden a legnagyobb rendben. Ó,hogy én mekkorát tévedtem. Az iskola mellékhelyiségében tartózkodtam épp,mikor a suli legnagyobb ribanca Hilary és a csatlósai is meglátogatták a mosdót.
-Persze. Isaac épp az előbb mondta,hogy semmit sem akar attól a csajtól.- nyávogott Hilary.
-De hát nincsenek együtt?-kérdezte Linette,az egyik pincsikutyája.
-Dehogy. Ki jönnek össze azzal a csajjal?- nevetgélt a másik,Becca.
-Már megbocsássatok a feltételezésért,de ha jól értettem rólam folyik a beszélgetés.-szakítottam meg őket,miközben kiléptem a fülke ajtaján. Becca és Linette a döbbenettől meg sem tudott szólalni,ám Hilary kapva kapott az alkalmon.
-Éppenséggel igen. Azt ecsetelgettük,mennyire nem érdekled Isaacet.- nevetgélt.
-Te azt honnan veszed?-ráncoltam a homlokom.
-Isaac épp az előbb mondta,mielőtt megcsókolt volna.-legyintett kezével. Mi a szar?
Nekem sem kellett nekem kétszer mondani. Ki rontottam a mosdóból,majd dühösen Isaac keresésére indultam. Nem telt 2perc,már meg is találtam.
-Mikor akartál szólni róla,hogy szart sem jelentett neked ez az egész?-kezdtem lényegretörően bele a mondandómba.
-Miről beszélsz Sarah?-nézett rám értetlenül,mintha nem tudná miről is van szó.
-Ó,hogy miről? Az előbb fültanúja voltam annak,hogy a suli legnagyobb ribancának fecsegsz arról,mennyire érdektelen számodra ez az egész,majd lenyomod a nyelved a torkán.
-Az nem úgy van,ahogy gondolod,s ő csókolt meg-kezdte,mikor rájött merről is fúj a szél.
-Ne értsd félre Sarah.Kedvellek,de nem akarok elköteleződni. Lehetnénk akár barátok extrákkal.-mondta egy kacsintás kíséretével.
-Nagyon vicces kedvedben vagy,azt meg kell hagyni.- szóltam oda neki majd meg indultam az ellenkező irányba.
-Sarah várj már- kiáltott utànam.
-Várjon rád a ribancod-néztem hátra a vállam felett,s nekiiramodtam. Egyenesen ki az iskolából. A szememben egyre csak gyűltek a könnyek,de nem adhattam meg neki azt az örömöt,hogy lássa gyengeségem.
Hazatérve már bőven potyogtak a könnyeim,ezt persze a nyugdíjas éveiben lévő nagyanyám is észrevette.
-Mi a baj kicsikém?-kérdezte,amikor megpillantott. Hangjában megcsillant az aggódás,ezáltal úgy gondoltam tudnia kell róla. Fogtam magam és tüzetesen elmeséltem neki mindent. A felelsz vagy mersztől kezdve,a mai napig. Nem szólt semmit,csak figyelmesen hallgatott.
Szobámba felére kényelmesebbre váltottam az öltözékem. Előkaptam a szekrényből az egyik szürke melegítőnadrágom,majd a hétvégén az Isaactől kapott fekete pulóvert,amiben még intenzíven élősködött az illata. Ezáltal akaratlanul is elpityeregtem ismét.
_________________________
Sziasztok!<33
Meghoztam a következő részt.
Az igazat megvallva a rész írása közben én magam is dühös voltam a szépfiúra,de mélyen mégis örültem,ugyanis már itt tart az én kis szerelem-történetem.🥰
Ha tetszett a rész nyomj egy vote-ot!
Puszi nektek!
~R~
YOU ARE READING
Csak Barátok? Kétlem
Romance,,..Mit csinálsz?-kérdeztem,bár legbelül mire készül. A nagykönyvben megírt csók..." Sarah átlagos tini lányként éli életét.Pasik,bulik,barátnők. Sosem volt az a hirtelen szerelmes típus,azonban egy buliban megismerkedik az egyetem focicsapatának ka...
