Elveszve benned!

Uresség

Mióta elmentél már nem teljes az egész,
Hiányod magaddal vitt belőlem egy részt.
Nem olyan,mint régen,mára minden dráma,
Emléked megmaradt,szívemben millió dárda

Minden percben gyönyörű szemeidet látom,
Majd felébredek,s rájövök,ez csak egy álom.
Ha rád gondoltam,magam rossz útra vittem,
Hazug csókjaidban,olyan vakmerően hittem

Eltudtam mondani a mondatot mit te nem,
Hogy nekem mindig te voltál a mindenem.
Ha valamikor a pohárnak aljára nézhettem,
Mindig a mosolyodnak hiányát éreztem,

Hangod,akár vad sziréneknek lágy éneklése
Szívemnek maradt egy utolsó nagy kérdése.
Miért nem engedted,hogy igazán szeressek,
Hogy benned,az igaz szerelemre lelhessek.