Elveszve benned!

Remény

Ráébresztettél arra,hogy mindig fel kell állni,
Rájöttem,hogy megéri rád ezer évet várni.
Mindig csak más lányok után futottam,
S közben az igazi kincs ott volt a karomban.

Miközben e sorokat írom,könnyekben vérzek
Most mondom el,hogy irántad mit is érzek.
Tán nem vagyok szép gyönyörű szemednek,
De most elmondom,hogy én igenis szeretlek

Nem vettem észre benned az igazi kincset,
Velem voltál,mikor éreztem semmim sincsen
Ha valami rosszat tettem,te mindig szóltál,
Most jöttem rá,hogy a legfontosabb voltál.

Most bánok mindent,amire edddig vittem,
Hogy hazug lányoknak szavaiban hittem.
Remélem,hogy most már jöhet az első randi,
Hogy szeretni fogsz engem,gyönyörű szép...