Elveszve benned!

Egyetlen boldogság

Ne pazarolj rám több szót,mert nem érdemes,
Késő már,te sem mentheted meg a lelkemet.
Nincs álom,hogy minden másképp lesz holnap,
Hol voltál,mikor tényleg szeretned kellett volna

Alkoholos üvegek,fájdalmaim igaz gyógyszere,
Fájdalmak,melyeket hallva egyből kinevetsz.
Megbélyegez engem folyton részeg sorsom,
Annyira nagy baj,hogy csak így vagyok boldog?

Azt hitte ismer,most ott áll előttem csalódva,
Végig kell néznie,hogy küldöm magam pokolra.
Végig nézi,ahogy a fájdalom felemészt engem,
Végig nézi,hogy egészből több millióra estem.

Sajnálom,hogy azt hitted megváltoztathatsz,
Az irántad való szeretet szülte a fájdalmakat.
Megismertél,mással sokkal jobban jártál volna,
Voltak,akik ezért neked az elején már szóltak.