Szerencsés Nyertes

14.

- Nem láttad a töltőmet esetleg?
- Na és te a pulcsimat?

Ez a kiabálgatás megy mióta arra a reggelre ébredtünk, hogy indulnunk kell Olaszországba. Nem kis káosz uralkodott, a ház szinte minden pontján. A reptéren is végig szaladtunk, én szokásosan fel is buktam, de nem zavartatva magam felkeltem leporoltam a ruhám és tovább futottam. A gépen már csak ránk vártak a többiek, majd egyből egymásra kezdtünk mutogatni, hogy ki miatt is késtünk. Igazából senkit nem érdekelt csak jól esett szívni egymás vérét. Olaszország is egy gyönyörű hely, legalábbis számomra.

Azt kell, hogy mondjam Gasly nagyon ráérzett a hétvégén, végig benne volt a top 10-ben. Büszke lehetett magára, persze én is dicsértem egy párszor, de csakis úgy, hogy nehogy elbízza magát. Szombat este fele jártunk, vissza értünk a kutya sétáltatásból az ajtóm előtt pedig Landora bukkantam.

- Hát te?- kérdeztem miközben kinyitottam az ajtót.
- Beszélhetnénk?
- Persze, gyere be- egy picit megijedtem- Mesélj csak- lepakoltam az ágyra és leültem mellé.
- Nem tudtam kihez forduljak, a fiúkhoz nem szívesen fordulok ilyennel, nem tudom megértenék-e, így inkább hozzád jöttem. Szóval az a helyzet, hogy túlparázok mindent, a holnapi naptól is félek, aludni sem tudok.
- De mitől félsz? Tehetséges vagy, hisz mégiscsak itt vagy a Forma 1-ben.
- Mindenkinek próbálok megfelelni, túlságosan is. Sokáig azzal bántottak, hogy túl gyerekes vagyok és mit keresek én itt. Megpróbáltam változtatni ezen, de mindig találnak valamit az emberek amibe beleköthetnek és amivel bánthatják a másikat. Lassan alig van magánéletem is de az fel sem tűnik nekik.
- Lando, tudom lehet neked nehezebb, de nagyon sokáig én is így voltam. Mindenkinek megakartam felelni a munkahelyemen. Ennek viszont semmi értelme, úgy kell élned ahogy te szeretnéd, nem úgy ahogy azt mások elvárják tőled. Ha szeretnéd segítek benne nagyon szívesen.
- Az jó lenne...
- Most az első dolgunk az lesz, hogy elfelejts mindent, kikapcsolj, hogy holnap jól tudj teljesíteni.
- És mi az ötleted?
- Először is lemegyünk egy kis nasiért, meg édességért. A mai este lesz a csaló napod- nevettem- Aztán nem más következik mint egy jó kis film, megengedem, hogy te válassz. Lehetőleg valami vígjátékot- tettem hozzá.

Lesétáltunk együtt, beszereztük a "hozzávalókat" és elkezdtünk egy filmet a laptopomon. Egy óra ha kellett és szegény már el is aludt, szépen betakartam és hagytam tovább pihenni. Gondoltam arra is ha reggel keresné valaki a szobájában és nem találják ott akkor mi lesz. Végül rájöttem, hogy egy cetli mindent megold amire azt írom, hogy futni mentem mindjárt jövök. Elég hihető hisz sokszor megy a verseny napok reggelén. Már én sem tudtam mit kezdeni magammal így hát befeküdtem az ágy másik felére aludni. Reggel az ébresztőm keltett minket és nemsokára egy kopogás na meg a vele járó váratlan vendég.

- Lando kinyitod?- kiabáltam a fürdőből ahol épp a hajamat csináltam.
- Szerintem én már megyek is, köszönök mindent- megölelt és elindult kifelé.
- Pierre?!- meglepődötten álltunk mindketten az ajtó egyik és másik felén.
- Sziasztok! Zavarok?
- Nem, Lando már pont menni készült.
- Amúgy én is, csak szólni akartam, hogy egy 5 perc múlva legyél lent.
- Sietek, addig bejössz?
- Inkább addig elindulok lefelé...

Nagyon jó, újabb sértődés, újabb dráma, tudtam, hogy valami már hiányzik. Nem akartam vele foglalkozni, de így csak mintha kínoztam volna magam csak éppen senki sem vette észre. 

- Sok szerencsét!- kiabáltam Pierrenek aki épp a fülesét helyezte be- Hallod?- mivel ő figyelmen kívül hagyott így viccből meglöktem.
- Mi bajod?- förmedt rám.
- Ah, semmi. Hagyjuk is inkább.

Szokták mondani, hogy a házasság megnehezíti a kapcsolatokat, de ennyire? 

- Rachel, köszi- egy kisfiús mosoly mellett rám kacsintott.

Engem már tényleg összezavar ez a srác, igazán eldönthetné, hogy haragszik-e vagy sem. Ha igen akkor nyugodtan büntessen és beszéljen velem csúnyán, de ha nem akkor meg ne játszadozzon velem. Nekem se és szerintem még neki sem tesz jót.
Mindezek ellenére végig izgultam a versenyt és szurkoltam is. Tágra nyílt szemekkel csodáltam ahogy Lando behúzza a 3. helyet, lehet Gaslynak csak a 10. helyre futotta de így is ügyes volt. Rögtön kiszaladtam, látni akartam a dobogót is, na meg a franciával sem ártott volna találkoznom és megnyugtatnom. 

- Rachel!- integetett Norris.
- Lando, gratulálok!- megölelt- Na majd még ezt megünnepeljük, menj csak.
- Köszi, megint!
- Pierre, téged kerestelek!
- Aha, látom...
- Jaj, ne legyél már ilyen- bökdöstem- Ügyes voltál, igaz Bagett?- felkaptam az ölembe a kis jószágot aki megnyalta az arcát- Ez egy igent jelent.
- Ti már aztán!
- Tudom, mesések vagyunk- mosolyogtam.
- Én lehet inkább bolondot mondtam volna, de az is megfelel.
- Na jól van, ezért még számolunk!- ölni tudó szemekkel néztem vissza rá. 

Újra a megszokott módon gratuláltam és beszélgettem minden pilótával. Mehettünk az interjúkra, aztán pedig egy különleges kis partira kaptunk meghívást Lando által. Egy hosszabb győzködés után úgy döntöttünk elmegyünk mi is, csak szimplán a hotel hátsó kertjébe, de ott elég jó rendezvényeket szoktak össze dobni. Ahogy vissza értünk én már készülni is kezdtem, vágytam a kikapcsolódásra a sok feszültség után. Még Bagett is kapott egy csokornyakkendőt amit ha nem is szívesen de viselt a buli elejéig legalább. 

- Kitettek magukért, nem?- lépett mellénk Liam.
- Be kell, hogy valljam ez nem semmi- csodálkozott el a kezében kiskutyánkat tartó fiú.
- Hallod ezt?- ordibáltam túl a zenét- Táncolnunk kell!- ráztam fel
- Majd inkább később, ahhoz még egy-két italra lesz szükségem.
- Rachel, gyere táncolni!- kiabált Kelly.
Pierre mint a táskám őre csak úgy ácsorgott a pultnál.
- Közeledik, közeledik- mondták a lányok, mire megfordultam már előttem állt.
- Gyorsan felviszem szegényt, aztán sietek le vissza.
- Rendben- mosolyogtam egyet és vissza fordultam a parkettre.

Következett is egy Charlotte által kért lassú szám, vagyis megpihenhettem egy kicsit, inkább úgy mondanám azt hittem.

- Felkérhetem egy táncra?- kérdezte a buli szervezője.
- Hát arra gondoltam egy kicsit kifújnám magam...- láttam, hogy meg fogom sérteni- Ha annyira szeretnéd, megyek és táncolok veled- nyújtottam a kezem, ő azt egyből elkapta és vezetett a táncoló tömegbe.
- Elrabolhatnám a nyertesem- megérkezett a táncunk felére a kutya gazdi.
- Tessék csak- adta be a derekát- remélem még lesz alkalmunk befejezni- bólintottam, nehogy megint megbántsam.
- Nem merted azt mondani feleségem, igaz?- nevettem.
- Őszintén? Nem- ő is elnevette magát.

A lassúzás már szó szerint profin ment, úgy éreztem most lehengereltünk mindenkit a tudásunkkal. Amilyen gyorsan elhalkult a zene már szaladtam is a mosdóba, viszont megfeledkeztem a táskámról így az ajtóból rohanhattam vissza. Mielőtt odaléptem volna Pierre mellé furcsállni kezdtem, hogy Lando épp mellette áll és szinte a Disney Land-es csapat köréjük gyűlt. Lassan és nyitott fülekkel közeledtem, minden munkámmal szerzett, vagyis a kémkedősebb tudásom felhasználva megpróbáltam kihallgatni a beszélgetést. Nem akartam elhinni amit hallottam, be akartam beszélni magamnak, hogy csak rosszul hallok vagy álmodok, de nem jártam sikerrel.