Végig sétáltunk Maxxal az egész paddockon és beszélgettünk. A legnagyobb meglepetésemre mikor oda értünk a az újságírók hadához Toto is ott állt és a két pilótájával beszélgetett.
- Sziasztok!- köszönt Lewis mikor észrevett minket.
- Sziasztok!- köszöntünk vissza egyszerre Maxxal széles mosoly társaságában. Elsétáltunk mellettük, amiben nem lett volna semmi különös, ha nem éreztem volna magamon egy kémlelő tekintetett. Gyors pillantás vetettem a hátam mögé és akkor találkozott a tekintetünk az osztrákkal. Hosszú pillanatra összeakadt a tekintetünk és csak néztük egymást.
- Hova megyünk először?- zökkentett ki a pillanatból Max. Rá emeltem a tekintetem és gyorsan megnyitottam a telefonomban a jegyzettömböt.
- A Sky Sport-hoz!- olvastam fel a telefonomból.
- Akkor mire várunk?- csapta össze a tenyerét és el is indult a kék-piros mikrofon irányába.
Kicsivel több mint másfél óra múlva minden újságírót letudtunk és lassan haladtunk vissza a motorhomeunkhoz. Rengeteg olyan kérdést kaptunk, hogy ,,Milyen évre számíthatunk", ,,Mennyire leszünk közel a Mercedeshez?" és ehhez hasonlók.
- Kellyék is fognak jönni?- kérdeztem miközben sétáltunk egymás mellett.
- Ha jól emlékszem akkor majd holnap jönnek.- vakarta meg a tarkóját.
- Nora alig várja, hogy találkozhasson újra Penelopeval.- mondtam mosolyogva, mert megláttam Norat ahogy hatalmas léptekkel szalad felénk.
- ANYA!- ugrott a nyakamba és szorosan magamhoz öleltem.
- Szia tökmag!- köszönt Max és megsimogatta a hátát.
- Szia Max bácsi!- mászott át hozzá és a holland egyből a nyakába vette.- Penelope mikor jönn?- fordította a holland fejét magához és hajolt közel hozzá.
- Majd csak holnap jönnek. Az anyukájának dolga van.- magyarázta el neki.
- Kár!- fordította vissza a fejét, majd a kicsi állát a feje tetejére támasztotta.
Elmentünk ebédelni, majd elvittem Norát aludni. Leterítettem egy lepedőt és egy párnát raktam a kanapéra és így szándékolt mély álomba. Míg Nora alszik addig van egy kis időm a munkába jobban belemerülni. Elővettem a laptopom és elkezdtem megnyitni a cikkeket amiket mostanáig felraktak. Ilyenkor gyorsan átfutom őket és ha van valami probléma a megjelent cikkel akkor írok a szerkesztőknek egy levelet amiben taglalom, hogy nem megfelelő a cikk tartalma. Ez általában 1-2 órát vesz igénybe minden nap.
- Kopkop!- jött a hang az ajtó irányából és a választ még se várva belépett rajta Mr. Tökéletes.
- Miben segíthetek?- néztem rá érdeklődő tekintettel.
- Be jöhetek?- kérdezte halkan, mert észrevette, hogy a kislányom éppen alszik még.
- Gyere, foglalj helyet!- mutattam az előttem lévő fotelre és lehajtottam a laptopom tetejét. Leült velem szemben és próbálta megtalálni az ideális ülő pózt, amit nem igazán sikerült megtalálnia.- Szóval miben segíthetek?- kulcsoltam össze az ujjaim és az állam alá helyeztem.
- Azért jöttem, hogy elnézést kérjek a kedd éjszakai viselkedésem miatt és mert Lewis említette, hogy rákérdeztél , hogy mi történhetett velem.- kezdett bele nagynehezen a monológjába.
- Nem történt semmi.- legyintettem a mondandójának az első felére.- Ami pedig azt illeti csak kíváncsi voltam, mert még nem láttalak ennyire ramaty állapotban.
- Hát ahogy Lewis mondta nem éppen rózsás a helyzet köztem és a feleségem között....- kapta el az őszinteségi roham.- Mióta megszületett a kisfiúnk Jack valami megváltozott a házasságunkban, amire nem találok magyarázatot, és kezd kurvára felidegeíteni, hogy nem mondja el, hogy mi a baja- kezdte megemelni a hangját, de én egyből legyintettem, hogy halkuljon le, amit még is tett és úgy folytatta.- Múltkor pedig arra mentem haza, hogy ott van az egyik legjobbnak mondott barátom és kezelgeti a feleségem míg a fiúnk a nagyszülőknél van.- fejezte be.
- Erre nem tudom mit is mondhatnék...- mondtam ki hangosan a gondolatom.
- Sajnálom nem kellett volna bele vonjalak a magánéletembe, nem is értem miért mondtam el ezt mind.- állt fel zavarodottan, majd egy "Hello" elhintése után kiment a helyiségből.
- Ez mi a fasz volt?- álltam értetlenül a helyiség közepén.
- ANYA!- hallottam meg egy kisangyalka hangját- Nem beszélünk csúnyán!- szólt rám dorgáló hangon a kislányom.
- Bocsánat.- mondtam mély megbízást színleltetve.- Jól aludtál?- ültem le mellé.
- Ki volt ez a bácsi?- terelte a témát. Esküszöm olyan mint én. Személyiségre le se tagadhatom.
- Nem lényeges....- legyintettem egyet.- Gyere menjünk biciklizni. Apád azt mondta, hogy ha felébredtél kimegy veled a pályára egy körre.
- Jeee!- ugrott fel az ágyból és máris a cipőjét húzta. Igazából ha az apjáról van szó le se lehet lőni. Összepakoltam a legtöbb cuccom és kimentünk egyenesen a McLaren motorhomejához. Ahol már Daniel várt minket Nora bicikliét fogva.
Liked by danielricciardo, christianhorner, and 74.343 others
hopehorner Megtestesült nyugalom. Mindenkinél jobban szeretlek❤❤❤❤
danielricciardo ❤❤❤
maxverstappen1 Én is aludhatok?🥱😴
hopehorner Majd este alszol!
maxverstappen1 De én most akarok!
danielricciardo Akarni tudod hol kell..🤓🤣🤣
schecoperez 🤣🤣🤣🤣
ESTÁS LEYENDO
Pont te?//Toto Wolff ff//•BEFEJEZETT•
FanficVan olyan, hogy az életben olyan ember iránt érzünk vágyat, szenvedélyt, vagy szerelmet, akiről soha nem is hinnénk. Hope boldogan élte az életét kislányával Noraval, míg egy napon meg nem ismert jobban egy olyan embert, akit nem szabadott volna. A...