Pont te?//Toto Wolff ff//•BEFEJEZETT•

27.

- Sziasztok!- köszöntem mosolyogva és lassan az osztrák mellé sétáltam és elvettem az előtte lévő teámat. 

- Gyere ülj el!- pattant fel Lando a helyéről és mutatta, hogy oda ülhetek.

- Köszönöm!- mosolyogtam rá és a kezemet hálás tekintet kíséretében végig simítottam a felkarján, majd Toto és Geri közé leültem.

- Na mizu a kicsikkel?- kérdezte Geri és közben felém fordult.

- Nora úgy alszik, hogy bombát lehetne robbantani mellette az se zavarná, Monty pedig az előbb felébredt, de az ölembe mászott és úgy aludt vissza.- mondtam és belekortyoltam a kihűlt italomba és éreztem ahogy a jobb lábához simul a jobbomon ülő férfi lába. Kissé kikerekedett szemekkel pillantottam le.

- Susie, hogy van, hogyhogy nem jött?- kérdezte a mindig mosolygós brit nő. Toto hirtelen elkapta a lábát az enyém mellől és komor tekintettel nézett a nőre.

- Jól van, csak egy kis dolga akadt.- mondta semleges hangon majd egy húzásra megitta a csészében lévő italt.- Megyek megnézem Jack mit csinál.- nézett ránk, majd felállt és kiment a konyhából.

- Biztos nincsenek már együtt!- mondta Geri miután meggyőződött arról, hogy az osztrák már nem hallhatja.

- Állítólag váló félben vannak.- csapódott vissza mellénk Lando és mint egy pletykás vénasszony kezdte el mesélni a sztorit, amit mi tudunk. De mivel én már ezt jól tudom a tea maradékát megittam és kimentem én is a konyhából és egyenesen a kertbe mentem egy kis levegőt szívni és a nap ragyogó napsütésben élvezni a meleget.

- Bent rólam van szó, igaz?- jelent meg a semmiből mögöttem Toto.

- Lehet, mint látod nem vagyok bent, hogy tudjam miről van ott szó.- néztem rá és füllentettem a mondatom egy részét.

- Hope...- lépett egy lépéssel közelebb hozzám.

- Igen?- vontam fel az egyik szemöldököm és úgy várakoztam.

- HOPPPPE!- jelent meg Kelly mosolyogva és mikor meglátta, hogy kivel vagyok itt egyből folytatta is.- Lényegtelen majd később beszélünk.- legyintett majd visszafordult és visszament oda ahonnan elindult.

- Szóval?- Toto válláról visszavezettem a tekintetem a szemeire.

- Annyit akartam csak mondani...- köszörülte meg a torkát és már kezdte volna folytatni a mondandóját mikor...

- ANYAAAA!- szaladt felém a kislányom széles mosollyal az arcán.

- Remek...- mormogta az orra alatt és két lépéssel hátrébb ment.

- Nora drágám- vettem fel és megöleltem-  Köszönj szépen Totonak.

- Csókolom Toto bácsi.- mosolygott rá.- Mikor tortázunk?- kérdezte mintha nem lenne fontosabb dolog ennél.

- Majd ha itt lesz mindenki, nem szabad felvágni a tortát míg nincs itt mindenki. Szaladj nézd meg mindjárt megyek én is.- tettem le és terelgettem az ajtó irányába.

- Jobb ha mi is bemegyünk.- mondta közönyös hangon és elindult az ajtó irányába. Kicsit értetlenül álltam a helyzet előtt, majd én is követtem az osztrákot.

- Hope gyere velem egy picit.- jelent meg előttem Kelly és elkezdett az emelet irányába húzni én pedig úgy lobogtam utána mint a győzelmi zászló.

- Mit akarsz?- kérdeztem miután betolt az egyik szobába és becsukta az ajtót.

- Na mi volt Wolffunkkal?- ült le az ágyra és kérdőn figyelt.

- Mondani akart valamit, de neked és a kislányomnak köszönhetően nem tudtam meg.- járkáltam fel-alá a szobában.

- És miért zavar ez most téged?

- Mert tudod jól, hogy szeretek mindent tudni.- vágtam egy grimaszt majd folytattam a setálgatást.

- Na jó én szédülök el ettől, fejezd már be légy szíves.- ugrott fel a helyéről és megfogott.- Majd holnap szépen kiderítjük, mert ma a lányod szülinapját fogjuk ünnepelni.- kezdett az ajtó irányába tolni.

- Boldog szülinapot, boldog szülinapot, boldog szülinapot Nora, boldog szülinapot!- énekeltük kórusban a hercegnős tiarával a fején, izgatott tekintettel figyelő lányomnak.

- Boldog születésnapot Nora!- kiabálta be a végén Lando és tapsolt hatalmas mosollyal az arcán.

- Boldog születésnapot kincsem!- tettem le elé a tortát és egy puszit nyomtam a feje tetejére.

- Ne felejts el kívánni.- mondta Danny és ő is adott egy puszit a fejére. Összeszorította a szemeit és úgy gondolkodott, hogy mit is kívánjon majd hirtelen kinyitotta és elfújta a gyertyát.

- Elmondod mit kívántál?- kérdezte Jack, aki az apukája ölében ült.

- Nem szabad, mert akkor nem fog teljesülni.- magyarázta neki Toto.

- Hát jó.- forgatta meg a szemeit és hátradőlt, hogy az osztrák mellkasán pihenjen míg megkapja a tortából a szeletét. Ezen mindenki felnevetett, én pedig nekiláttam a torta felszeletelésének.

Nem sokkal múlt 11 és most ment el az utolsó vendég is, aki nem más volt mint Lando. Ha nem célzok neki, hogy menjen már haza akkor még mindig itt ülne és játszana a lányunkkal az általa vett játékkal. Daniel és Nora még most elmentek fürdeni, de én már annyira fáradt voltam, hogy inkább csak holnap reggel fogok gyorsan letusolni. Miután Nora bejött a szobába átvettem a pizsamám és befeküdtem az ágyba és nem sokkal később el is aludtam.