Együtt mindenen át

﹡22﹡

Éppen mindannyian végeztünk a vacsora el fogyasztásával amikor is szerelmem, Corinna és Gina valamint férje haza érkeztek az amerikai nagydíjról. Miután mindannyian kényelmesen el helyezkedtünk a nappaliban egyszerre kezdik el mesélni, hogy mik is történetek a hétvégén. Persze ugye mi is láttuk a futamot, de azért még is más élőben nézni; így mosolyogva hallgattuk, ahogy Corinna és Gina egymás szavába vágva próbálják el mondani nekünk élményeiket az egész hétvégével kapcsolatosan. Amint a lányok végeztek a beszámolóval a fiúk kezdték egymás között ki tárgyalni Mick egész hétvégén nyújtott teljesítményét, amit én csak szerelmemhez bújva hallgatok. Amikor is pityeg egyet a telefonom jelezve, hogy ideje a nagyinak be venni a gyógyszerét. 

-Mindjárt vissza jövők. Csak viszek a nagyinak egy pohár teát, amivel be tudja venni a gyógyszerét.-adom meg a választ a kérdő tekintetekre, miközben fel álok 

Először utam a konyhába vezetett, amit végül egy teás bögrével a kezemben hagytam magam mögött. Nagyim szobájához érve halkan nyitottam be, ha netalán talán aludna és igazam is volt. De mivel mindenképpen be kell venni a gyógyszert, így hozzá léptem miután a komódra helyeztem a bögrét. Viszont mikor megfogtam kezét, miután háromszori szólongatásra sem ébredt fel engem ért döbbenet; ugyanis drága nagymamám apró keze jég hideg volt. A felismerés szél sebesen száguldott végig rajtam, hogy hol éreztem utoljára ilyet. Amint tudatosodik bennem a könnyeim szakadatlanul indulnak meg arcomon le felé, hogy végül elérjék nagymamám paplanját. 

-NAGYI NEEE..............NEM HAGYHATSZ TE IS ITT! -ordítok fel mikor tudatosul bennem, hogy nagyim elhunyt

Mick szemszöge

Éppen nagyban beszélgetünk a bácsikámmal és apukámmal valamint a nagypapával, hogy mit hogyan csináljak a következő verseny hétvégén; amikor is meghallottuk szerelmem fájdalmas kiáltását. Én, anyukám, szerelmem két barátosnéje valamint nagypapám azonnal elindultunk a szoba felé; míg a kicsiket kint tartotta maguk mellett a nagybácsim, unokatestvérem és annak barátnője. Ahogy a szobához értünk azzal kellett szembe néznünk, hogy Liz  a nagymamájára borulva sír. 

Anyukám tért egyből magához és tárcsázta a házi orvosunkat, aki azonnal ki is jött. Míg megérkezett mi próbáltuk szerelmemet el húzni nagyijától, de ez nem sikerült. Csak is akkor amikor a doki ki ért, aki egyből meg is vizsgálata szerelmem nagyiját. 

-Doktor úr! Sandra néni....?-néz kérdőn anyukám az orvosra, miközben én magamhoz ölelem szerelmemet

-Sajnálom Corinna, de a legszomorúbb hírt kell veletek közölnöm Sandra asszony elhunyt.-néz szomorúan először anyukámra, majd páromra akit erősebben ölelek magamhoz mert ha nem tenném összecsuklana -Őszinte részvétem kis hölgy. -ezután a mondat után mindenki el hagyta a szobát csak ketten maradtunk 

Miután el szállították Sandra nénit párom a karomba zokogott és a nagymamája üres ágyát nézte.  Nehéz szível, de óvatosan ki akartam vezetni de erre szerelmem ki szakította magát karjaim közül és nagymamája ágya mellé térdelve borult arra és már sokadjára megállíthatatlanul zokogott fel. 

-A piciket Tina, Emi, Vivien és David  át vitte hozzánk. -lép be újra a szobába anyukám

-Jó.-mondom anyukámra nézve, akinek a tekintetében ugyan azt a szomorúságot vélem fel fedezni ami bennem is tombol éppen -Mit tegyünk anya?-intek fejemmel szerelmem felé

-Csak annyit tudok mondani légy erős kisfiam.-néz rám egy fakó mosoly megejtése után 

-Corinna én akkor mennék is.-lép be a házi orvosunk is a szobába újra