Madness Jikook ff. Befejezett✔

15.

○Jimin pov.○

- Hoseok találkozni akar velem. - Délután van már és éppen fejjel lefelé lógok le a kanapéról, miközben kedves fogva tartóm, mellettem nyomkodja telefonját, már kicsit sem figyelve a filmre, ahogy rám se, hiszen anélkül, hogy rám nézne, feltesz egy nagyon értelmes kérdést. Tegnap a személyiség változtatása után, teljesen kiverte a fejemből, hogy egyik legjobb barátom, üzent nekem tegnap. Jungkook és Taehyung, pedig holnap mennek iszogatni végül, szóval simán elmehetnék én is valahova Hobival, viszont ezt nem biztos, hogy engedné, így az is megoldható, hogy kedves barátom idejön.
- Ki a szar az a Hoseok ?
- Egy egyetemista haverom, aki találkozni akar velem. - Felelem felsóhajtva, de figyelmét még mindig nem kapom meg teljesen.
- Honnan tudod te azt ?
- Van telefonom és azt írta, hogy találkozni akar velem. - Ismétlem meg magamat újból.
- Miért vetted magadhoz a telefonod ?
- Mert az enyém. Hova lett a tegnapi tündérke ? - Fújtam fel arcomat. Kijelentésem hallatán végre felém kapta fejét, s elvörösödött.
- Csak...csak sokat ittam.
- Aha, már kora reggel.
- Igen, pontosan. - Bólintott is egy párat, gondolom meggyőzésem céljából, de nem volt túl hatásos. - De nem engedem meg, hogy találkozz vele.
- Mégis miért nem ?
- Honnan tudjam, hogy mit akartok csinálni !? - Horkantott fel. - Ha jól emlékszem, akkor mikor idekerültél és telefonáltál, kiderült, hogy lefeküdtél a lakótársaddal, honnan tudjam, hogy ezzel a Hoseokkal nem ez a terved !?
- Ha ez is lenne, sem lenne közöd hozzá, nem vagyunk együtt, de nem, ez tervben sincs. És te amúgy is Taehyunggal mész inni, addig én lehetnék Hoseokkal.
- Nem. Ezt nem engedhetem.
-Akkor mit fogok csinálni ? - Vontam fel szemöldökömet, mire oldalra biccentette fejét, s teljesen komolyan jelentette ki szavait.
- Mind a négyen együtt fogunk inni.

- Mikor jön a haverod ? - Kérdezte, bár az utolsó szót gúnyosan ejtette ki, ami miatt megforgattam szemeimet. Hiába mondtam el neki, hogy ő csak egy barátom, nem képes felfogni az agya, és összeesküvés elméleteket gyárt az agyában, mintha lenne rá oka.
- Bármelyik percben itt lehet. Na és Taehyung ?
- Szintén. - Biccentett. Délutánra hívtuk át őket, hiszen azért este hangulatosabb részegre inni magunkat, mint akkor, mikor a nap még fent van. Nagyjából két boros üveget és pár doboz sojut vettünk, de ha kifogynánk, akkor biztos vagyok benne, hogy Jungkook még tart itthon valamit. Hamarosan ki is vágódott az ajtó, s Taehyung lépett be rajta, de mivel nem csukta be maga után, így megláttam az ajtóban álló barátomat. Felsikkantva futottam oda hozzá, míg ő mosolyogva tárta szét karjait, s tartott meg, mikor ölébe ugrottam.
- Szia Chim. Megmondanád, hogy ez mégis kinek a háza ?
- Az enyém, a pasijáé, szóval nagyon díjaznám, ha nem tartanád a faszodon az ÉN páromat. - Ki más, ha nem Jungkook válaszolt volna, barátom kérdésére, ráadásul a legkulturáltabb módon. Ami pedig szintén várható volt, lehámozta rólam Hoseok karjait, s ő vett az ölébe.
- Bocsi, Hobi. Nem tanult illemet.
- Hmh, azt látom. Jung Hoseok vagyok, aki már elötted is képben volt. Ráadásul idősebb vagyok, szóval fogd vissza magadat, vagy én sem teszem. - Jungkook fújtatva bólintott párat, majd egyik kezét levével derekamról, magához vette az utolsó boros üveget, s azt is a nappaliba vitte, velem együtt. Mind leültünk a földre, Jungkook és Taehyung egymással szembe, míg én Hobi mellé, a másik kettő oldalára.
- Kezdjétek csak.
- Mégis mit ? És ki ez a srác ? - Hajolt közelebb hozzám barátom, Taehyung felé biccentve.
- Kiderült, hogy Taehyunggal feküdtem le, mikor elvesztettem a szüzességem és Jungkook mérges lett rá, aztán összevesztek. Legjobb barátok.
- Komolyan ő az !? Mekkora véletlen.

○Jungkook pov.○

- Kezdjétek csak. - Intett felénk Jimin. Kissé morogva, de inkább meghúztam a sojus üveget, majd Taehyungra néztem.
- Jimin az enyém, és te nem érhetsz hozzá.
- Tudtommal még nem vagytok együtt. - Vonta fel szemöldökét, lentebb véve hangerejét, hogy a vöröske barátja, ne hallja meg, de ránk se figyeltek, szóval ez képtelenség volt.
- De hamarosan igen és nem engedem, hogy bármit is tegyél vele.
- Én megértem, hogy amiatt dühös voltál, hogy rámásztam és provokáltalak, de akkor sem fair, hogy te azért vagy dühös a leginkább, hogy együtt vesztettük el azt amit. Akkor még csak nem is ismertétek egymást, és mi én se őt, ahogy ő se engem, sőt, csak véletlen összekeveredtünk. - Kezeivel is gesztikulált, de ő is úgy döntött - csak úgy, mint én -, hogy kiissza pohara tartalmát, majd új üveget bont. Mire végig beszéltünk mindent, már szerintem egyikünk sem tudott a világáról, s csak Jimin látszódott józannak. Én és Taehyung a földön fetrengve röhögtük ki a belünket a nagy semmin, mikor nehézkesen feltápászkodott, s ujját kinyújtva felém mutatott.
- Thudodr, mitt ? Ha többett nem nyúlhatok...Jiminhez, akkor majd...MOST...fogok vele kefélni egy jót. - Kuncogott fel, szemeit néha-néha lehunyva. Jimin döbbenten kapta rá íriszeit, s csak nézte, ahogy Taehyung felé mászik, majd elfekteti a padlón, s leszorítja kezeit. Taehyung csücsörítve hajolt lefele, mire felháborodottan felkiáltottam, s már kúsztam volna oda, hogy jól megadjam neki a magamét, mikor legjobb barátom, feljajdulva gördült le szerelmemről, s a földön fetrengve, összeszorítva kezeit, fogott rá nemességére.
- Mondtam, hogy velem ne kezdj ki, te barom.
- Ez az én barátnőm. - Kurjantottam fel vigyorogva.

○Jimin pov.○

Megforgattam szemeimet, majd sóhajtva feltápászkodtam a padlóról. Szerencsétlen barátom már elaludt az alkohol mennyiségtől, amit megivott. Taehyung a földön szenvedett, Jungkook pedig vigyorogva nézett engem, csillogó szemeivel.
- Ideje aludni, drága Kookie. - Felhúztam a földről, de megbotlott, s rám esett, mire elnevette magát.
- Azt hiszem, beléd estem.
- Nagyon jó, most menjünk fel.
- Tudod merre van !? Sokat jársz ide ? - Újabb kuncogás hagyta el ajkait, én meg csak szenvedő fejet vágva, rácsaptam homlokára. Mikor beértünk a szobájába, az ágyára löktem, mire szemeit lehunyva, vigyorogva forgolódni kezdett, majd megállt, tenyerén megtámasztotta fejét, oldalasan feküdve, s szemöldökét vonogatva nézett rám.
- Nem vagy fáradt ? Csak mert állandóan te jársz a fejemben.
- Jól van Jungkook, inkább aludj egyet, mielőtt olyat teszek, amit nem biztos, hogy megbánok reggelre.
- Hmh, lehet nem lenne ellenemre, szépségem. - Nyalta meg ajakait, majd lehúzta magáról pólóját.
- Hé, hé, mit csinálsz ?
- Felkészülök...rád. - Egyre lassabban beszélt, s mikor már félig letolta magáról nadrágját, egyszerűen csak bealudt. Hangos nevetésben törtem ki, majd még mindig rázkódó vállakkal, lerángattam róla a textilt, betakartam, majd én is mellé feküdtem és miután kellő képpen lenyugodtam, már félig aludtam, de azt még érzékeltem, hogy a mellettem fekvő, nyammogva fordul az irányomba, s fúrja fejét nyakamba, míg egyik kezét átdobta a derekamon.

Sziasztok. Remélem tetszett nektek ez a rész is. Remélem mindenkinek jól fog telni a szünete💜💜
További szép napot mindenkinek ! ❤🧡💛💚💙💜