Mindenekelőtt szeretnék elnézést kérni minden olvasótól, hogy az elmúlt időben nem kerültek ki újabb fejezetek az Álomnaplóba. Nem is emlékeztem az álmaimra egyrészt, másrészt egy hétig "büntiből" elvette anyukám a telefonomat, hogy netmentes őszi szünetet tartsak és egy kicsit foglalkozzak magammal és jobban koncentráljak a kerekesszékből való felépülésemre, de jelentem: visszatértem és nekikezdtem a folytatásnak.
Ismételten egy ex fiúmmal álmodtam, ő volt talán az egyetlen akibe tényleg kimondhatom: szerelmes voltam és tán még mindig az vagyok fülig.
Ő egy olyan srác, aki még azok után is mellettem maradt, ami velem történt, sőt több mint két évig velem is volt! (Az választott szét minket, hogy az ő korában egy fiatal férfi mondhatni nem engedheti meg, hogy egy tolószékes lánnyal legyen párkapcsolatban és szerette volna élvezni az életét szabadon, mert az, hogy én mozgáskorlátozottá váltam, az őt is nagyban korlátozta ebben, hisz volt egy egészséges barátnője, akit szeretett és aki konkrétan a szeme láttára vált mozgássérültté egy pillanat leforgása alatt, de mindazok ellenére még így is kitartott mellette, legalábbis megpróbált, de szerintem teljesen érthető, hogy nem bírta a strapát és két év után mondjuk ki: lecserélt, de nem is pontosan a helyzetem miatt, hanem inkább azért, mert nem tudott volna tovább várni mellettem, hogy felépüljek.)*
Na de, az ex párkapcsolatomról való enyelgés után itt az ideje visszatérni a jelenbe és leírnom végre, hogy mit is álmodtam.
Mint eddig, neki is kéne találnom egy becenevet, vagy "álnevet" ahogy itt a könyvben írok róla, így legyen kedvenc anime karaktere: Son Goku. (megjegyzés: a családom fele így hívja, mert van egy fejpántja és egy Dragon Ballos pólóban szokott edzeni.) (apukájával (bokszolnak))
Szóval... ezen álmom egy rövid, de számomra meghatározóan fontos történést mesél el.
Tudni illik ugyanis, hogy Goku szinte egyszer se írta le nekem magától a kapcsolatunk alatt azt a bizonyos szót amire a fejezet címe is utal: "Szeretlek", mindig én írtam ezt neki ő pedig az ő sajátosan bohókás stílusában annyit reagált: "éjnis". Mondhatni örömkönnyek fakadtak ki belőlem, ha egyáltalán egy szívecskét küldött nekem. Mondjuk az a két év vele, úgy igazából talán csak 2,5 hónap volt olyan, ahol teljes értékű volt a kapcsolatunk együtt, ugyanis bekövetkezett a baleset.
Visszatérve a lényegre, az álmomra; az egész igazából csak annyi volt, hogy kaptam egy üzenetet Gokutól, hogy "Szeretlek ❤️", úgy, hogy még azzal a lánnyal volt kapcsolatban, aki utánam lépett be az életébe.
Nem nagyon tudtam mit kezdeni a váratlan üzenettel, így félve válaszoltam: "Ezt biztos, hogy nekem szántad?"De erre már nem érkezett válasz.
*Mielőtt bárki elkezdene vádaskodni, hogy "Hogy lehet valaki ilyen bunkó? meg "Én akkor is kitartanék a párom mellett és ha szeretem, képes lennék várni addig míg felépül!" és hasonlók, leszögezném, hogy egyáltalán nem haragszom rá és még most is annyira szeretem, hogy ha akarnék se tudnék rá haragudni, hisz teljesen békésen váltak el útjaink.
ČTEŠ
Álomnapló-(2021-...) /SZÜNETEL/
Literatura faktuEz csak egy random ötlet által vezérelt írás, ahova napról-napra tervezem, de időről-időre leírom mit álmodtam. Kezdtem: 2021. 08. 09.-én. Jó szórakozást kívánok hozzá! Chii