Hogyan is tudnék ellenállni neked?
Te lédús, húsos, gyümölcs
ami Évát és Ádámot is bűnbe csalta,
s nekem, mint az ő gyermekük,
nincs más sorsom csak csodálni szemed.
Ó kérlek mondd, hogy én is elveszem az eszed!
Hogyan feledhetném kék szemed kacagását?
Lelkembe és szívembe issza magát
átszúrja, belevési minden porcikámba
kövtelve még tovább a szíved ragyogását.
És talán felfedezhetem Veled szívem milyen rakoncátlan...
