CALL OUT MY NAME || GEORGE WEASLEY ||

10. MEGHITTSÉG

Az első két órájuk rohamosan eltelt, s Cassie már csak annyit tudott felfogni, hogy Bimba professzor előttük álldogálva a kezében jókora nagy cseréppel mutogatta a benne lévő növényt, ami egy görcsös morgacstuskók volt.

- Védőkesztyűt, szemüveget és fogvédőt elő, gyerekek! Az hiányozna még, hogy már rögtön az  első nap a gyengélkedőre kerüljetek! Jól vigyázzatok, igencsak veszedelmesek ezek a kicsikék... Minden asztalra jut egy tálca, arra rakjátok rá a hüvelyüket.

Mivel Cassie elég RBF minősítést kapott, így gyógynövénytanból is leteheti majd jövőre a RAVASZ-t. Ahhoz viszont eléggé figyelni kell, ezért is vette fel szempillantás alatt a védőeszközeit, s egy szabad asztalhoz állva, szemezgetni kezdett a növénnyel.

- Ez undorító – nyafogta George, s kesztyűs kezével megbökte a növényt, ami szaporán vonaglani kezdett. - Még jó, hogy anya nem termeszt otthon ilyeneket.

- Akkor Percyre bíznánk ennek a micsodának a sanyarú életét – mondta Fred, aki tanácstalanul állt az asztal másik oldalán. - Úgy is szereti a bizarr dolgokat, ezzel meg tuti el lenne.

Fred közelebb hajolt a növényhez. Az, pedig mintha megérezte volna, hogy bámulják, nyomban magához tért. Hosszú, tüskés indái a semmiből előnőttek, amikkel hevesen csapkodni kezdett.

- Nehéz dolgunk lesz – sóhajtott hangosan fel George, és a metszőollójával véletlenül lenyisszantott két vastag indát.

- Fogj össze kettőt Fred, és csomózd meg! - utasította az egyetlen józan eszű a hármasból, vagyis Cassie. - Ha sikerül, akkor elvileg a tetejének meg kéne nyílnia...

Fred jó reflexének köszönhetően hamar véghez vitte a feladatát. Amint erősen megcsomózta a két indát, a tuskó tetején egy nagyobb lyuk nyílt meg. Cassie a himbálódzó karok közepette jobb kezével benyúlt a nyílásba, közben Fred és George harcoltak a növénnyel, ezzel segítve Cassienek a sikeres feladat elvégzésével.

Amikor megérezte az ujjai között a hüvelyt, kirántotta a kezét, markában a növény „ajándékával".

- Ez igen! Szép munka, Cassandra! - örvendezett a professzor a hármas felé haladva. - Neked sikerült elsőnek épségben kiszedni ezt a gyönyörűséget – Bimba professzor úgy pátyolgatta a terméshüvelyt, mintha a gyereke lenne. Aztán elismerően a zilált hajú ikrekre pillantott. - Ti is nagyon ügyesek voltatok. Jók vagytok így együtt hárman!

George és Fred hanyagul bólintott egyet az elismerő szavakért, majd mindketten egyszerre lehanyatlottak a székre.

Cassie szórakozott vigyorral bámulta a barátait. Ő még szívesen bevállalt volna még egy morgacstuskót ha úgy adódott volna. Ehelyett dudorászva neki látott megtakarítani az asztalt, ami csupa trutyis és földes lett a felgerjesztett növényüknek hála.

- Ó, George – kapott hirtelen levegő után Cassie, miután rá nézett a srácra. - Vérzik a szád! És a karod is...

- Semmiség! - legyintett egyet félvállról.

- Már hogyne lenne semmiség! - háborodott fel Cassie, a táskájához ugrott és elő halászott belőle pár darab zsebkendőt. - Az kéne még, hogy elfertőzzön. A morgacstuskó nyála amúgy is veszélyes.

- De ez csak egy kis vér... - kezdte George, s folytatta is volna tovább, ha Cassie nem küldd felé egy mérges pillantást.

Cassie az üvegház végében lévő csaphoz ment, bevizezte a zsebkendőket, majd visszament a fiúkhoz.