*Január 30. 12:57*
-Max, biztos jó leszek így?
-Tuti. De amúgy miért izgulsz? Apámmal és Victoriaval már találkoztál.-mosolygot rám Max, miközben befordult egy utcába.
-Tudom, csak azért még is csak most fogok találkozni a nagyobb Verstappen famíliával.
-Nem lesz semmi baj és nyugi, nekünk nincs Jürgenünk.-erre hangosan felnevettem.
-Ez szerintem csak neked megnyugvás.-mondtam kuncogva.
-Megérkeztünk amúgy.-kinéztem az ablakon és egy egész otthonos ház fogadott minket.
Tipikus belgiumi családi ház állt előttünk. Téglafallal, fehér ablakokkal és egy szürke tetővel, ezt onnan tudtam megítélni, hogy a hó egy kis részéről leolvadt. Kiszálltunk a kocsiból, a csomagtartóból elővettük a táskáinkat és elindultunk be. Max előttem kinyitotta az ajtót és beengedett maga előtt, majd ő is belépett.
-Megérkeztünk!-kiáltotta.
Az orromat megcsapta a most készülő ebéd illata.
-A konyhában!-kiáltotta Max anyukája.
Levettük a cipőnket és Max felrakta a kabátomat a fogasra. Bementünk a konyhába, ahol Max anyukája éppen a levest kavargatta.
-Uuu... Mi jót főzöl?-kérdezte egyből Max.
-Sophie vagyok.-megölelt engem.
-Isa.-mosolyogtam rá.
Eközben Max belenézett a fazékba.
-Aaaah paradicsomleves.-mondta csillogó szemekkel.
-Ha belefolyik a nyálad, édes kisfiam...-szólt rá az anyukája.
Max azonnal ellépett a fazéktól és kitört belőlem a nevetés.
-Ugye Max tényleg a te kedvencedet mondta?-nézett rám.
-Mit mondott?-kérdeztem.
-Édes-savanyú csirkét, rizzsel.
-Akkor igazat mondott.
-Csak egyszer hazudtam, mert nem akartam, hogy olyan kaját csinálj, amit talán csak ketten eszünk meg.-védekezett Max.
-Na menjetek fel és pakoljatok le, Max te pedig mutasd meg a taktikai pontokat Isa-nak.
-Értettem.-mondta Max.
Felmentünk a szobájába, ami egy szimpla egyszerű szoba volt. Az ágyán ott ült egy oroszlán plüss és az ajtó mellett egy hatalmas térkép lógott le a falról, aminek az alján apró polaroid fényképek jelezték, hogy hol volt már. Ezeknek többsége valamilyen versenyhelyszínen készült. Az ággyal szemben egy TV volt.
-Tetszik az oroszlánod.
-Köszi. Ide tudsz pakolni.-mondta és kihúzott nekem két hatalmas fiókot.
Miután kipakoltunk a kezembe vettem a tegnap este sütött, nutellás muffinokkal teli dobozt. Max körbevezetett és lementünk a konyhába.
-Az ott milyen süti?-kérdezte Sophie.-Az ebédlőasztalra teheted.
-Nuttelás muffin, tegnap este csináltam Max segítségével.-mondtam és leraktam a dobozt, majd visszamentem a konyhába.
-Nem nyúltam a sütőhöz!-tette a szívére a kezét Max és felkuncogtam.
-Max pánikolt amikor beraktam és kivettem a forró sütőből.
-Csupasz kézzel belenyúltál, hogy megnézd a hőfokot. Csupasz kézzel!
YOU ARE READING
The Number Of The Bulls (BEFEJEZETT)
FanfictionMax Verstappen új csapattársa a 21 éves német Isabelle Rubenstein. Akinek a bejelentése, az egész Forma 1 világát meglepte. Hiszen nem mindennapi hír, hogy egy nő belép a száguldó cirkuszba és az sem mindennapi, hogy egyből egy top csapatnál kezd. V...