The Number Of The Bulls (BEFEJEZETT)

34. Fejezet: Monaco

*Csütörtök, délelőtt*

Soha nem hittem volna, hogy életem során valaha modellkedni fogok, de eljött ez a nap is, amikor Monacoban, egy jótékonysági divatbemutatón részt fogok venni. Ilyenkor szívesen átolvasnám a szerződésémet, hiszen embert még nem vettek rá ennyi hülyeségre, mint engem. Két dolog nyugtat, hogy jótékonysági eseményről beszélünk és, hogy Max is modellkedni fog. Ez a két ok tartja bennem a lelket és menti meg mások életét.

-Akkor Isa, ne ölj meg senkit, a szabót főleg ne és mosolyogj a kamerába.-adta az utasításokat Sam.

-Megpróbálom.-mondtam.

Bementünk az öltözőbe és Sam a minket követő kamerás orra előtt becsukta az ajtót.

-Bocs Steve!-ordított ki.

-Remek!-szólalt meg a szabó.-Időben itt vagytok!

-Muszáj volt...-morogtam.

A segédjei behozták a ruhát és egy tűsarkút. A ruha szoknya része egészen rövidnek tűnik számomra. A színe pedig sötétkék alapon volt, vörös és sárga csíkok. Fél szemmel láttam Sam arcán, hogy neki se tetszik az amit lát.

-Nos mit gondolsz?-kérdezte lelkesen a szabó.

-Hát.. Végülis jó lesz.-mondtam.

-Remek! Mert nincs másik.

-Valahonnan sejtettük.-szólalt meg Sam, aki villámgyorsasággal írt a telefonján.

Megfogtam a ruhát és bementem vele a zárt öltözőbe. Felvettem és megnéztem magamat a tükörben. Annyira borzalmasan nem áll rajtam, mint ahogy azt gondoltam. A hosszával voltak bajaim, hiszen a combom közepéig ért. Nagyot sóhajtottam és kimentem.

-Fantasztikus, pont eltaláltam mindent.

-Igen, tényleg az.-morogtam.

-Akkor már csak fel kell venned ezt.-emelte fel a tűsarkút, aminek a sarka biztosan lehetett vagy tíz centiméter.

-Na azt én fel nem veszem! Hát még a végén kitörik a bokám!

-Dehogy fog.-legyintett.

Éreztem, hogy ez nem a vita helye, így felvettem a tűsarkút.

-Hű bazdmeg.-mondtam mikor felálltam.

-Oké, most ülj a smink asztalhoz.-mondta egy lány.

Nehezen odatántorogtam és leültem a székbe. A lány elkezdett kisminkelni és próbáltam fékezni a nyelvem, hogy nehogy beszóljak neki, a rengeteg alapozó miatt. Samre néztem a tükörből, aki bátorításként felemelte a kezeit és mutatta, hogy eddig azt csinálom, amit megbeszéltünk.

-Készen vagyunk!-mondta elégedetten a lány.

Nos, a szemeim brutálul néztek ki, mint akit megvertek volna. Mondjuk az tény, hogy egy valami tetszett, az pedig a pici vörös bika a szemem szélén, de a többi nem. Nehezen felálltam a székről és Sammel elindultunk ki.

-Borzalmasan áll ugye?

-Te mondtad, nem én.-tette fel védekezően a kezeit.

Megérkeztünk Maxhez, akin ugyanaz a színkombináció volt, mint rajtam. Az öltönye gallérja sárga és az oldalán piros csíkok húzódtak.

-Azért szép vagy.-állapította meg Max.

-Az igazat.

-Akkor ru...-és itt gyorsan befogtam a száját.

-Nem ennyire az igazat!-erre felnevetett Sam és elvettem a kezemet.

-Akkor fürdőruhában szebb vagy. Így jó?